Erdélyi sikertörténet: ahol tényleg tejből készülnek a tejtermékek

A sajtkészítés egyik állomása. Naponta 1500 kilogramm sajtot gyártanak Nyárádszeredán •  Fotó: Makkay József

A sajtkészítés egyik állomása. Naponta 1500 kilogramm sajtot gyártanak Nyárádszeredán

Fotó: Makkay József

A nyárádszeredai Gabriella termékeket gyártó tejfeldolgozó vállalat sajtjai Románia minden szegletében megvásárolhatóak. A székely kisvállalat sikertörténete azonban arra is rávilágít, hogy mekkora ellenszélben dolgozik egy olyan hazai élelmiszeripari vállalat, amely helyben szerzi be a nyersanyagot, és nem hamisítja adalékanyagokkal a termékeit.

Makkay József

2021. április 16., 13:052021. április 16., 13:05

2021. április 16., 18:252021. április 16., 18:25

A háztáji túró-, tejföl- és sajtkészítő foglalatosság két évtizedig tartott, míg kialakult a napi 15–20 ezer liter tejet feldolgozó nyárádszeredai tejipari vállalat. A Gabriella termékeket gyártó családi vállalkozás székely sikertörténet, ami akkor is igaz, ha a cég vezetője, Csizmadia György úgy fogalmaz: ha újra kellene kezdenie 2000-ben elindított vállalkozását, nem biztos, hogy ismét az állattenyésztés és az élelmiszeripar mellett döntene. Mindez reális értékelése annak az irdatlan munkának, ami egy kisüzem megerősödését és megmaradását jellemzi a multinacionális üzletláncok által uralt élelmiszerpiacon. Keveseknek sikerült ugyanis a háztáji élelmiszer-feldolgozásból olyan szintre jutni, hogy mára a legtöbb multinacionális üzletlánc beszállítója legyen, és a cég termékei mindenhova eljussanak az országba.

Nem olcsó mulatság begyűjteni a tejet

Miközben házigazdámmal végigjárjuk a három évvel ezelőtt korszerűsített tejfeldolgozó üzemet, megmutatja, hogy évről évre hol, mit bővítettek, illetve honnan indult a mai gyár elődje. A húsz évvel ezelőtti, négy négyzetméteres sajtkészítő műhely aprócska pont a mai üzem felületén, ahol reggelente közel negyven állandó alkalmazott fogadja a beérkező tejet, és a gyártási folyamat során tejföllé, tehéntúróvá, és főleg sajtokká dolgozza fel.

Csizmadia György •  Fotó: Makkay József Galéria

Csizmadia György

Fotó: Makkay József

A három évvel ezelőtti nagy beruházás nyomán a nyárádszeredai gyár a korábbi, sok kézimunkát igénylő technológiáról átváltott egy korszerű berendezésekkel működő üzemmé. Egy nagykárolyi tejipari vállalat felszámolása nyomán eladásra kerülő berendezést vásároltak meg és költöztettek át a nyárádmenti kisvárosba, innentől fogva megújult a gyártástechnológia. De nemcsak a tejfeldolgozás módszere változott az elmúlt két évtizedben, hanem az is, hogy kik mennyi tejet szállítanak a vállalkozásnak.

Míg a kétezres évek eleji induláskor több mint 400 gazdától gyűjtötték be a napi 4 ezer liter tejet, ma ennek a tejmennyiségnek a többszörösét kevesebb mint 180 gazda állítja elő.

A magyarázat egyszerű: az évek során kiöregedtek a 1-2-3 tehenes gazdák, a nagyobb tehenészetek, a tejtermelő agrárvállalkozások léptek a helyükbe. Hasonló folyamat játszódott le Csizmadia György tehenészetében is, hiszen kezdetben öt szarvasmarha volt, ma pedig már száz van és mintegy százhektárnyi a saját mezőgazdasági terület.

Persze ilyen körülmények között sem olcsó mulatság a kisüzemnek 180 gazdától begyűjtenie a tejet több tucat falusi tejcsarnokból, amelyek fenntartása a nyárádszeredai vállalatot terheli.

A nagy tejipari vállalatok nem bíbelődnek a falusi tejcsarnokokkal, inkább reggelente behoznak Magyarországról, Ausztriából vagy Szlovákiából 40 ezer liter tejet, és egyetlen laboratóriumi ellenőrzéssel megússzák azt, amit a kis székelyföldi tejgyárak rengeteg munkával végeznek el.

Igaz, ezekben a tejfeldolgozó kisüzemekben még „régi módi” szerint a tejtermékek tejből és nem szója-, keményítő-, meg egyéb származékokból készülnek.

Korszerű technológiával készítik a sajtokat a Maros megyei tejfeldolgozó üzemben •  Fotó: Makkay József Galéria

Korszerű technológiával készítik a sajtokat a Maros megyei tejfeldolgozó üzemben

Fotó: Makkay József

Nagyáruházak dominanciája

Csizmadia György szerint a romániai tejtermékek piacán óriási a nyomás, mert az áruházakban ugyanazon a polcon találja a vásárló a tejtermékként forgalmazott hamisítványokat és a valódi tejből készült árut is. A különbség „mindössze” annyi, hogy az adalékanyagokkal „jobbá tett” tejtermék olcsóbb, a valódi tejből készült pedig értelemszerűen drágább, a vásárló pedig legtöbbször az árat nézi. A kis cégeknek nagyon nehéz a jó minőségű termékeikkel talpon maradni, mert a romániai kereskedelem nem kedvez a minőségnek: minden a nagy áruházláncok profitéhségének van alárendelve. „Sok gazda panaszkodik, hogy miért fizetünk keveset a tejért, miközben a kereskedelemben a tej felvásárlási árához képest irreálisan magas a végtermékek ára. Mindig el szoktam mondani, hogy mi, termelők jó esetben csak ötszázalékos haszonkulccsal dolgozunk.

Idézet
Az egyetlen nyertes az áruházlánc, amely az alapárunkra még rátesz 20–25 százalékos árrést, miközben a leszámlázott végösszegből különféle költségek címszó alatt visszaszámol még ugyanennyit: azaz az ő árrése átlagban 40–50 százalék, a mi haszonkulcsunk tízszerese”

– panaszkodik a tejüzem vezetője. Lehet persze ez ellen lázadozni, de semmire nem megy vele az ember, mert Romániában nincs valós alternatívája az áruházláncok forgalmának. Csizmadia szerint a kis üzletekben – beleszámítva a saját bemutató nyárádszeredai üzletüket is – összforgalmuk 15 százaléka fogy el, miközben a teljes árumennyiség 85 százalékát a multinacionális áruházláncok adják el, minden lehetséges módon kizsigerelve a termelőket. „Ezen csak a vásárlói szokások változásával lehet módosítani: hogy részesítsék előnyben a helyi termékeket és a kisboltokat. Amíg ez a gyökeres váltás nem történik meg, addig mindent a nagyáruházak uralnak” – magyarázza a nyárádszeredai vállalkozó.

A nyárádszeredai Gabriella-termékek mindenhová eljutnak Románia-szerte •  Fotó: Makkay József Galéria

A nyárádszeredai Gabriella-termékek mindenhová eljutnak Románia-szerte

Fotó: Makkay József

Pályázatok nélkül

A kiscégek a kevesebb termelést helyben, illetve a környéken is értékesíteni tudják. Csizmadia György szerint nekik sem voltak gondjaik, amíg naponta néhány ezer liter tejet dolgoztak fel. Mivel a Gabriella termékek már a kezdetektől jó minőségűek voltak, árujukat jól el tudták adni a megyében.

A gondok akkor jelentkeztek, amikor a termelés folyamatosan nőtt, és a napi 1000-1500 kiló megtermelt sajtra már sokkal nagyobb piacra volt szükség, és nem tudták megkerülni a nagyáruházakat.

Az önerőből felépített vállalkozás azonban ma már eljutott arra a szintre, amit a tulajdonosok nem szeretnének tovább bővíteni, hiszen minél nagyobb a termelés, annál nehezebb megoldani az értékesítést, hogy abból tisztességes haszna maradjon a termelőnek.

Házi ízek emlékezete. Gézbe csomagolva készül a tehéntúró •  Fotó: Makkay József Galéria

Házi ízek emlékezete. Gézbe csomagolva készül a tehéntúró

Fotó: Makkay József

A nyárádszeredai gyár fejlesztésében egyetlen bani pályázati pénz nincs. Vendéglátómnak hosszú története van arról, hogy induláskor hogyan verték át őket két Sapard-pályázattal: egy pályázatíró cég sok embert lóvá tett Maros megyében, hiszen a 70 elnyert pályázatból mindössze kettő valósult meg, a „szerencsés nyertesektől” meg temérdek pénzt facsartak ki. Ez a keserű tapasztalat örökre elvette a család kedvét a pályázatoktól, és még a magyarországi finanszírozású vidékfejlesztési forrásokra sem volt kedvük benevezni.

Mint Csizmadia György fogalmaz, a talpon maradás rengeteg munkát és lemondást igényelt.

A romániai vállalkozói környezet nem a gyártásnak és a feldolgozóiparnak kedvez, csak a viszonteladóknak. A vállalkozó ugyanakkor mindennél nagyobb megvalósításnak tartja, hogy üzeme nemcsak saját munkatársainak, hanem több mint 150 gazdacsaládnak is megélhetést biztosít. Mai világunkban ez az igazi sikertörténet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 25., péntek

Életét vesztette az anya, két gyermeke súlyosan megsérült, amikor nyergesvontatóval ütköztek

Súlyos közlekedési baleset történt péntek délután Arad megyében: egy személygépkocsi és egy kamion ütközött össze, előbbiben egy anya és két gyermek ült, mindannyian eszméletüket vesztették.

Életét vesztette az anya, két gyermeke súlyosan megsérült, amikor nyergesvontatóval ütköztek
2025. április 25., péntek

Motoros lelte halálát egy háromszéki autós balesetben

Halálos baleset történt csütörtök délután a Kovászna megyei Bodzafordulóhoz tartozó Bredét faluban: egy 42 éves motorost előzés közben elsodort egy utánfutóval közlekedő haszonjármű.

Motoros lelte halálát egy háromszéki autós balesetben
2025. április 25., péntek

Orvostudományi képzés indul a kolozsvári BBTE-n

Orvos- és egészségtudományi képzéssel bővül a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kínálata. Az orvos- és egészségtudományi kar megalapítását az április 24-én elfogadott kormányhatározat hagyta jóvá.

Orvostudományi képzés indul a kolozsvári BBTE-n
2025. április 25., péntek

Záporok, zivatarok várhatók Erdély és a Partium egyes vidékein

Záporokra és viharokra figyelmeztet pénteki időjárás-előrejelzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia területének mintegy háromnegyedére.

Záporok, zivatarok várhatók Erdély és a Partium egyes vidékein
2025. április 25., péntek

Ferenc pápa lelki üdvéért mutattak be szentmisét Gyulafehérváron

Ferenc pápa lelki üdvéért mutattak be szentmisét csütörtök este a gyulafehérvári római katolikus székesegyházban – közölte a Gyulafehérvári Érsekség.

Ferenc pápa lelki üdvéért mutattak be szentmisét Gyulafehérváron
2025. április 25., péntek

BacPrep: hatékony segítség a román érettségire készülő magyar diákoknak

Azonnali, objektív visszajelzést ad a diákoknak és tanároknak egyaránt a nemrég elindult BacPrep platform. A magyar diákoknak román érettségire való felkészülésben segítséget nyújtó oldal ötletéről Sebestyén Gergő társalapító beszélt.

BacPrep: hatékony segítség a román érettségire készülő magyar diákoknak
2025. április 24., csütörtök

A katolikus egyház egységét kell képviselnie a következő pápának - Beszélgetés Marton József pápai prelátussal

Kivételes örökséget hagyott maga után a húsvéthétfőn, életének 88. évében elhunyt Ferenc pápa. A katolikus egyház történetében betöltött szerepéről, a csíksomlyói pápalátogatásról, a pápaválasztásról Marton József pápai prelátus beszélt a Krónikának.

A katolikus egyház egységét kell képviselnie a következő pápának - Beszélgetés Marton József pápai prelátussal
2025. április 24., csütörtök

Feketén fuvarozó buszsofőrt állítottak meg a rendőrök, drasztikus bírságot kapott

Rekordösszegű, 12 ezer lejes büntetést kapott egy Maros megyei buszsofőr egy rutinellenőrzés során. Kiderült, hogy nem voltak rendben sem a gépkocsivezető, sem az autóbusz papírjai.

Feketén fuvarozó buszsofőrt állítottak meg a rendőrök, drasztikus bírságot kapott
2025. április 24., csütörtök

Fogda és börtön jár a verekedésért: Maros megyében négy gyanúsítottat vettek őrizetbe

Több pofozkodó, verekedő mezőségi fiatalembert állítottak elő a Maros megyei rendőrök az elmúlt két napban, négy személyt 24 órára fogdába került. A fizikai bántalmazás bűnügyi eljárást von maga után, az elkövetőre fogda vár.

Fogda és börtön jár a verekedésért: Maros megyében négy gyanúsítottat vettek őrizetbe
2025. április 24., csütörtök

Csíkszereda lett pár napra a magyar agrárium fővárosa

Először tartják meg Magyarországon kívül, Csíkszeredában az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Agrártudományi Szekcióját.

Csíkszereda lett pár napra a magyar agrárium fővárosa