Az lenne az ideális, ha a kezelőorvosunkkal vagy az edzőnkkel egyeztetve, közösen állítanánk össze a megfelelő egészségprogramot
Fotó: Pixabay.com
Egyórás testedzést követően agyérgörcs végzett nemrég egy 49 éves romániai nővel, a tragédia pedig ismételten felvetette az állapotfelmérés és az orvosi igazolás szükségességét, mielőtt valaki intenzív testedzésbe kezdene. Egyes országokban valamennyi sporttevékenység elkezdéséhez kötelező az orvos által kiállított igazolás felmutatása mind a gyerekek, mind pedig a felnőttek esetében. Szőcs Enikő életmód-tanácsadóval és Hadadi László kardiológussal az intenzív terheléssel járó testmozgások mögött húzódó veszélyeket, a hosszú távon fenntartható, biztonságos edzés feltételeit jártuk körül.
2021. április 06., 09:092021. április 06., 09:09
Számos jótékony hatásának köszönhetően az orvostudomány kezdettől fogva figyelemreméltó egészségmegőrző, betegségmegelőző lehetőségnek tartja a sportot, hiszen nemcsak az egyes bajok elkerülésében, hanem már meglévő, krónikus állapotok visszaszorításában és a rehabilitációs folyamatokban is hatékonynak bizonyul. Ki ne tudná betéve, hogy az egészségünk megőrzése érdekében naponta legalább harminc perc testmozgás szükséges.
Erről tanúskodik egy nemrég történt haláleset is: egy 49 éves romániai nő agyérgörcsben elhunyt egyórás kondizás után. Szőcs Enikő életmód-tanácsadó megkeresésünkre ismertette a testmozgás esetén fennálló kockázati tényezőket és felvázolta a biztonságos edzés körülményeit.
Csökkenteni a lehetséges kockázati tényezőket
Szőcs Enikő, a sepsiszentgyörgyi Change Center testedző központ alapítója szerint a sérülések vagy akár súlyosabb lefolyású bajok még a rendszeres és kiegyensúlyozott edzésprogram mellett is előfordulhatnak, ugyanis bárkinek lehetnek olyan gyengeségei, kisebb-nagyobb betegségei, amelyekről nincs tudomása. A kockázati tényezők csökkentése és a mozgás hosszú távú élvezete érdekében fontosnak tartja az időszakos kivizsgálásokat, a fizikai képesség és az egészégi állapot felmérését.
A biztonságos edzésprogram kialakításához elengedhetetlennek tartja a saját fizikai adottságok, a testösszetétel, a kórkép, régi sérülések, az előzetes fizikai aktivitás eredményeinek, az attitűd, a lelki állapot és a tápláltsági szint felmérését, amelyre a Change Centerben külön hangsúlyt fektetnek.
Tapasztalata szerint a leggyakoribb veszélyforrást a túlterhelés jelenti, amikor az edzés intenzitása nem az egyén képességeihez mérten történik. Ennek következtében a lágyszövetek roncsolódásán – beleértve az edzés után jelentkező erős izomlázat – túl a szívkapacitás funkciója is csökkenhet. Rendszeresen előforduló jelenség a kimerüléses túlterhelés is, amely az edzéstervben állandóan fenntartott terhelés mellékhatásaként, törés vagy szakadás formájában jelentkezik.
– hívta fel a figyelmet az életmód-tanácsadó.
Fotó: Pixabay.com
További buktató ugyanakkor, ha a fizikai aktivitás nem személyre szabottan történik, így a zsírszövetek érintetlenül maradhatnak, lassítva és láthatatlanná téve a fejlődést, ami végül motivációhiányhoz vezethet.
A szakember véleménye szerint természetesen léteznek olyan súlyos betegségek, amelyek esetében az életfunkciók fenntartása miatt minimális mozgást javasolnak az orvosok, de viszonylag ritka az az állapot, amikor egyáltalán nem ajánlott a testmozgás.
Természetesen az lenne az ideális, ha a kezelőorvosunkkal vagy az edzőnkkel egyeztetve, figyelembe véve a betegségeinket, közösen állítanánk össze a megfelelő egészségprogramot” – véli Szőcs Enikő. Hozzáteszi, ha valaki nem bírja a bizonyos mozgásformával járó intenzív terhelést, azt jelenti, hogy nem az illető egészségét szolgálja, így abba kell hagyni.
„A kevesebb néha több mondás itt is megállja a helyét” – tette hozzá. Azok számára, akik nem rendelkeznek rutinnal a testmozgás terén, mindenképp ajánlja az életmód-tanácsadó vagy a személyi edző megkeresését, amelynek szakértelme által rengeteg időt és energiát megspórolhatnak, illetve megelőzhetik az esetleges sérüléseket, amely miatt kihagyásra kényszerülnének.
A tavaly márciusban megnyílt, majd a járványhelyzet miatt online átszervezésre kényszerült sepsiszentgyörgyi Change Center holisztikus megközelítéssel segíti az edzeni vágyókat. Az alapító és tanácsadó az egyénre szabott edzéstervek kialakításakor különös hangsúlyt fektet az egyén táplálkozási, mozgás- és életvitelbeli tulajdonságainak megismerésére, valamint arra, hogy a lehető legtöbb módszerrel felmérje a fizikai és életviteli kapacitást.
Úgy véli, a teljesítményközpontúságról az egészségtudatos megközelítésre helyezve a hangsúlyt, lényegesen hatékonyabb, hosszú távon fenntartható rendszert lehet kialakítani, amelyet a visszajelzések is alátámasztanak. „Az első lépés, hogy fontossá válik a mozgás és hiányolják, ha kimarad. Majd fokozatosan megtanulnak a táplálkozásra is nagyobb hangsúlyt fektetni, többet törődnek magukkal és nagyobb elvárásaik lesznek az életkörülményeikkel kapcsolatban” – osztotta meg Szőcs Enikő.
Edzzünk, de szívkímélően
Hadadi László marosvásárhelyi kardiológus szakorvos szerint a különböző szervrendszerek krónikus betegsége mellett az idült szív- és érrendszeri betegségek esetén is ajánlott a rendszeres testmozgás – annak típusát, gyakoriságát és intenzitását azonban a szakorvosnak kell meghatároznia. Hozzátette:
Elmondása szerint ugyanakkor léteznek bizonyos ritka, genetikai hátterű szívizombetegségek és szívritmuszavarok, amelyek fennálása esetén a versenysport kimondottan ellenjavallott, emiatt a hivatásos sportolóknak rendszeres kardiológiai ellenőrzésre kell járniuk.
Fotó: Pixabay.com
A fizikai terhelés jótékony hatásai ellenére léteznek olyan nemkívánatos kardiovaszkuláris események, amelyek a túlzásba vitt sport és a túlerőltetés negatív következményeiként jönnek létre.
Harmincöt éves kor alatt a versenysportot űzők esetében gyakoribbak, hátterükben általában fel nem ismert szívizom-, szívbillentyű- vagy szívritmusproblémák, illetve veleszületett fejlődési rendellenességek állnak. A 35 éves kor felett, sportolás közben jelentkező hirtelen szívhalált az estek nyolcvan százalékában az érelmeszesedés szövődményei, leggyakrabban szívinfarktus okozza” – ismertette a marosvásárhelyi orvosi egyetem adjunktusa. Fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy legtöbbször a terhelésre jelentkező, szorító mellkasi fájdalom, a nehézlégzés és akár az ájulás is jelentkezhet megelőző tünetként, amelyek esetében mindenképp szakorvoshoz kell fordulni, és csak a megfelelő kivizsgálás és kezelés után folytathatjuk a mozgást.
Hadadi László ismertette, hogy a fizikai terhelés nagysága alapján az ügyességi, a hirtelen és nagy erőkifejtést igénylő, az állóképességi és a vegyes sportágak négy kategóriáját különböztetjük meg. A terhelés erőssége szerint ezek lehetnek alacsony, közepes és magas intenzitásúak. „A golf és a sportlövészet alacsony, a lovaglás közepes intenzitású ügyességi sportnak számít. A diszkoszvetés, az alpesi síelés, a cselgáncs, a karate közepes, a súlyemelés vagy a boksz pedig magas intenzitású, hirtelen és nagy erőkifejtést igénylő sportágak.
A röplabda és a tenisz közepes intenzitású, a vízilabda, a versenyszerűen űzött futball, kosárlabda, kézilabda pedig magas intenzitású terheléssel járó, vegyes erőkifejtést igénylő sportágak” – részletezte a szakember. Hozzátette, a szívbetegek esetében elengedhetetlen az állapotfelmérés és a terheléses vizsgálat, ha az illető a közepesnél nagyobb intenzitású sportot kíván folytatni. Ezek alapján az orvos megállapítja a páciens terhelhetőségét és ennek függvényében testreszabott, egészségkímélő edzésprogramot ajánlhat számára.
„A vizsgálat során felmérjük a kardiovaszkuláris halálozás kockázatát a következő 10 évre kivetítve, az életkor, a nem, a vérnyomás, a koleszterinszint és a dohányzás jelenléte alapján. Amennyiben ez a rizikó 5% alatti, az illető fizikailag aktív és nincsenek egyéb kockázati tényezői – ismert koszorúér-, cukor- vagy vesebetegség a személyes kórelőzményben, illetve szívinfarktus a családi kórelőzményben –, nem szükséges további kivizsgálás. Ha az illető ülő életmódot folytat, vagy a becsült kockázata ≥5%, vagy jelen van valamelyik az előbbi kockázati tényezők közül, de csak enyhe, vagy közepes intenzitású fizikai aktivitásban venne részt, akkor szintén nem szükségesek egyéb vizsgálatok. Amennyiben viszont magas intenzitású terhelésnek lesz kitéve, ez utóbbi, magasabb rizikójú csoport tagjainál érdemes speciális kardiológiai vizsgálatokat elvégezni” – összegezte a szakember.
A Bihar megyei Értarcsára érkezett meg idén is, tatarozza fészkét, készül a fiókák nevelésére Románia legöregebb meggyűrűzött gólyája, amely idén töltötte be a 21. életévét.
Szerdára virradóra elfogták Nagyváradon azt a férfit, aki kedden egy bukaresti orvosi rendelő előtt szökött meg egy rabszállító járműből. Egy személy felismerte őt, és hívta a 112-es segélyhívószámot.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
szóljon hozzá!