Fotó: RMDSZ
A nyolcadik osztályt elvégzett romániai magyar diákok által az idei képességvizsgán elért eredmények azt mutatják, hogy az évekkel ezelőtt bevezetett oktatási reform jó irányba halad, még akkor is, ha az eredmények nem jelentenek áttörést – nyilatkozta csütörtökön Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
2021. július 01., 16:052021. július 01., 16:05
2021. július 01., 16:082021. július 01., 16:08
A politikus az egyik közösségi oldalon közzétett videóban beszélt egyebek mellett a nyolcadikosok képességvizsgájáról, amely meghatározza, hogy az általános iskolát elvégzett diákok melyik középiskolában folytathatják tanulmányaikat. A bukaresti kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő Kelemen emlékeztetett, hogy a magyar tanulók először vizsgázhattak román nyelv és irodalomból differenciált tanterv szerint, amely figyelembe veszi, hogy a magyar diákok számára a román nem az anyanyelvük.
Kelemen úgy vélte, hogy ez fontos eredmény olyan körülmények között, hogy a diákoknak rendkívül nehéz tanévük volt a járvány okozta hiányos fizikai jelenlét miatt. A politikus a 2018-as eredményekkel vetette össze az idei vizsgaeredményeket.
„2018-hoz képest mindhárom vizsgatárgyban – román, magyar és matematika – javulás tapasztalható, még ha ez nem is jelent áttörést” – idézte az MTI az RMDSZ elnökét. A politikus felidézte, hogy 2018-ban román nyelv és irodalomból a magyar diákok 53 százaléka kapott átmenő jegyet, most 56 százalékuk. Magyarból három évvel ezelőtt 93 százalékuk vizsgázott sikeresen, most 96 százalékuk, míg matematikából 2018-ban 55 százalékuk kapott átmenő jegyet, most viszont 67 százalékra emelkedett a sikeresen vizsgázók aránya – mondta Kelemen Hunor.
Mint arról beszámoltunk, miközben országos szinten román nyelv és irodalomból a diákok 83,9 százaléka írta meg az ötöst, ugyanez a magyar diákok 55,85 százalékának sikerült. Ez a tavalyi 61,1 százalékhoz képest 5,25 százalékkal kevesebbet jelent, továbbá 2019-ben a magyar diákok 51,08 százaléka kapott ötös feletti osztályzatot románból.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás