Fotó: Pál Árpád
Nem számíthatunk a halálos kimenetelű balesetek visszaesésére Romániában, amíg nem épül ki a korszerű infrastruktúra, azaz nem hálózzák be az országot az autópályák – vélik a Krónikának nyilatkozó szakemberek. Mindezt az Európai Bizottság statisztikája is alátámasztja.
2017. március 30., 12:182017. március 30., 12:18
2017. március 30., 14:512017. március 30., 14:51
Az autópályák hiánya, illetve általában véve az infrastrukturális hiányosságok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy Románia az elsők között szerepel az Európai Unióban a halálos kimenetelű közúti balesetek tekintetében – vélik a Krónikának nyilatkozó szakemberek.
Fejér László Ödön Kovászna megyei RMDSZ-es szenátor, a felsőház közlekedésügyi bizottságának tagja lapunknak leszögezte: amíg nem épült ki a korszerű infrastruktúra, azaz az egész országot behálózó sztrádák nem tehermentesítik a közutak forgalmát, nehéz lesz visszaszorítani a tragédiákat. Mint rámutatott: az aktuális tervek szerint még idén elkészül a magyar határtól Nagyszebenig tartó szakaszon az autópálya jó része, de továbbra is gondot fog okozni, hogy amint hirtelen véget ér a sztráda, érvényesül a tölcsérhatás, ami nagy kockázatot jelent a balesetek szempontjából. Ugyanez a helyzet, ha Kolozsvárt összekötik végre Marosvásárhellyel, de a közeljövőben nem folytatják a szakasz építését.
„Amikor a két sávról hirtelen kénytelenek besorolni a gépkocsik egy sávra, besűrűsödik a forgalom, és nő a balesetek száma. Amíg Románia nem ismeri fel, hogy az egyetlen megoldás az infrastruktúra fejlesztése, addig nem reménykedhetünk abban, hogy biztonságosabb lesz a közlekedés” – vélekedett Fejér László Ödön. A szenátor hangsúlyozta: évről évre egyre több gépkocsi közlekedik a romániai közutakon, eközben pedig a vasúti infrastruktúra is elhanyagolt, elmaradott, így az sem tudja átvenni az utasoknak legalább egy részét, így az utakon egyre nehézkesebb és veszélyesebb a forgalom. Szerinte eddig egyetlen kormánynak sem volt igazán szívügye az autópálya-építés, és csak reménykedhetünk, hogy ez változni fog.
Magyarországon jóval kevesebb baleset történik
Hasonlóan vélekedik Biró Albin, a biztosítási piacért felelős Pénzügyi Felügyelet (ASF) tagja, aki a Krónikának elmondta: Magyarországon a gépkocsik számához viszonyítva feleannyi a közlekedési baleset, az ország a legjobb mutatókkal rendelkezik, ez pedig azzal magyarázható, hogy bár sokkal kisebbek a távolságok, mégis rengeteg autópályát építettek. „A román kormányok nem törekednek arra, hogy összekössék Bukarestet az Európai Unióval” – szögezte le a szakember. Kifejtette: valóban vannak olyan autóvezetői kategóriák, amelyek statisztikailag kimutathatóan több balesetet okoznak, például a teherszállító járművek sofőrjei vagy a fiatal autóvezetők, de az nem megoldás, ha drágítják számukra a kötelező gépjármű-biztosítási (RCA) kötvényeket.
A Romániában bejegyzett autók mindössze 3 százaléka, az ötmillióból 280 ezer teherautó, bár ezek tízszer többet közlekednek, mint egy személyautó. Viszont nem fizethetnek sokkal többet a biztosításért, hiszen a rendszer éppen a közös felelősségvállalás elvén alapszik – magyarázta a Pénzügyi Felügyelet tagja. Hangsúlyozta: az elmúlt időszakban csökkent ugyan a halálos kimenetelű közúti balesetek száma, míg a kétezres években évente több mint háromezren vesztették életüket az utakon, mostanában évi kétezer körül alakul az áldozatok száma, de ez is „egy közepes méretű falunyi” embert jelent. Biró egyébként arról is beszámolt, hogy az RCA-piac az utóbbi 10-12 évben veszteséges volt: 2012-ben 39 százalékos volt a ráfizetés, tavaly már csak 8 százalékos, azaz a biztosítótársaságoknak minden befizetett 100 lejt 8 lejjel kellett kipótolniuk a károk kifizetéséhez.
Sokan ülnek fáradtan a volán mögé
A rendőrség eközben igyekszik komolyan odafigyelni a megelőzésre, rendszeresen ellenőrző akciókat szerveznek, hogy visszaszorítsák a baleseteket kiváltó okokat, például a gyorshajtást vagy a közlekedési szabályok be nem tartását – tudtuk meg Nicoleta Marintól, a Kovászna megyei rendőr-főkapitányság szóvivőjétől, aki ugyanakkor azt is elmondta, számos, a hatóságoktól független oka van annak, hogy nem csökken a tragédiák száma. Kovászna megyében egyébként stagnál a mutató, bár nem növekszik, de nem is esik vissza a szerencsétlenségek száma. Az elmúlt évben a legtöbb baleset a sofőrök fáradtsága miatt következett be, de sok karambolt okoztak azok is, akik nem tartották be a közlekedési szabályokat, illetve a szekérrel közlekedők.
Az Európai Bizottság 2016-ra vonatkozó statisztikája szerint Románia az EU-ban második helyen áll a halálos kimenetelű közúti balesetek számának tekintetében, az országot egyedül Bulgária előzi meg. Míg az Unióban átlagosan egymillió lakosra 50 halálos áldozat jut, Romániában 97, Bulgáriában pedig 99. A rendkívül aggasztó számok ugyanakkor javulást jelentenek, 2010-ben ugyanis Romániában egymillió lakosra 117 áldozat jutott.
Az Európai Bizottság ugyancsak az autópályák hiányát emeli ki, mint rámutatnak: a baleseteknek csak kis része történik a sztrádán, ahol az ütközéseknek elenyésző hányada frontális, holott ez a legveszélyesebb karambol – idézi a jelentést a Digi24 hírtelevízió. A statisztika szerint ugyanakkor az utakat karbantartó hatóság sem végzi kielégítően a munkáját, ugyanis rengeteg kátyút, befejezetlen munkálatot, az út közepén található járdaszigetet nem jelölnek, illetve nem világítanak ki. A gyakori balesetekhez ezen kívül az is hozzájárul, hogy rengeteg rossz technikai állapotban lévő jármű közlekedik. Uniós szinten egyébként a közúti balesetek aránya 2 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A népességszám tekintetében a legkevesebb tragédia Svédországban következett be, ahol egymillió lakosra 27 halálos áldozat jutott 2016-ban.
A legfelsőbb bíróság ítélete szerint előzetes letartóztatásban marad az év végi ünnepek alatt az aradi robbantásos merényletben elhunyt üzletember, Ioan Crișan lánya, Laura Bîlcea, akit azzal gyanúsítanak, hogy felbérelt két férfit apja meggyilkolására.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) egy sor első- és másodfokú riasztást adott ki kedden viharos erejű szélre, hóviharra és jegesedésre.
Tűz ütött ki egy kolozsvári házban, a tűzoltók szénné égve találtak meg benne egy 85 éves nőt – tájékoztatott kedden a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kocsik Imre személyében az RMDSZ jelöltjét választották meg az Arad megyei Pécska alpolgármesterévé hétfőn. Klebelsberg Kuno egykori magyar kultuszminiszter szülővárosában legutóbb húsz esztendeje volt magyar tisztségviselő a végrehajtásban.
Dănuț Gavra 1989. december 17-én szembement a „kivégzőosztaggal”, a magasból látta magát meghalni, de mégis túlélte a temesvári forradalmat. Két nappal korábban az első román volt, aki csatlakozott a Tőkés László mellett kiálló magyar reformátusokhoz.
Belső vizsgálat indult a kolozsvári gyermekkórházban, és a Kolozs Megyei Tanács is vizsgálatot indít, miután az egyik beutalt kisbaba édesanyja rögzítette és közzétette az intézményben tapasztalható nyomorúságos körülményekről készített képeket.
Hétfő délután megnyitották a forgalom előtt a keleti körgyűrű munkacímmel emlegetett hiányzó kerülőútszakaszt Arad mellett, így most már teljesen körbe autózható a partiumi megyeszékhely.
Oktatási-nevelési, de legfőképpen bűnmegelőzési célzattal olyan kampányt indított az Országos Börtönparancsnokság (ANP), amelynek keretében középiskolások egy napra „beköltözhetnek” a rácsok mögé, hogy megtapasztalják a fogva tartottak életét.
A hét első napjaiban a sokévi átlagnak megfelelően alakul az időjárás, majd egyre hidegebb lesz – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a következő időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
A rendőrök hétfőn 69 helyszínen tartanak házkutatást egy szervezett bűnözői csoport létrehozásával és migránscsempészettel kapcsolatos ügyben, és ugyanennyi személyt kísértek be kihallgatásra a DIICOT temesvári igazgatóságának székházába.