Szabó Árpád csíkfalvi állattartó gazda a hűtőtank mellett. Fejés után tejautomatákba szállítják a friss tejet
Fotó: Makkay József
Egyre gyakrabban találkozunk tejautomatákkal a hazai településeken; a tejelő tehenet tartó farmok által üzemeltetett berendezésből öt lej körüli áron vásárolhatunk egy liter bevizsgált nyerstejet. Az új tejértékesítés iránt főleg az idősek és a tudatos vásárlók körében nő az igény. Csíkfalvi (Maros megyei) tehéntartó gazdaságban vettük számba a tejtermelő gazdák alternatív boldogulásának lehetőségeit.
2024. március 25., 09:382024. március 25., 09:38
2024. március 25., 14:022024. március 25., 14:02
Az elmúlt tíz esztendőben jórészt gondokról számoltak be a tejtermelő gazdák. A tej literenkénti átvételi ára mélypontra esett vissza, a korábbi gazdatüntetések főleg erre hívták fel a figyelmet. Sokan felszámolták tejtermelő tehénállományukat, mások viszont áttértek a több sikerrel kecsegtető húsmarhatartásra. A multinacionális tejfeldolgozó vállalatok által uralt romániai tejpiac nem érezte meg a hazai gazdák súlyos gondjait, mert a belföldi tej részleges hiányát importból pótolták. Valójában
A tejtermelők már évekkel korábban átélték azt, ami manapság a gabonatermesztő farmokat sújtja az Ukrajnából vámmentesen érkező búza-, kukorica- és napraforgóimport miatt. Az alacsony tejfelvásárlási árak miatt a gazdák egy része áttért a háztáji vagy kisüzemi tejfeldolgozásra, mások a tejautomaták segítségével történő nyerstej-forgalmazásban találták meg a válságból kivezető utat.
A gazdák nyersteje iránt nő az érdeklődés. Sokkal jobb minőségű, mint a nagyüzemi kínálat
Fotó: Makkay József
Napjainkban a nagyüzemi feldolgozók által kínált, 2 lej (40 eurócent) körüli tejátvételi ár csak a nagyobb állatállományt tartó farmoknak kedvez. A kisebb termelők alternatív utakat keresnek ahhoz, hogy talpon maradhassanak. Mivel a háztáji és kisüzemi tejtermékek piacán is egyre nagyobb a konkurencia, nő azoknak a gazdáknak a tábora, akik a tejautomaták üzemeltetésében látjnak mentőövet. Itt is igaz, hogy aki korábban kezdte, hamarabb kialakult a vásárlóközönsége, ezért sokkal jobb piaci beágyazódásra tett szert, mint akik csak most vásárolnak és üzemelnek be tejautomatát.
Az istállók melletti fejőházban reggel és este fejik a teheneket
Fotó: Makkay József
Szabó Árpád csíkfalvi tehéntartó gazda a környék éllovasaként vágott bele az újításba. A nyárádmenti településen hatvan fős szarvasmarha-állományt tartó agrárvállalkozó két testvérével közösen száz hektárnyi mezőgazdasági területen gazdálkodik, ennek kétharmada kaszáló és legelő. Főállásban mindhárman az életmentésben dolgoznak: vendéglátóm magánvállalkozásként működő tűzoltótársaságnál, a testvérei a rohammentősöknél. Szabadidejükben azonban mindhárman az állattartás elkötelezettjei, a családi gazdaság tagjai ebből élnek meg.
A Szabó család három tejautomatát üzemeltet Marosvásárhelyen és Nyárádszeredában
Fotó: Szabó Árpád
Szabó Árpád a kilencvenes években svájci mezőgazdasági tanfolyamon alapozta meg a gazdatudását.
Hat hónap után hazatért, de rájött, hogy anyagi háttér nélkül nem tudja a tapasztalatait kamatoztatni, ezért további két esztendeig egy németországi vágóhídon vállalt munkát. Hasznát vette német nyelvtudásának, egy romániai vendégmunkáscsoport koordinátoraként dolgozott. A megkeresett pénzt istállóépítésbe és mezőgépekbe fektette, ezzel indult el a tehéntelep a szülők visszaszerzett mezőgazdasági területein történő takarmánytermesztéssel, amit évről évre bővítettek.
Takarmánykeverő gép aprítja, vegyíti, keveri a tehenek takarmányát
Fotó: Makkay József
A tavasztól őszig szabadtartásban, legelőn tartózkodó tehénállományt napelemmel működő, mozgó fejőház gépeivel fejik, az év hideg időszakában istállóban teleltetik át a szarvasmarhákat. A biogazdaságként indult farm minősítéséről le kellett mondaniuk, miután kiderült, hogy a teheneket nem szabad villanypásztorral őrizni.
Miközben körbejárjuk a telepet, a gazda értetlenkedve meséli, hogy Brüsszelben és Bukarestben olyan emberek találják ki ezeket a szabályokat, akiknek nem sok közük van az állattartáshoz. A tehenek mellett mindig állandó emberi felügyelet van, de éjszakára szükséges a villanypásztorral elkerített karám, amivel a vadak ellen is védekezni tudnak. A Maros megyei falvak határában – ahol folyamatos vendég a medve és a farkas – ilyen védelem mellett is kisborjak esnek áldozatul a ragadozóknak.
A korszerű, szabadtartásos tehénistálló a nyugat-európai keresetből épült
Fotó: Makkay József
A portán fellapozzuk a tejértékesítés történetét, ami kezdetben háztáji tejfeldolgozást jelentett. A termékekre nagy igény volt, azonban érezték, hogy a rengeteg munkát könnyebb értékesítési lehetőséggel kell felváltani. Így jött a képbe a külföldi cégektől beszerezhető tejautomata. A gépek megvásárlása mellett számos engedélyt kellett beszerezni a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-Biztonsági Igazgatóságtól, de elképzelésüket végül siker koronázta.
a növekvő konkurencia ellenére azonban a vásárlói igény is növekszik a 3,6-4,2 százalék zsírtartalmú tehéntej iránt. Szabóék Marosvásárhelyen két, Nyárádszeredában egy tejautomatát üzemeltetnek, és elégedettek a vásárlói visszajelzésekkel.
Modern traktorokkal végzik el a mezei munkát és a takarmányozást
Fotó: Makkay József
,,Üzlethelyiségekkel kötöttünk szerződést, ahol biztonságosan működtethetjük a berendezést. Az eladók visszajeleznek, ha valami gond adódik, de azt is elmondják, hogy milyen a vásárlók részéről érkező visszajelzés. Az emberek szeretik a frissen fejt tejet, az automatánként forgalmazott napi 100-150 liter tej rendszerint elfogy” – magyarázza a csíkfalvi gazda.
A minden reggel átmosott, kitisztított berendezésbe naponta friss tej kerül. Vendéglátóm arról is beszámol, hogy a megyei hatóság folyamatos élelmiszer-biztonsági ellenőrzései során soha nem kaptak bírságot, de figyelmeztetést sem, ami azt bizonyítja, hogy a család nagyon vigyáz a minőségre. Tisztában vannak vele, hogy a vásárló a legjobb minőségellenőr: ha csalódik, zuhanásszerűen csökken a forgalom, a bizalmat pedig nagyon nehéz visszaszerezni.
Az istálló melleti kifutóról tavasszal a legelőre hajtják a teheneket
Fotó: Makkay József
A gazda szerint egyértelmű összefüggés van a családi gazdaságok állatbarát tehéntartása és a tej minősége között. Egy kis családi farmról származó tej minősége sokkal jobb, mint a nagyüzemi farmok túlhajszolt tehénállományából fejt tejé, ahol az a cél, hogy napi 50-60 liter tejet ,,préseljenek ki” a néhány laktáció után, 6-7 éves korban vágóhídra küldött állatokból. A csíkfalvi farmon jóval tíz év fölötti tehenek is termelnek: igaz, ellés után is legfeljebb napi húsz litert fejnek, ami később folyamatosan csökken, de megmarad a tej kiváló minősége.
Szabó Árpád és családja elégedett gazdaságuk hozamával. Azon a kitaposott úton szeretnék folytatni a termelést, amelyen hosszú évekkel ezelőtt elindultak, és sikeresnek bizonyult. Név szerint számontartott teheneik családtagnak számítanak.
Csíkfalvi falukép. A nyárádmenti községben mára mintegy tíz tehéntartó gazda maradt
Fotó: Makkay József
Állatbarát gazdaságukra az RMGE Maros szervezetben is felfigyeltek, idén ugyanis ők kapták a Maros megyei legjobb állattartó gazdának járó díjak egyikét.
Románia a tehéntejtermelés terén az utolsó helyen található az Európai Unióban. Szakemberek szerint a hatalmas lemaradás a felaprózódott birtokviszonyokkal és a rossz agrártámogatási rendszerrel magyarázható.
A nyárádszeredai Gabriella termékeket gyártó tejfeldolgozó vállalat sajtjai Románia minden szegletében megvásárolhatóak. A székely kisvállalat sikertörténete azonban arra is rávilágít, hogy mekkora ellenszélben dolgozik egy olyan hazai élelmiszeripari vállalat, amely helyben szerzi be a nyersanyagot, és nem hamisítja adalékanyagokkal&
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.
Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.
Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!