Vizsgázik a rendszer. Az érettségi tételek előkészítésével is külön oktatásfejlesztési intézménynek kellene foglalkoznia
Fotó: Pál Árpád
Megoszlanak a vélemények a nemrég létesült magyar pedagógustovábbképző központról. Szakmabeliek szerint számos pozitív hozadéka van a nagyváradi intézetnek, úgy vélik ugyanakkor, hogy oktatásfejlesztéssel foglalkozó intézményre is szüksége lenne a romániai magyar oktatásnak.
2018. december 14., 12:422018. december 14., 12:42
Számos pozitív hozadéka van annak, hogy magyar pedagógus-továbbképző központ létesült novemberben Nagyváradon, hiszen szakmai fejlődési lehetőséget biztosít a tanároknak, tanítóknak, akik anyanyelvükön vehetnek részt szakmai továbbképzőkön. A lapunk által megkérdezett szakemberek üdvözölték az intézet létrehozását, másrészt úgy vélik: ezzel párhuzamosan oktatásfejlesztéssel – tantervfejlesztéssel, értékeléssel, országos monitorozásokkal, a kimeneti vizsgák előkészítésével, szervezésével – foglalkozó intézményre is szüksége lenne a romániai magyar oktatásnak.
Az RMDSZ november közepén jelentette be, hogy
Kelemen Hunor szövetségi elnök akkor elmondta: a 2011-ben elfogadott oktatási törvény közel hét éve biztosít lehetőséget kisebbségi továbbképző központok létrehozására, az RMDSZ javaslatára három éve folyamatosan anyagi forrást is sikerül elkülöníteni a magyar intézetre a román költségvetésből, az állami bürokrácia azonban mindmáig ellehetetlenítette ezt a kezdeményezést.
„A Nagyváradon megalakuló központnak éppen a határmentiségéből fakad az előnye, ugyanakkor ebben a térségben volt leginkább hiányos a magyar pedagógus-továbbképzés” – érvel Szabó Ödön parlamenti képviselő. Az RMDSZ oktatásért felelős szakpolitikusa a Krónikának kifejtette, bár a Székelyföldön működik a pedagógus-továbbképzés, egy civil szervezet finanszírozása esetleges, ugyanakkor a közoktatás finanszírozása a román állam feladata.
– részletezte a politikus. Felidézte, hogy amikor a központ megalakítása 2011-ben bekerült az oktatási törvénybe, mindenki üdvözölte.
Szerinte Székelyföldön egy ilyen központ nem hiányzik annyira, hiszen az ottani pedagógusházak tulajdonképpen magyar képzőközpontként működnek, ám a Partiumban, a szórványban, Kolozsváron csak egy-egy magyar szakember dolgozik ezekben a pedagógusházakban, miközben például Nagyváradon több magyar él, mint bármelyik székelyföldi városban, ugyanannyi a pedagógus- és a diáklétszám. Szabó Ödön azt is elmondta, Nagyváradnak előnye, hogy a határ menti programokból uniós forrásokat lehet lehívni a központra, másrészt, ha anyaországi szakembereket vonnak be a működésébe, itt ez elérhetőbb.
A nagyváradi politikus kifejtette, oktatásfejlesztési központ megalakítását is lehetővé teszi az oktatási törvény, ez a következő lépés. „Az is benne van az oktatási törvényben, hogy az oktatáskutatási intézetben legyen kisebbségi szakosztály. Mindenki tudja, hogy felállítottuk a prioritást, első volt az önálló pedagógus-továbbképző központ megalakítása, de ehhez is hét év kellett. Kérdést intéztem az oktatási miniszterhez ebben az ügyben, egyeztetünk még, remélem, a következő évben megoldódik a probléma” – mondta Szabó Ödön.
Eközben Fóris-Ferenczi Rita, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Karának egyetemi docense, valamint Péntek János nyelvész-
professzor az oktatásfejlesztési központ fontosságára hívta fel a figyelmet. A szakemberek – akik az elmúlt évtizedekben részt vettek a tantervfejlesztés munkálataiban, és több szakelemzést is írtak a romániai kisebbségi oktatás helyzetéről – úgy vélekednek,
„Még 1989 előttről örököltük, hogy az oktatásban nem tartották fontosnak a szakmai hátteret, a kutatásokat és az erre alapozott fejlesztést, hiszen ideológiai központú volt a rendszer, így nem is alakult ki a szakmaiság és a kutatás kultúrája” – fejtette ki lapunknak az egyetemi docens. Kitért arra is, hogy Romániában a bukaresti Neveléstudományi Intézet (ISE) biztosítja a tantervfejlesztés szakértői hátterét. Aztán megalakult az Országos Értékelési és Vizsgáztatási Központ (CNEE), amely az értékeléssel és a mérésekkel foglalkozik: a vizsgák kimeneti követelményeivel, a záróvizsga és az érettségi vizsga előkészítésével, tételszerkesztéssel, a tanári versenyvizsgákkal stb.
Szakértők szerint tantervfejlesztésre, a tételsorok standardizálására is szükség lenne
Fotó: Barabás Ákos
„Ezekben az intézményekben ideig-óráig a kisebbségi magyar oktatásért felelős főállású alkalmazottak is dolgoztak, de az alapvető probléma, hogy a rendszer országosan sem működik jól: az értékelési és vizsgáztatási központban is egy-egy ember foglalkozik egy-egy tantárggyal, területtel. Ez a struktúra azért nem működőképes, mert ha egy ember koordinálta pl. a magyar nyelv és irodalom érettségi tételeinek a kidolgozását, nem tehetett mást, mint pályázati rendszerben bizottságokba kerülő tanárokkal kellett „elvégeztetnie” a „munkát” – állapította meg Fóris-Ferenczi Rita. Hozzátette, mivel a CNEE-ben nincs főállású alkalmazott, hogy a magyar oktatásért felelős minisztériumi szakfelügyelő továbbadja a feladatot a tanfelügyelőségeknek, megyénként a tanárok kidolgoznak 20–20 tételt, és ezekből áll össze a végleges tételsor.
– mondta Fóris-Ferenczi Rita. Úgy fogalmazott, nem arról van szó, hogy a tanárok nem értenek hozzá, de ez külön szakma: a tételek szakszerű összeállításához szükség van monitorozásra, elemzésekre, majd a tervezett tételek kipróbálására, standardizálására, ezzel szakértőknek kellene foglalkozniuk. „Ebben a helyzetben nem hibáztatható a minisztériumi szakfelügyelő vagy bárki, akinek az éppen adódó feladata az, hogy tételeket biztosítson például a magyar nyelv és irodalom érettségire, mert olyan méretű, jellegű munkát kellene koordinálnia, amit szakértői háttér nélkül nem lehet, másfelől pedig a gyakorló tanárokat sem lehet arra kényszeríteni, hogy érettségi tételeket szerkesszenek, mert ez nem az ő dolguk” – fogalmazott a szakember.
Hozzátette, olyan oktatásfejlesztési intézményes háttérre lenne szükség, ahol főállású szakemberek – akik beleássák magukat a tantervfejlesztésbe vagy a docimológiába, – kutatásokra alapozva foglalkoznának a kimeneti követelményrendszerek tantervekhez igazodó kidolgozásával, a tételsorokkal, azok standardizálásával, hogy az érettségi ne lehessen évről évről megismétlődő botrány. „Amikor Kötő József volt az oktatási államtitkár, kidolgoztuk annak az intézménynek a tervét, amely mindezeket a kisebbségi oktatás számára biztosíthatja még akkor is, ha az országos gyakorlat nem e szerint működik.
szóval szakértői hátteret biztosítanak. Az országos rendszer jelenlegi működése tökéletes biztosítéka annak, hogy ne lehessen jól csinálni. De ha már országosan rossz, s mint a nagyváradi központ kapcsán kiderült, igenis külön kormányrendelettel lehet intézményeket létrehozni, miért ne lehetne valami olyat, amire ténylegesen nagy szükség lenne?” – tette fel a kérdést a szakember.
Fóris-Ferenczi Rita kifejtette, évekkel ezelőtt többen együtt dolgoztak egy oktatásfejlesztési intézmény tervén (1999-ben és RMDSZ-es felkérésre 2017-ben), de a kezdeményezés elakadt. „Az kellene legyen a cél, hogyha már az oktatásfejlesztés az egész romániai rendszer szintjén nem működik jól, akkor legalább a magyar kisebbségi oktatásban tartalmi kérdésekben, vagy amihez mi hozzá tudunk nyúlni, működjék rendesebben. Most lesz a továbbképzés céljára egy háttérintézmény. De minek, ha már a továbbképzés rendszerét jól kiépítette a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége? Mi célja, tétje, funkciója lenne párhuzamos intézmények létrehozásának, amikor mindannyian tudjuk, hogy milyen hiányok pótlására lenne égető szükség? Mert a továbbképzés egy dolog, az oktatásfejlesztés, tantervfejlesztés, kimeneti vizsgakövetelmények, tételek szerkesztése teljesen más” – mutatott rá Fóris-Ferenczi Rita.
Péntek János nyelvészprofesszor – aki az oktatásfejlesztési központ tervezetének szintén kidolgozója volt – úgy nyilatkozott, a nagyváradi pedagógus-továbbképző központ megalakulása több kérdést is felvet.
– fogalmazott lapunknak a nyelvészprofesszor. Hozzátette, miközben minden országban a szakminisztériumnak van szakmai háttérintézete, romániai magyar oktatási vonalon ilyen nincs. „Ennek az intézménynek a megvalósítása 1990 óta mindig elhal valahol, ezért történtek a tételfordítási botrányok is. A tanterveket is amatőrök készítik gyakorlatilag. Például én magam voltam tantervbizottsági elnök, de én is amatőr vagyok, hiszen nem az én szakmám, hogy tantervet készítsek” – mutatott rá a professzor. Hozzátette, a magyar oktatásban nincs szakmai intézményes háttér, nincsenek szakértők, akik valóban hozzáértőként dolgozzanak.
A romániai magyar pedagógus-továbbképzésről szólva azt mondta, a Bolyai nyári egyetem több mint 25 éve működik, mindenféle továbbképzések zajlanak Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában is módszertani központokat működtet a pedagógus-szövetség, ezek elsősorban szintén továbbképzéssel foglalkoznak.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Több mint 45 millió lej adósságot halmoztak fel a be nem fizetett helyi adók és illetékek révén az aradiak, akik közül minden ötödik tartozik a városkasszának – derül a gazdasági-pénzügyi osztály kimutatásából.
Az Európai Ügyészség (EPPO) csütörtökre virradóra őrizetbe vette Temesváron Dumitru Andreșoit, Románia legnagyobb juhtenyésztőjét, akit „a csobánok királyának” is neveznek.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte, de helyzetét a lelkésznek is „meggyónta”, és úgy próbált egyensúlyozni, hogy a politikai rendőrséget se haragítsa magára, de Tőkés ellenállását is segítse.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány november 1-jén zenés sétát tart a Házsongárdi temetőben, amelynek keretében a kolozsvári sírkertben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékezik.
Idén is elindította Ne éhezzen senki! elnevezésű kampányát a Solidaris Egyesület, amely Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon igyekszik segíteni a rászorulókon.
Elindította téli szezonját a WizzAir, a légitársaság közlése szerint új külföldi célpontokra lehet utazni Kolozsvárról is.
A második világháborúból származó, működőképes tüzérségi bombát találtak a Bihar megyei Váradszentmárton községhez tartozó Váradcsehi faluban, a csatornahálózaton végzett munkálatok során.
szóljon hozzá!