Bár a székelyföldi fafeldolgozók és a környezetért aggódó civilek már hónapokkal ezelőtt megkongatták a vészharangot egy osztrák nagybefektető Kovászna megyei megtelepedése miatt, a rétyi eset után újabb hónapokig tartó vitát szíthat a hír, miszerint egy németországi cég fafeldolgozó üzemet létesítene a Hargita megyei Vasláb községben.
2013. október 09., 13:072013. október 09., 13:07
Az információt Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök tette közzé saját blogján. Az elöljáró tudomása szerint, míg Rétyen a Holzindustrie Schweighofer akar a székelyföldi faiparban teret hódítani 150 millió eurós beruházás révén, 650 munkahely teremtését ígérve, Vaslábra egy német famegmunkáló szeretne 70 hektáron 40 millió eurós beruházást megvalósítani és 400 munkahelyet létrehozni. Borboly Csaba szerint egyértelmű, hogy minkét cég marketing-stratégiai megfontolásból dobálózik a hatalmas számokkal, majd felteszi a kérdést: “Ez lenne az újabb multis mézesmadzag a székelyföldi faiparban?”
Borboly Csaba továbbá úgy értékeli, fontosabb lenne a helyi emberek, vállalkozók munkájára kell építeni, mert a külföldi vállalatoknak, bár az ellenkezőjét állítják, nem fontos sem a munkahelyek létesítése, sem a környezet védelme. “Biztosak lehetünk benne, hogy nekik egyetlen dolog a fontos: a profit, amit elvisznek a térségből” – írja Borboly Csaba, aki összefogásra kéri fel az erdőtulajdonosokat, a közbirtokosságokat, a helyi fafeldolgozókat a térség jövője érdekében.
A Gyergyói Hírlap kérdésére Borboly Csaba elmondta, hogy a megyei tanácsot még nem kereste meg a németországi befektető képviselete, de a megyei vezetőség szeretne elébe menni a dolgoknak. “Tavasz óta, a rétyi beruházás hírére már léptünk: egyeztetés-sorozatot szerveztünk közbirtokosságokkal, fafeldolgozókkal, magánerdészetekkel, valamint a sajtót is bevontuk egy tudatosító kampányba – magyarázta az elöljáró. – Ugyanakkor megalakult a fenntartható erdőgazdálkodás munkacsoportunk és azt szeretnénk tudatosítani a lakosságban, vállalkozókban, hogy a fa helyi feldolgozása és nagyarányú helyi értékesítése jelentős gazdasági potenciált jelent a Székelyföldön, és ez irányba kell elmenni. Az érdekelt helyi vállalkozókon, közbirtokosságokon múlik, hogy összefognak-e egymással, felismerik-e a közös, hosszú távú érdeket, vagy sem. Nem kellene hagyniuk, hogy idegenek fölözzék le a hasznot, amikor abból a helyiek is részesülhetnének”.
Vasláb várakozó állásponton
Fórika István, Vasláb alpolgármestere elmondta, a község vezetőségét már megkereste egy németországi cég, melynek Szebenben is van kirendeltsége. “Zöld energiát állítana elő, fahulladékot dolgozna fel, munkahelyeket teremtene, ehhez pedig a 70 hektáros területet vásárolna meg a községi tulajdonból” – tájékoztatott a részletekről az elöljáró. Elmondta, a német cég képviselői nem árultak el több részletet a beruházásukról, azt hangsúlyozták, hogy a vállalkozás nem zavarná a marosfői turizmust, por- és füstmentes feldolgozást terveznek. A terület négyzetméteréért egy eurót ígértek, és a helyi döntéshozó testület elvi beleegyezését adta, de pusztán csak arra, hogy szóba jöhet a területvásár.
“Szerződéskötés nem volt, egyébként is, lévén, hogy külterületről van szó, a megyei tanács kell engedélyeket biztosítson; az ő beleegyezése nélkül itt nem lehet semmiféle feldolgozó” – közölte az alpolgármester. Fórikától megtudtuk még, a német cég képviselete több mint egy hónapja jártak legutóbb Vaslábon, akkor a kiszemelt területen végeztek technikai méréseket. Fórika úgy értesült, hogy egy három kilométeres vasútvonalat is létre szeretnének hozni a majdani feldolgozó teleptől a vasútállomásig, de ennek nyomvonala magánterületeken haladna végig, és a cég nem akar belebonyolódni birtokviszonyok tisztázásába. “Lehet, ez az oka a megtorpanásnak” – jegyezte meg a polgármester. A község tulajdonát képező 70 hektáros terület jogi helyzete azonban tisztázott, de kérdéses, lehetne-e oda famegmunkálást célzó üzemet létesíteni. A Vasláb Csíkszereda felé eső végében lévő birtokrész ugyanis egy legelő, mely lápos területen helyezkedik el. Továbbá kérdéses az is, hogy a Natura 2000 részét képező terület alkalmas-e ilyen beruházásra.
Korpos Attila parkigazgató, a Natura 2000 területek kezelésével megbízott Gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal munkatársa kérdésünkre elmondta: hallomásból tud a beruházási szándékról, hivatalosan senki nem kereste meg. A Natura 2000-es területeken belül különböző kategóriájú részek vannak, ez határozza meg, hogy melyiken, milyen tevékenységet lehet folytatni. “Ha a tevékenység valamilyen hatással lehet a vaslábi lápra, akkor kizárt, hogy engedélyt szerezhessenek rá” – fogalmazott a parkigazgató a ritka állat- és növényvilágnak helyet adó védett terület kapcsán.
Olaszok is érdeklődnek Gyergyószéken
Az Arbor Famegmunkálók Szövetsége nevében Bajkó Tibor fejtette ki véleményét az újabb, Vaslábra tervezett beruházás kapcsán. Úgy véli, a nagybefektetők térhódítása miatt sanyarú sors vár a honi faiparra. “Az Arbor túl kell jusson azon, hogy vészmadárkodjon. Tudunk a vaslábi beruházási tervről, és tudunk arról is, hogy Gyergyószentmiklóson egy olasz cég akar befektetni, már a megfelelő helyet keresi a famegmunkálásra” – hívta fel a figyelmet az Arbor képviselője. Bajkó azt is elmondta, hogy üdvözlendő a megyei tanács összefogás-ösztönzése, de magasabb szinten is jó lenne a helyi vállalkozások pártját fogni.
Réty: újabb előrelépés az osztrákoknak
A háromszéki beruházást tervező osztrák vállalatnak egyébként már csak a rétyi képviselőtestület jóváhagyására van szüksége a település határába tervezett fűrésztelep területrendezési tervéhez, miután a megyei urbanisztikai bizottság rábólintott az iratcsomagra. Amennyiben a községi önkormányzat is jóváhagyja, a beruházó elkezdheti az építkezési engedély megszerzését célzó eljárást. Amint arról beszámoltunk, a székelyföldi fafeldolgozó cégek szerint a Schweighofer megtelepedése nyomán tönkremehetnek a hazai faipari vállalkozások, több ezer munkahely megszűnhet és beláthatatlan környezeti károk következhetnek be a térségben. A fafeldolgozók amiatt is aggódnak, hogy az osztrák faipari óriás máris olyan árat kínál a régióban kitermelt fáért – mellesleg az erdőtulajdonosok nem kis örömére –, amilyet a helyi kis cégek nem tudnak kifizetni, és ezáltal a megélhetésüket veszélyezteti.
“Pénzsóvár erdőtulajdonosok”
Székelyföldön az erdőgazdálkodással kapcsolatos mentalitáson kell változtatni, az erdőkre a legnagyobb veszélyt a jelenlegi hozzáállás jelenti, hogy aki hozzáfér a fához, rögtön pénzzé akarja tenni – mutatott rá a Krónika megkeresésére Kovács Zoltán Csongor. A Zöld Erdély természetvédelmi egyesület elnöke leszögezte, a fafeldolgozó óriásüzemek azért próbálnak betelepedni a Székelyföldre, mert pontosan tudják: vannak erdők, melyeket a tulajdonosok kivágnak és eladnak. “A Rétyre vagy Vaslábra befektető vállalkozóknak abban igazuk van, hogy ők egyetlen fát sem fognak kidönteni. Az erdőket a helyiek vágják ki, és adják el ezeknek a multinacionális cégeknek. A székelyek a saját erdeiket tarolják le, és adják oda” – fogalmazott Kovács Zoltán Csongor. A természetvédő önámításnak nevezte, hogy létezik üzemterv, hogy vannak kvóták, hiszen a terepen járva mindenütt az tapasztalható, hogy törvényesen vagy törvénytelenül, de vágják a fát és fogynak az erdők.
Elmondta továbbá, a Zöld Erdély Egyesület a vaslábi beruházás ellen is próbál fellépni, bár a törvény kevés kapaszkodót nyújt a civil szervezeteknek, az ellenzőknek a beavatkozásra. Kovács Zoltán Csongor úgy látja, könnyebb megakadályozni egy üzem megépülését, mint változtatni az erdőtulajdonosok pénzsóvár magatartásán. “A multinacionális cégek azt használják ki, hogy az erdőtulajdonosok minél hamarabb pénzt akarnak látni a fa után. Megjegyezte: a civil szervezeteknek valójában nem a beruházással van gondjuk, hiszen egy fűrészüzem közvetlen hatása a környezetre nem túl nagy, viszont a közvetett hatása összetett folyamat. “Az egész társadalom felelőssége, hogy miként tudnak majd működni ezek az óriás-fatelepek, hogy megmaradnak az erdők, vagy kivágjuk és eladjuk” – mondta a természetvédő.
Balázs Katalin, Gyergyai Csaba
Ezen a héten a megszokottnál sokkal hidegebb lesz országszerte, jövő héten azonban ismét felmelegedik az idő, a nappali hőmérsékleti csúcsértékek 20–23 Celsius-fokig emelkednek majd – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Mintegy 20 centiméteres hóréteg fedi az éppen a virágzás elején álló nárciszokat a Radnai-havasok 1600 méteres magasságában található nárciszmezőn, miután a hétvégén lehavazott a régióban.
Kolozsváron tilos lesz a dohányzás a parkokban, megállókban és sportlétesítményekben – a helyi tanács megszavazta az új rendeletet.
Aláírták hétfőn Bukarestben a kolozsvári körgyűrű második szakaszának megépítésére vonatkozó szerződést.
Fagyponthoz közelített a hőmérséklet hétfőn hajnalban egész Hargita megyében, három meteorológiai állomáson megdőlt a napi hidegrekord.
Kimenekítették a hegyimentők és a határrendészek a Máramarosi-havasok egyik szakadékában rekedt három ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Keresnek a tűzoltók egy férfit, aki Maroshévízen a Marosba esett – számolt be vasárnap este a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Nicușor Dan független jelölt támogatására buzdít újfent az Erdélyi Magyar Szövetség, amely az államfőválasztás első fordulója előtt is kiállt Bukarest főpolgármestere mellett.
Életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta a Bihar megyei törvényszék azt a háromtagú nagyváradi bűnbandát, amelynek tagjai tavaly brutálisan meggyilkolták az általuk prostitúcióra kényszerített fiatal magyar nőt, húgát pedig súlyosan sanyargatták.
Magyarországról semmilyen módon nem kívánjuk befolyásolni a romániai elnökválasztást – posztolta szombaton Orbán Viktor miniszterelnök azután, hogy telefonon egyeztetett Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel.
szóljon hozzá!