Csiszolni kell még a rendszert. A gyengébben teljesítő diákokat olyan szintre kell felzárkóztatni, hogy megszerezhessék az átmenő jegyet
Fotó: Biró István
Kilencéves kísérlet zárult le, amikor az általános iskola padjaiból most kikerült nyolcadikosok az elmúlt héten letették a képességvizsgát. A reform célja és tárgya – mint ismeretes – az volt, hogy ez a generáció már a nulladik osztálytól sajátos tanterv szerint tanult, és a kisérettségin is sajátos elvárások voltak. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint nem ad okot a csüggedésre, hogy a magyar diákok idén románból rosszabb eredményt produkáltak, mint tavaly.
Bár a tavalyinál rosszabb eredmények születtek a nyolcadik osztályosok idei képességvizsgáján román nyelvből és irodalomból, az eredmények a reális nyelvtudást tükrözik, és nem azt, hogy a diákok mennyire tudnak bemagolni elemzéseket, irodalomelméleti kifejezéseket, ez pedig előremutató – állapította meg lapunknak Tódor Erika Mária, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense, a kimondottan a magyar diákok számára készített román nyelv és irodalom tantervet kidolgozó bizottság munkatársa.
Amint arról beszámoltunk, a múlt héten zajlott a képességvizsgája annak a generációnak, amelynek tagjai az iskola előkészítő osztályától sajátos tanterv szerint tanultak. A keddi eredményhirdetés után az oktatási minisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinetje arról tájékoztatott, hogy a magyar diákok összesítve idén jobban teljesítettek, mint tavaly, 77,09 százalékuk ért el átmenő átlagot, ám román nyelv és irodalomból alig 55 százalékuk kapta meg legalább az 5-öst, ami 5 százalékponttal elmarad a tavalyi eredménytől.
Tódor Erika Mária az eredményeket firtató kérdésünkre fontosnak tartotta aláhúzni, hogy
A korábbi évfolyamok meg tudtak határozni irodalomelméleti fogalmakat, de nem tudták konkrét élethelyzetekben beszédszándékaikat érvényesíteni. Ezt az aszimmetriát a mostani mérés-értékelés felülírja, hiszen szövegértést kér, véleménynyilvánítást, szövegprodukciót, tudatos nyelvhasználatot, lényében olyan részkészségeket, amelyekre a hétköznapi élethelyzetekben is szükségük van a magyar diákoknak. „Tehát közelebb került az értékelés tárgya a valós élet kommunikációs elvárásaihoz” – szögezte le az egyetemi oktató. Hangsúlyozta, nem látja gondnak, hogy végre nem előre betanult szövegeket kell visszamondani, hanem előtérbe került a gondolkodás és egyben a gondolatkifejtés lehetősége is.
Jobb eredményeket értek el a romániai magyar diákok az országos átlaghoz képest az idei képességvizsgán – derül ki a bukaresti oktatási minisztérium által szerkesztőségünkhöz eljuttatott adatokból.
Az idei románvizsga-tételről Tódor Erika Mária kifejtette, összességében azt láthatjuk, hogy – a többi vizsgatárgyhoz hasonlóan – más típusú vizsgalapon, diákbarátabb kérdésekkel zajlott a számonkérés.
– értékelt az egyetemi oktató.
Kevésbé örül viszont a gyakorlati alkalmazás módjának, például annak, hogy egy 2017-ben bevezetett tanterv értékelési módja 2021-ig rejtély maradt, és ez számos bizonytalanságot, kételyt, kapkodó döntést eredményezett. Meglátása szerint emiatt volt az idei mérési és értékelési folyamat nehéz és megterhelő mind a tanároknak, mind a diákoknak. A pedagógusoknak azért, mert nagyon későn adódott lehetőség, hogy megismerjék a mérőeszköz struktúráját, de nehéz volt a diákoknak is, hiszen hirtelen válaszolniuk kellett egy teljesen újszerű kihívásra, amelyre ez a „reformgeneráció” már nem először volt rákényszerítve.
A szakértő rámutatott, nem olvasott olyan mérésekről, melyek a javasolt struktúrát átlagos képességű gyerekek esetében tesztelték volna, mielőtt alkalmazásra került a mérőeszköz, így azt reméli, hogy bár összességében a mérési mód modern és kompetenciaalapú, a szövegek nehézségén, a feladatok mennyiségén, az idei mérés tanulságai alapján még további finomításra törekszik a tételeket kidolgozó bizottság.
A diákok mellett vizsgázott a rendszer is. A jeles osztályzatig még fejlődni kell
Fotó: Gecse Noémi
Tódor Erika arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a 2020-as statisztikai adatokhoz képest az idei román eredmények visszaesést mutatnak, de a járványhelyzet előtti, azaz 2018-as és 2019-es adatokhoz képest viszont javulás észlelhető, a 2,77 százalékos, valamint a 4,77 százalékos különbség optimizmusra adhat okot.
– fogalmazta meg az egyetemi oktató.
Arra is kitért, hogy a reformgeneráció nem csak az újításokat, kísérleteket élte meg az előkészítő osztálytól kezdődően, hanem az online oktatás hiányosságaival járó lemaradást vagy éppen távolmaradást is. „Csak remélni tudom, hogy ezekből a helyzetekből valami olyan életrevalóságot, újító-alkalmazkodó készséget tanulhat meg ez az évfolyam, mely visszaigazolja a társadalomnak és döntéshozóknak a tervezés felelősségét. Abban biztos vagyok, hogy a mostani elvárásoknak köszönhetően több lehetőség adódik a nyelvhasználat különböző szintű gyakorlására” – mutatott rá.
Arra a kérdésünkre, hogy a hátráltató körülmények, a bizonytalanság, a késlekedő tankönyvek mennyire nyomták rá bélyegüket ennek az évfolyamnak a felkészülésére, az egyetemi docens kifejtette:
„Ezzel magyarázható, hogy ebben a kegyetlen időszakban is több kísérlet, segédeszköz, platform összeállításán dolgoztak a kollégák, mindezek feltérképezésére és megvitatására kerül sor például tavaly Csíkszeredában a július 12–16. közötti időszakban egy szakmai fórum keretében, a Bolyai Akadémia égisze alatt” – részletezte Tódor Erika Mária.
Meglátása szerint a következő generáció már sokkal biztonságosabb körülmények között kezdheti a felkészülést a jövő évi munkára. A szakember abban bízik, hogy sokkal könnyebb és hatékonyabb lesz a felkészülés, az idei év tapasztalatai elindítanak egy módszertani újragondolási folyamatot. Abban is reménykedik, hogy olyan gyakorlatorientált és hatékony kínálattal tudnak előrukkolni a tanintézetek, hogy az iskola utáni magánórarendszert a következő évtizedben ne kelljen erőltetni.
Amikor arról kérdeztük, hogy eléri-e célját a sajátos tanterv, Tódor Erika úgy vélekedett, korai lenne „és talán szakmai felelőtlenség” is igennel vagy nemmel válaszolni, figyelembe véve, hogy a tanterv egy összefüggő elméleti keretet biztosít a tanulásszervezéshez. Véleménye szerint az első és fontos lépés megtörtént: adva van a keret, mely lehetőséget biztosít a hatékony kompetenciaalapú munkához. Ezt a keretet a helyi sajátosságok mentén lehet alakítani.
„Most végre egészben látható a tanítás-tanulás és értékelés folyamata, az érvényben lévő tanterv és mérési forma kompetenciaalapú, tehát a felmért tudás gyakorlatorientált eszköztudást próbál megragadni” – hangsúlyozta az oktató. Hozzátette, a mostani keret lehetőséget ad bármilyen módszer használatára, akár az idegen nyelvek oktatásából átvett módszerekére is. Például a hallás utáni szövegértés az idegen nyelvekhez hasonlóan fontos eleme a nyelvelsajátításnak.
Ehhez azonban a pedagógusoknak minél több mankót, segítséget, szakmai és konzultációs felületet kell biztosítani, hogy minél gazdagabb kínálatból meríthessenek ötleteket, és a már meglévő jó gyakorlatokat minél szélesebb körben népszerűsíteni kell” – összegezte a teendőket Tódor Erika Mária.
A nyolcadik osztályt elvégzett romániai magyar diákok által az idei képességvizsgán elért eredmények azt mutatják, hogy az évekkel ezelőtt bevezetett oktatási reform jó irányba halad, még akkor is, ha az eredmények nem jelentenek áttörést – nyilatkozta csütörtökön Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Tilosban parkolásért bírságolták meg Biró Rozália parlamenti képviselőt, az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltjét – adta hírül az Ebihoreanul.ro helyi portál.
Frissen látott napvilágot Borsodi L. László csíkszeredai írónak Ferences térerő című, az erdélyi – és nemcsak – ferencesekről szóló kötete, amely azt igyekszik láttatni, milyen új kihívásokkal kell szembenézniük a 21. század első felében.
Több európai országban is madárinfluenza-vírust mutattak ki a közelmúltban a házi- és vadon élő szárnyasokban, ezért megelőző intézkedések betartását javasolja a Szatmár Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság.
Több mint 16,2 millió lejjel támogatja Kolozsvár önkormányzata a kulturális szférában tevékenykedő egyesületek projektjeit ebben az évben; a képviselő-testület keddi ülésén szavazott a támogatások odaítéléséről.
Száztíz helyszínen indít jelölteket Erdélyben a június 9-ei helyhatósági választáson az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), amely a márciusban kötött országos megállapodás ellenére számos településen és megyében kutya-macska barátságot ápol az RMDSZ-szel.
Jelentős csapadékra és a szél megélénkülésére figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 12 megyére.
A Szociáldemokrata (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjét támogatja az RMDSZ a Temes megyei tanácselnöki tisztségért zajló küzdelemben, de saját tanácsosi listát állítanak.
Büntetőeljárás indult egy ukrán, illetve egy moldovai-bolgár kettős állampolgárságú férfi ellen, miután Magyarországra próbáltak meg átcsempészni 19 migránst – közülte hétfőn az Arad megyei határrendészet.
Önerőből jutna vissza a megyei önkormányzatba az RMDSZ Máramaros megyében, hét településen saját polgármesterjelöltet is indít – közölte hétfőn az MTI-vel Pintér Zsolt megyei elnök.
Helyesen látja Tóth László kézdivásárhelyi újságíró, hogy nincs izgalmasabb kaland az egyéni életutaknál. Bakk Miklós politológus, újságíró gazdag pályája méltán tart számot a (köz)érdeklődésre, ezért könyvbe „öntése” hasznos és időszerű volt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás