Mindazonáltal kedd éjféltől Magyarország, Szlovákia és Csehország megnyitják határaikat egymás állampolgárai számára: a három ország külügyminiszterének megállapodása ama magyar, szlovák és cseh állampolgárok számára teszi lehetővé az országaikban való karanténmentes tartózkodást, akik tartózkodása a másik ország területén nem haladja meg a 48 órát. 

Az RMDSZ elnökével folytatott kincses városi megbeszélését követően a magyar külgazdasági és külügyminiszter fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a magyar kormány 55 erdélyi kórházba, 239 iskolába és 91 egyházi-karitatív szervezethez juttatott el egészségügyi védőfelszereléseket az elmúlt időszakban a szövetség bevonásával. Szerinte az azért is van így, mivel Budapest jó kapcsolatok kialakításában érdekelt Romániával, ami az országban élő magyarok érdeke is. Szijjártó arra kérte a román hatóságokat, hogy erőforrásként tekintsenek az itt élő magyarokra, segítsék a közösséget abban, hogy használhassa nemzeti jelképeit, anyanyelvét, ápolhassa hagyományait.

A tárcavezető közölte: Magyarország éppen így cselekszik, az elmúlt tíz évben ötszörösére emelte a területén élő nemzeti kisebbségeknek járó támogatást. A budapesti Országgyűlés napirendjén szereplő törvényjavaslat értelmében pedig a magyarországi nemzeti kisebbségek tulajdonába kerülnek az általuk használt oktatási-kulturális intézmények. „Reméljük, ez biztatást jelent a román hatóságoknak, hogy megnyugtatóan tudjuk lezárni például a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyét vagy más vitás kérdéseket” – adott hangot reményének Szijjártó Péter.

„Bár az elmúlt időszakban ezzel ellentétes irányba haladt a román politikusok nyilatkozata, mi nem akarunk kampánytéma lenni. Mi június 4-e közeledtével is a kölcsönös tiszteletre akarjuk helyezni a román–magyar kapcsolatokat. Elfogadjuk, megértjük, hogy ugyanaz a történelmi esemény két nemzet számára teljesen mást jelenthet. A mi számunkra a trianoni döntés a magyar történelem egyik legszomorúbb pillanata, de ettől még nem kell nekünk rosszban lennünk” – hangsúlyozta a külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője hozzátette, román kollégájával, Bogdan Aurescuval – akivel kolozsvári látogatását megelőzően Bukarestben tárgyalt – nem kellett „kibékünie”, vele nincs személyes konfliktusa. Egyértelművé tette ugyanakkor, hogy rendkívül károsnak tekinti Klaus Iohannis „Erdély kiárusításáról” tett nyilatkozatát, és nem érti, miért keverte bele a román államfő Magyarországot és a magyarokat a belpolitikai vitába. Szijjártó szerint kijelentésével Iohannis hiteltelenítette azokat a román felhívásokat, amelyek a provokációk mellőzését szorgalmazták a magyar féltől.

Kelemen Hunor megköszönte vendégének a Magyarország által az erdélyi magyaroknak, valamint Romániának védőfelszerelések formájában küldött támogatást. Szerinte nagyon fontos, hogy a nemzeti szolidaritás ilyen konkrét formában megnyilvánul, ami ugyanakkor soha senki ellen nem irányul. Az RMDSZ elnöke tájékoztatta Szijjártót, miként éli meg a magyar közösség az elmúlt hetek magyarellenes hangulatát, Klaus Iohannis kijelentése óta azt tapasztalni, hogy a román politikusok „versenyt futnak, ki a nagyobb magyarellenes”. „A román államfő gúnyt űzött a magyar nyelvből, ellenségként mutatta be a magyarságot, hangulatot teremtett, aminek eredménye ez a magyarellenes versenyfutás. Remélem, nem maraton lesz, hanem csak sprint” – fogalmazott a külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatón Kelemen.

Az RMDSZ elnöke úgy vélekedett, túl lehet lépni a mostani helyzeten egy egyszerű bocsánatkéréssel Iohannis részéről, tisztában van vele azonban, hogy Romániában ennek nincs tradíciója. Kelemen közölte, meg kellene érteni, hogy románok és magyarok nem ellenségei egymásnak, és bár a történelem értelmezése mást és mást jelent számukra, a jövőt kell követni. Hozzátette, ő elfogadja, hogy Trianon öröm a románoknak, de nekik is el kell fogadniuk, hogy a magyarok számára ez fájdalmat jelent, mert elveszítették az anyaországukat. „Amikor Trianon megünneplésére kérnek minket, olyan, mintha azt kérnék egy gyerektől, ünnepelje meg az édesanyja halálának évfordulóját” – fogalmazta meg hasonlatát az RMDSZ elnöke. Kelemen szerint a magyarok tiszteletet és megbecsülést várnak a románoktól, ezzel túl lehetne lépni a konfliktusokon.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Kolozsvárról Gyulafehérvárra utazott, ahol fogadja őt a februárban beiktatott Kovács Gergely római katolikus érsek. Szijjártó elmondta, szeretné kifejezni a magyar kormány nagyrabecsülését és tiszteletét az érseknek, rajta keresztül pedig az általa képviselt magyar katolikus közösség számára is.