Kelemen Hunor és Orbán Viktor a legnépszerûbb politikus a romániai magyarok körében
2013. október 20., 20:362013. október 20., 20:36
A honosított erdélyi magyarok legfeljebb egy mandátum sorsáról dönthetnek a 2014-es magyarországi országgyûlési választásokon, azt pedig a Fidesz–KDNP nyerné – derült ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet Kettõs állampolgárság – többségi és kisebbségi viszonyok Romániában címû elõadásán ismertetett felmérésekbõl. A kolozsvári magyar fõkonzulátuson megszervezett eseményen Horváth István, az intézet elnöke, Kiss Tamás és Barna Gergõ kutatók mutatták be legfrissebb kutatásaik eredményét. A kolozsvári kisebbségkutató intézet által júniusban végzett, csütörtökön este közzétett kutatás rámutat: a jövõ májusi anyaországi megméretésen várhatóan 70–80 ezer, magyar állampolgársággal is rendelkezõ erdélyi voksol majd, ami legfeljebb egy képviselõi mandátumra lesz elegendõ. A megkérdezettek 25 százaléka nem tudja vagy nem árulta el, kire szavazna, ugyanakkor a pártpreferenciával rendelkezõk 86 százaléka a Fideszt, hat százaléka az MSZP-t, négy a Jobbikot, két százaléka pedig az Együtt 2014-et támogatja. Kiss Tamás szociológus elmondta, eltérõen viszonyul a magyarországi és a romániai társadalom a kettõs állampolgársághoz. Miközben a román nemzetiségû megkérdezettek 71 százaléka még az ingyenes egészségügyi ellátást is biztosítaná az újdonsült külhoni román állampolgároknak, ugyanezt a külhoni magyaroknak csak a magyarországi lakosság harmada. A felmérésbõl kiderül, hogy a románok kettõs mércével mérnek a témában: a román állampolgárság kiterjesztését alig tíz százalék ellenzi, az erdélyi magyarok anyaországi honosítását viszont már a megkérdezettek 36 százaléka. A szociológus szerint ez az arány nem magas ahhoz képest, hogy hányan utasítják el az anyanyelvhasználat, valamint az anyanyelvû oktatás jogát.
Kelemen és Orbán a legnépszerûbb
A kincses városban ismertetett másik közvélemény-kutatás szerint az erdélyi magyarok többsége (78,8 százalék) Kelemen Hunorban, az RMDSZ elnökében bízik leginkább, a második helyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerepel 77 százalékkal. Õket Borbély László, az RMDSZ alelnöke, Tõkés László EP-képviselõ és Traian Bãsescu román államfõ követi; a válaszadók 15–16 százaléka bízik Victor Ponta román miniszterelnökben, Mesterházy Attila MSZP-elnökben és Bajnai Gordonban, az Együtt-PM vezetõjében. A pártopcióval rendelkezõ biztos szavazók körében az RMDSZ a magyar szavazatok 75,7 százalékára, továbbá parlamenten kívüli ellenfelei közül az Erdélyi Magyar Néppárt 12,3, a Magyar Polgári Párt pedig három százalékra számíthat, ha külön indulnak a jövõ évi európai parlamenti választáson.
A 2014-es magyarországi országgyûlési választásokon várhatóan 65–80 ezer kettõs állampolgársággal rendelkezõ erdélyi magyar vesz majd részt, akik legfeljebb egy mandátum sorsáról dönthetnek – hangzott el Barna Gergõ kutató elõadásában. Mint kifejtette, jövõ év júniusára várhatóan mintegy 260 ezer szavazó korú erdélyi magyar szerzi meg a magyar állampolgárságot, ám csupán 25–30 százalékuk fog voksolni. Mint hangsúlyozta, a részvétel jelentõs mértékben függhet attól, hogy megszervezik-e a szavazólapok begyûjtését, vagy a szavazóknak kell azt eljuttatniuk a megfelelõ helyre.
Átpolitizált kérdés
Horváth István elõadásában rámutatott: a romániai közvéleményben meglepõen magas a kettõs állampolgárság átpolitizáltságának mértéke, a felmérések során a megkérdezettek alig 4–5 százaléka tanúsított érdektelenséget a kérdés kapcsán. Arra is felhívta a figyelmet, hogy lényeges eltérés tapasztalható a magyarországi és romániai közvélekedés között, amikor a külhoniak állampolgársággal együtt járó jogairól van szó. Míg Romániában a megkérdezettek 71 százaléka azt sem kifogásolná, hogy ingyenes egészségügyi ellátásban részesüljenek a határon túliak, addig Magyarországon jóval nagyobb az elutasítás.
A jóléti sovinizmus mértéke a 2004. december 5-ei magyarországi népszavazás óta szemernyit sem változott, derült ki. Kiss Tamás szerint ennek részben az az oka, hogy a magyar nemzet kulturális egységét hirdetõ diskurzussal szemben több ellendiskurzus van jelen. Mint részletezte, ez kifejezetten magyar sajátosság, máshol nem tapasztalható. Utóbbiak az etnikai és polgári nemzettudat elkülönítésére építenek, a magyar baloldali értelmiség az állampolgársági patriotizmus fogalmát állította szembe az etnikai alapú patriotizmussal. Értelmezésükben elõbbi befogadó, utóbbi pedig kirekesztõ, szélsõséges patriotizmus. A megosztottság másik oka, mondta a szakember, hogy a magyarországi társadalom a Kelet–Nyugat-lejtõn pozicionálja magát, fölénytudata van a tõle Keletre található országok polgáraival szemben, miközben a romániai társadalomra ez nem jellemzõ.
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) szerdán kiadta a megbízást az észak-erdélyi autópálya (A3) Bisztraterebes és Bihar közötti szakasza kivitelezésének elindítására.
Antiszemita és rasszista jelszavakat festettek az egyik aradi zsidó temető sírköveire, néhányat közülük meg is rongáltak aradi és borosjenői illetőségi fiatalok, akiket őrizetbe vett a rendőrség.
Egy feltételezhetően a Maros folyóba esett férfit keresnek Maroshévízen – közölte szerdán a katasztrófavédelem.
Tricentenáriumát ünnepelte a kolozsvári piarista (egykori jezsuita) templom május 13-án, kedden délután.
Csütörtökön elkezdődnek az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának építési munkálatai – jelentette be a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
Különböző közösségi eseményeken kínál lehetőséget találkozásra, mélyebb beszélgetésekre, a Szentírás megismerésére és akár otthonos, barátságos étkezésekre is a kolozsvári Kőszikla gyülekezet, amelynek egyik alapítójával, Bálint Dáviddal beszéltünk.
Június 2. és 19. között több vonat menetrendje, illetve pályája módosul a Székelyföldön, valamint a Bánságban és a Partiumban a vasúti infrastruktúrán végzett javítási, felújítási munkálatok miatt.
Az európai útra való szavazásra buzdít a megalapításának 444. évfordulóját ünneplő kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE).
A schengeni övezet tagja lett január 1-jétől Románia, és hétfőtől ez már a vasúti menetrendben is látszik: először a Békéscsaba és Nagyszalonta között járó vonatoknál szűnik meg a határállomási ellenőrzés, így a vonatok menetideje rövidebbé válik.
Ezen a héten a megszokottnál sokkal hidegebb lesz országszerte, jövő héten azonban ismét felmelegedik az idő, a nappali hőmérsékleti csúcsértékek 20–23 Celsius-fokig emelkednek majd – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
szóljon hozzá!