Közösségfejlesztő, valamint nevelő célzattal népszerűsíti a használt ruhák és cipők begyűjtését a Szatmár egyházmegyei Caritas szervezet, a jövőben viszont elképzelhető, hogy fel is dolgozzák a viselésre alkalmatlan darabokat.
2013. július 04., 21:172013. július 04., 21:17
2013. július 04., 21:192013. július 04., 21:19
A jótékonysági szervezet Szatmár, illetve Máramaros megyében körülbelül két éve kezdett el kihelyezni speciális konténereket, arra kérve az embereket, hogy a szemeteskukák helyett ezekbe tegyék a használt, azonban még hordható ruháikat, cipőiket. Bár tonnaszám gyűlt olyan holmi, amit szétosztva segíteni tudtak a rászorulókon, nem számított ritka esetnek az sem, hogy szemetet dobáltak a tartályokba, kilopkodták a mások által belehelyezett holmit, de arra is elég gyakran volt példa, hogy megrongálták a háromnyelvű felirattal ellátott konténereket.
Lapunk érdeklődésére Löchli Tünde, a szervezet igazgatója kifejtette: elsősorban nevelő szándékkal folytatják ezt a tevékenységet, és nincsenek elkeseredve a különféle partizánakciók láttán sem, hisz tapasztalatból tudják: nem könynyű és főképp nem rövid távon megoldható feladat az emberek átnevelése, a környezettudatos magatartás kialakítása, és a mások iránti felelősség, szolidaritás érzésének felkeltése.
A vidéket is bevonják
Mint elmondta: idéntől nemcsak a konténerekbe való gyűjtésre korlátozódik a tevékenységük, hanem van egy csapatuk, amely járja a vidéket és a gyűjtés mellett szórólapozik is. Megtudtuk, ezeknek az akcióknak igen jó a fogadtatása, főleg a kisebb közösségekben, a felhívás megmozgatja az embereket. „Az emberek összejönnek, közösen jótékonykodnak, beszélnek a gyűjtésről, a pap kihirdeti a templomban. Történik valami a közösségben, ami eleve jótékony hatású – magyarázta Löchli Tünde. – Az is eredmény, ha Mari néni nekünk adja a húsz éve halott férje dohos felöltőjét, az ilyesmi segít az időseknek megtanulni elengedni az olyan dolgokat, amelyekhez érzelmileg kötődnek.\"
A vidéki gyűjtések alkalmával egyébként nagy arányban adnak át használhatatlan holmit, azonban az igazgató szerint ez sem baj – legalább takarítanak, kidobják a fölösleges dolgokat az emberek. Egyébként is úgy számolnak, hogy falvakon a második kiszállástól kezdve tudnak olyan ruhadarabokat öszszeszedni, amelyek tovább hordhatóak. Mint megtudtuk, a penészes, dohos holmi vagy az agyonnyűtt cipő semmi másra nem alkalmas, mint fűtőanyagnak, azonban ezt is van lehetőségük átadni olyan cégeknek, amelyek hasznosítják.
Eltérő fogadtatás
A városok között jelentős különbség mutatkozik az emberek hozzáállását illetően. Löchli Tünde szerint Kolozsváron például egyáltalán nincsenek gondok e téren, ott az emberek mindamellett, hogy rendeltetésszerűen használják a gyűjtőkonténereket, ha valakit azon kapnak, hogy ki akar szedni valamit, rászólnak. Szatmárnémetiben ez egyelőre nem jellemző, azonban érzékelhető, hogy sokan figyelnek a tartályokra, a bennük turkálókról készült fotók méltatlankodások kíséretében már gyakran felkerülnek a közösségi oldalakra.
Nagybányán viszont gondok vannak, ott a rongálások miatt általában kéthetente kell javítgatni a konténereket, Máramarosszigeten pedig előfordult, hogy petárdát robbantottak bennük. Az igazgató kifejtette: az a céljuk, hogy minden városban úgy viszonyuljanak az emberek a gyűjtőakciójukhoz, mint Kolozsváron. Lapunk érdeklődésére ugyanakkor elmondta: az adakozási kedv erősen időjárásfüggő – míg a téli hónapokban alig-alig gyűlt valami, májusban például a Szatmár és Máramaros megyében kitett 50 konténerbe 9 tonna ruhát és cipőt helyeztek el az emberek.
Felhasználási módokat keresnek
A Caritas egyébként a kiosztásra nem alkalmas holmit továbbadja gyűjtéssel és újrahasznosítással foglalkozó külföldi cégeknek. Ezek a kapcsolataik eleve megvoltak, hisz évek óta osztanak külföldről érkezett segélyszállítmányokat, és azok között is van bőven használhatatlan holmi, így kerestek partnereket ahhoz, hogy ne kelljen a szemétbe dobniuk a részben nehezen bomló anyagokból álló hulladékot.
Lapunk kérdésére az igazgató elmondta: a használhatatlan ruhaanyag egy része a homoródi Rotary-házukba kerül, ahol a fogyatékkal élő gondozottjaik munkaterápia keretében szőnyegeket készítenek belőle a szövőszékeken. Ezeket nem árusítják, főképp külföldi vendégeiknek, partnereiknek adják ajándékképpen, a németek ugyanis nagyon szeretik az ilyesmit. Hozzátette: tervezik, hogy kibővítik az ilyesfajta tevékenységüket, azonban az eladás terén a kínai, jó kinézetű hasonló áru óriási konkurenciát jelent számukra. „Jelenleg az ötletelésnél tartunk, keresünk valami nagyon jó dizájnt a rongyhulladékból készítendő portékáinknak – árulta el Löchli Tünde. – Én például láttam gyönyörű téli kabátot is, ami kidobott ruhákból készült.\" Az igazgató leszögezte: nem keserednek el, ha lassan is megy az átállás, addig folytatják a ruha- és cipőgyűjtést, amíg el nem érik a kívánt eredményt.
A multik is gyűjtenek
A használt ruhák begyűjtésére és újrahasznosítására egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a ruhagyárak, illetve a forgalmazók is. A svéd fast fashion üzletlánc, a H&M például bejelentette, hogy nemzetközi akciója keretében idén romániai boltjaiban is vesz át használt holmit, aminek fejében levásárolható értékjegyeket ad a vevőknek. Amint közleményükből kiderül, a kezdeményezést azért tartják fontosnak, mert évente tonnaszámra kerül a szeméttelepekre a használt holmi, melynek 95 százaléka újrahasznosítható lenne.
A H&M ezen a pazarláson próbál most enyhíteni, hiszen a kiselejtezett, megunt ruhákat átveszik, és újra feldolgozzák. A viselésre alkalmatlan darabokból más árukat, például háztartási törlőkendőket készítenek. Azok a textíliák, amelyek az átalakításra is alkalmatlanok, szálakra bontva kerülnek felhasználásra például az autóiparban rezgéscsillapító és szigetelőanyagokként. Ha pedig sem az újrahordás, sem az újrahasználat, sem az újrahasznosítás nem jöhet szóba, az anyagok az energiatermelésben kapnak szerepet.
Erdély és Kolozsvár első barokk stílusú templomát, az 1718–1724 között épült, korábban jezsuita, ma piarista vagy akadémiai, egyetemi templomként is ismert istenházát ünneplik Kolozsváron május 13-án.
A mezőgazdasági termelők május 12-től egy héten keresztül igényelhetnek állami támogatást új mezőgazdasági gépek vásárlására a traktorok roncsprogramja keretében – tájékoztatott kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A kolozsvári BBTE Szenátusa a Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar felterjesztésére Socius Excellentia Meritorum díjjal köszönte meg Főtiszteletű Kató Bélának az egyetemért folytatott tevékenységét.
Nem készül el határidőre a Kolozsvár és a román–magyar határ közötti vasúti pálya korszerűsítése és villamosítása, a teljes munkálat befejezése 2027 végére várható – ismerte el a Román Vasúttársaság (CFR) illetékese.
Tudor Giurgiu filmrendező, a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) igazgatója Facebook-oldalán számolt be kedden egy váratlan találkozásról.
UNESCO-busz néven indított szászföldi látnivalókat érintő turistajáratot Erdélyben egy utazási iroda, ellensúlyozandó, hogy a középkori erődtemplomairól híres térség kisebb települései tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők.
A heves esőzések okozta vízszivárgás miatt kedden ideiglenesen bezárták a parajdi sóbányát – tájékoztatott a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség sajtóirodája.
Kis háromszéki unitárius közösség templomának építését támogatja fellépésével Szabó Balázs magyarországi dalszerző, énekes, a Szabó Balázs Bandája alapítója, aki szerdán este lép fel önálló estjével Sepsiszentgyörgyön.
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hétfő délután újabb elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el négy megyére.
Változékony időre számíthatunk a következő két hétben, hűvösebb és melegebb időszakokkal és szinte napi rendszerességű záporokkal – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) május 5. és 18. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
szóljon hozzá!