Új lelkész-menedzser vette át a fürdő irányítását

A hegyközszentmiklósi gyógyfürdő története a partiumi és a kelet-magyarországi termálvizes fürdők többségéhez hasonlóan a hatvanas évek végére és a hetvenes évek elejére nyúlik vissza, amikor Romániában és Magyarországon is kőolaj után kutatva mélyfúrásokat végeztek. Kőolaj helyett azonban a legtöbb település határában termálvíz tört a felszínre. Romániában ezzel sokat nem tudtak kezdeni, mert a Ceaușescu-rendszer nem adott pénzt a turisztikai hasznosításra, mindössze pár kiemelt fürdőhelyet finanszíroztak.

A 15 éve Hegyközszentmiklóson szolgáló, gyergyói származású református lelkipásztor, Árus Csongor László elmeséli, hogy a falu határában történt fúrások nyomán felszínre tört termálvizet a falu vezetősége vezettette be, és a termelőszövetkezeti tagok önerőből építették fel a fürdő elődjét, egy ötven áron elterülő zöldövezetes szabadtéri medencét.

Az új helyzettel a gyülekezet presbitériuma és korábbi lelkipásztora nemigen tudott mit kezdeni. 2008-ig semmilyen fejlesztés nem történt, a régi, nyitott gyógyvizes medencét azonban így is sokan felkeresték, eközben azonban a fürdő egyetlen alkalmazottjának is bajosan sikerült kigazdálkodni a havi fizetését.

A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 1995-ös elvégzése után hét és fél évig moldvai szórványlelkészként, majd nagyváradi egyetemi lelkészként szolgáló Árus Csongor László a Hegyközszentmiklóstól 20 kilométerre fekvő Vedresábrányban szolgált, amikor ,,képbe került” a lelkipásztort kereső hegyközszentmiklósi presbitérium számára. A rendetlen életmódjával gyülekezetének sok gondot okozó korábbi lelkipásztor után az egyházközségben egy olyan „palástos embert” kerestek, aki nem csak a gyülekezeti életet, hanem a gyülekezeti fürdőt is rendbe szedi.

Az elmúlt másfél évtized tapasztalata azt mutatja, hogy a presbiterek jól döntöttek.

Hathektáros területtel bővül a fürdőtelep

A hegyközszentmiklósi egyházközség nem jegyzett be külön vállalkozást a fürdő fenntartására, ezért a nonprofit szervezetként nyilvántartott egyházközség maradt a tulajdonos és működtető egyaránt. A jellegzetes tulajdonosi háttéren mindig megakadnak a Bihar megyei állami ellenőrző szervek, de a lelkész szerint végül elfogadták a törvényes vállalkozási lehetőséget, hiszen az ortodox egyház ugyanígy működteti a kolostoraiban zajló kereskedelmi tevékenységeket.

Igaz, a református egyház keretében fehér hollónak számít az ilyen vállalkozás – gyógyfürdője egyetlen Kárpát-medencei gyülekezetnek sincs –, ami azzal a hátránnyal jár, hogy az egyházközség egyetlen vasat sem tudott pályázni. Sem egyházkerületi, sem önkormányzati, sem magyarországi vagy európai uniós szinten.

Robbanásszerűen megnőtt telekárak

A nyirkos, hideg őszi időjárás ellenére sok a vendég a termálvizes medencében. Zömében idősebb emberek, de fiatalabb párok is lubickolnak a kellemesen meleg vízben. A felújításra váró medencét nem merték bezárni hosszabb ideig tartó átalakításra, mert pár éve már volt egy kellemetlen tapasztalatuk, amikor decemberben két hétre építők vették át a terepet, hogy a gőzölgő fürdőt befedjék. Akik nem tájékozódtak a fürdő honlapjáról vagy Facebook-oldaláról, csalódva tértek haza.

Pezsgő ifjúsági élet

A hegyközszentmiklósi fürdővendégek mellett nyaranta számos foglalkozás és több ifjúsági tábor is várja a fiatalokat. Az érmelléki egyházmegyével közösen szervezett táborok többségébe a környező és távolabbi településekről is várják a zene, képzőművészet, tánc vagy az angol nyelv iránt érdeklődő fiatalokat.

A kétgyerekes Árus Csongor László lelkipásztornak nem csak a fürdő menedzselése és a több évtizedes egyhangúságból és közömbösségből újjáéledő református gyülekezet a szívügye, hanem a kántorral és a helyi iskola vallástanárával karöltve sokat foglalkozik gyerekekkel és fiatalokkal egyaránt. Az ifjúsági munkába sikerült bevonni a helyi cigány fiatalok egy részét is. A magyar identitású hegyközszentmiklósi cigányok jórészt neoprotestáns gyülekezetek tagjai, de vannak közöttük reformátusok is.