Társadalmi okok miatt súlytalan a vírusveszély: Veres Valér szociológus a hibás intézkedésekről, a lakossági bizalmatlanságról

A kolozsvári SoDiSo Research közvélemény-kutató felmérése rávilágított: míg április elején a válaszadók 68 százaléka egyetértett a kormány járványügyi intézkedéseivel, 81 százaléka pedig még a kijárási korlátozásokat is helyeselte, mára a megkérdezettek 71 százaléka elégedetlen az egészségügyi helyzet kezelésével, 82 százalékuk pedig elégtelennek tartja a kormány gazdasági intézkedéseit.

Míg ezt áprilisban a megkérdezettek 22 százaléka tartotta valószínűnek, mára már csak 16 százalék gondolja úgy, hogy nem tudja elkerülni a megbetegedést. A válaszadók 73 százaléka nem tartja valószínűnek, hogy megfertőződik. A megkérdezettek relatív többsége (32 százaléka) vélte úgy, hogy hosszabb ideig együtt kell élnünk a vírussal, míg oltás nem lesz rá. Nagyon jelentős viszont (29 százalék) azoknak az aránya, akik megkérdőjelezik a vírus, a járvány létezését.

A gazdasági hatás társadalmi hatás is

Veres Valér felidézte, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézete szervezésében május elején tartottak online Szociológus Napokat, és már akkor a járvány társadalmi hatása volt az egyik fő téma.

„Akkor is látszott, hogy a következmények súlyosak lesznek, most pedig még világosabban érződik. A járványmegelőzést célzó korlátozások gazdasági és társadalmi hatásai hatalmasak, és a kormány intézkedéseinek a megítélése is nagymértékben megváltozott, amint a felmérésből is kitűnik. Ennek egyik oka, hogy megnövekedett a munkanélküliség. Ha egy országban 5-6 millió alkalmazott van, és egymillióan munkanélkülivé válnak, az nagyon sok, ugyanakkor hatalmas gondot jelent, hogy a kijárási korlátozások elhúzódása kétségbe ejtette az embereket” – mutatott rá a szociológus.

Hozzátette, a gazdasági hatás is úgy gazdasági, hogy közben társadalmi vetületei vannak az elszegényedésnek.

Ezeknek az embereknek nincsenek tartalékaik, sokan közöttük külföldön vagy feketén dolgoztak, segélyre sem jogosultak. És a szociális támogatásokat miből akarja fedezni az állam? A költségvetési hiány az egekig ér (fél év alatt meghaladta a GDP 3 százalékát), és nem is tudni, hogy megtalálták-e a módját, hogy segítsenek ezen a rétegen” – mondta az egyetemi oktató.

– jegyezte meg a kolozsvári szociológus.

Veres Valér kifejtette, csak egyetlen szakma irányából nem lehet megközelíteni a járvány megfékezését célzó korlátozásokat, amelyeket mértéktartóan, átgondoltabban kellett volna bevezetni, azoknak a különféle válfajait elkülöníteni. „Amikor a korlátozásokat felülvizsgáló csapatokat kialakítják, nagyon fontos lenne bevonni különféle szakmák komolyabb képviselőit, hogy mérlegeljék a szempontokat. Az orvos azt nézi, hogy a munkája miképp alakul a kórházakban – és persze ez létfontosságú. De közben az ország lakosságának, a nem betegeknek is élniük kell.

– fogalmazott kérdésünkre Veres Valér.

Ugyanakkor megnövekedett a járványtagadók száma is, ami jelen helyzetben megmagyarázható: a hasonló vélemények széles körben terjednek egy járvány idején. „A többség nagyjából elhiszi a hivatalos információkat, csak megkérdőjelezi annak a súlyát, hogy ilyen formában továbbra is van értelme védekezni” – hangsúlyozta Veres Valér.

A szociológus rámutatott, az intézkedéscsomagok meghozatalakor oda lehetett volna figyelni a „nem túl látványos” részletkérdésekre, amelyek viszont nagy jelentőségűek társadalmi, egyéni, pszichológiai szempontból. Például

„A ház köré ki lehetett menni, de a Szamos partján magányosan sétálót már bírságolták, és a lakosság körében rettegést alakítottak ki, az emberek úgy érezték, lépten-nyomon zaklatják őket. Az effajta korlátozások értelmetlenek voltak” – mutatott rá a szociológus.

Hozzátette, ha célszerűbben hozzák meg az intézkedéseket a hatóságok, azzal enyhítették volna a negatív hatásokat: ha mondjuk az emberek kimehetnek a természetbe a kellő távolság megtartásával, sokkal jobban el tudják viselni a megszorításokat. Ugyanakkor a többi országhoz viszonyítva Romániában a legtöbb ideig tartottak a korlátozások, és ennek is megvan a hatása.