Az Aranyosgyéresen zajló hadgyakorlat „sztárvendége”, az MQ-9 Reaper típusú amerikai drón
Fotó: Rostás Szabolcs
Bár eddig nem verte nagydobra, az amerikai hadsereg jelenléte a Kárpátokon túli régiókon kívül Erdélyben is hangsúlyossá vált, mindenekelőtt Oroszország sakkban tartása céljából. A katonai szuperhatalom egyik regionális hídfőállásának az aranyosgyéresi légi bázis számít, amelynek arzenáljába immár harci drónok is beletartoznak.
2020. február 18., 17:152020. február 18., 17:15
2020. február 18., 18:492020. február 18., 18:49
„Arra most nincs lehetőség, talán máskor” – csillapítja a lendületünket az aranyosgyéresi légi támaszponton a sajtókapcsolatokért felelős fiatal hölgy, amikor afelől érdeklődünk, vajon be is ülhetünk-e az egyik hangár előtt felsorakoztatott járművekbe. Csalódásunkra még csak meg sem közelíthetjük túlságosan a IAR 330 PUMA Socat helikoptereket és a román légierő által valamikor nagy becsben tartott, az elmúlt időszakban azonban igencsak levitézlett MIG 21 Lancer vadászgépét, csak tisztes távolságból fényképezhetünk. Több mint fél órán keresztül csodálhatjuk viszont, amint a Kolozsvártól 60 kilométerre fekvő, 1987 óta működő bázisról le-fel szállnak a harci repülők és helikopterek, valamint nagyobb darab csapatszállítók.
Védik a NATO keleti szárnyát
A tulajdonképpen Aranyoslóna községhez tartozó katonai repülőtéren illusztris vendégeket fogadtak kedden (úgy is keresztelték el a bejárást, hogy előkelő vendégek napja) abból az alkalomból, hogy márciusig Dacian Reaper-20 elnevezéssel nagyszabású román–amerikai hadgyakorlat folyik a támaszponton. Az előkelő jelző persze elsősorban nem a magunkfajta sajtómunkásoknak járt ki, hanem mindenekelőtt a román és az amerikai hadsereg, valamint külügyminisztérium magas rangú képviselőinek.
A pilóta nélküli repülőgép képes akár 34 órát is a levegőben tölteni
Fotó: Rostás Szabolcs
Köztük Adrian Zuckermannak, az Egyesült Államok nemrég kenyérbe esett bukaresti nagykövetének, aki a sajtó távollétében megejtett katonai szemle után nem győzött áradozni a román–amerikai stratégiai kapcsolatok „sziklaszilárdságáról”. „A román népnek nincs jobb barátja az Egyesült Államoknál. Amit most itt látnak, az kulcsfontosságú példája a két ország között közel 20 éve fennálló erős biztonsági kapcsolatnak, amelynek keretében Románia Amerika mellett állt Irakban, Afganisztánban is” – hangoztatta a diplomata. Zuckerman elmondta, az aranyosgyéresi légi támaszpont az egyik legalkalmasabb Európában a légierő gyakorlatozására, nem véletlen, hogy Washington több mint 14 millió dollárt fektetett itt be az elmúlt öt évben, hozzájárulva Románia és a NATO keleti szárnya védelméhez. A nagykövet szerint erre annál is inkább szükség van, hogy a régió sérülékennyé vált Oroszország krími agressziója, továbbá transznisztriai, kelet-ukrajnai és fekete-tengeri jelenléte következtében.
Hasonló elragadtatással beszélt a kétoldalú katonai viszonyról Daniel Petrescu tábornok, a román hadsereg vezérkari főnöke is, aki megköszönte az amerikai katonai erőknek, hogy legmodernebb felszereléseiket itt állomásoztatják. „Ennek az együttműködésnek a legfőbb tanulsága, hogy az amerikai hadseregnek óriási szerepe van Európa és Románia biztonságának szavatolása terén” – közölte Petrescu, akinek tájékoztatása szerint az elmúlt 3 évben 1700 katona és 80 légi jármű gyakorlatozott az erdélyi támaszponton az amerikai-román katonai gyakorlat keretében.
MIG 21 Lancer vadászgép és IAR 330 PUMA Socat helikopterek a gyéresi légi bázis kifutóján
Fotó: Rostás Szabolcs
A sajtónyilatkozatokat követően megkérdeztük a vezérkari főnököt a gyéresi támaszpont bővítését, átfogó korszerűsítését célzó projektről, amire a bukaresti védelmi minisztérium tavaly több mint 300 millió euró jóváhagyását kérte a parlamenttől. Petrescu a Krónikának elmondta, a törvényhozás rábólintott a korszerűsítésre, amire elsősorban többcélú harci repülőgépek fogadása céljából van szükség, sőt megtörtént az ehhez elengedhetetlen földterületek kisajátítása is, így a jelenleg mintegy 200 hektáron elterülő bázis több mint 600 hektáron „nyújtózhat”. Szükség is lesz majd a nagyobb területre, ide terveznek majd átcsoportosítani ugyanis a Románia által vásárolt, jelenleg a Călărași megyei Borceán működő légi bázison állomásoztatott F-16-os vadászgépekből, amelyekből jelenleg 12 darab van a román légierő szolgálatában. A vezérkari főnök emlékeztetett, hogy Románia a hazai össztermék (GDP) 2 százalékát fordítja védelmi célokra, ennek az összegnek több mint 25 százalékát ugyanakkor a lónai légi támaszpont fejlesztésére költik. Az amerikai hatóságok egyébként korábban arról számoltak be, hogy összesen 40 millió dollárral járulnak hozzá a bázis korszerűsítéséhez.
A titkos fegyver: a Kaszás
Különben az Aranyosgyéresen zajló hadgyakorlat igazi „sztárvendége” az MQ-9 Reaper típusú amerikai drón, amelyet ugyancsak közszemlére bocsátottak a nyílt napon. Az amerikai légierő nemrég költöztetett át Erdélybe néhányat a Kaszásnak nevezett drónokból az északnyugat-lengyelországi Miroslawiec légi támaszpontról – hogy pontosan hányat, az természetesen hadititok. A hírszerzési, felügyeleti és felderítési feladatokra kiképzett amerikai drónos légi alakulat által kísért pilóta nélküli repülőgépek tavaly nyáron két hónapot már állomásoztak itt, akkor a lengyel repülőtér kifutópályájának javítása idején. A hivatalos indoklás szerint a Kaszások Romániába rendelése egy olyan küldetés keretében történik, amelynek célja stabilitást és biztonságot előmozdítani a térségben, ugyanakkor erősíteni az amerikai haderőnek a NATO-szövetségesekkel és más európai partnerekkel ápolt kapcsolatát.
Fotó: Rostás Szabolcs
A General Atomics vállalat gyártotta harci robot igazából az év elején tett szert világhírnévre, amikor az amerikai légierő a segítségével likvidálta Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egysége parancsnokát Bagdadban. Az MQ-1 Predatorok továbbfejlesztett, felfegyverzett verzióját – amelyet először 2007-ben alkalmaztak éles bevetésen Afganisztánban – több ezer kilométeres távolságból irányítják, és képes akár 34 órát is a levegőben tölteni. A 900 lóerős, 2223 kilogramm súlyú, húsz méteres fesztávolságú szárnyakkal ellátott robot nélküli gépmadár 230 mérföldes (480 kilométer) óránkénti sebességre képes, hatótávolsága 1850 kilométer, ára pedig nem kevésbé imponáló: 64 millió dollár. „Kamerái segítségével nagyon messziről, több mérföldről látni mindent, ami a földön mozog, a felvételeket pedig meg lehet osztani a partnereinkkel” – tudtuk meg Omar Rashidtól, az amerikai légierőnek a pilóta nélküli gép irányításával megbízott tisztjétől, miközben mintegy húsz méteres távolságból szemlélhettük meg a drónt, amely előtt amerikai katonák álltak sorfalat.
A román és az amerikai légierő képviselői pózolnak a pilóta nélküli repülőgép előtt
Fotó: Rostás Szabolcs
Az MQ-9 Reapert irányító katonák célpontjuktól gyakran több ezer kilométerre teljesítenek szolgálatot, elvileg tehát előfordulhatott, hogy a januári bagdadi hadműveletet Aranyosgyéresről irányították – az amerikai légierő illetékesei azonban egyéb ilyen típusú kérdéshez hasonlóan erre sem kívántak válaszolni. Annyit viszont elárultak, hogy a drónok nem csak az amerikai légierő európai parancsnoksága és a román légierő szervezésében zajló Dacian Reaper-20 hadgyakorlat idején, hanem hosszú időre pásztázzák majd az Erdély fölötti égboltot.
Idén is verses-zenés megemlékezést, fáklyás felvonulást szervezett a kincses városban a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére.
Érdemes a magyarokra figyelni, mert a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk: így volt ez 1848-cal, 1956-tal is, és így lesz 2024-gyel is – hangoztatta Lázár János szerdán a Kolozsvári Magyar Operában.
A kolozsvári magyar történelmi egyházak, intézmények, civil és ifjúsági szervezetek közös összefogással ismét több programpontból álló megemlékezést szerveztek az 1956-os magyar szabadságharc hőseinek tiszteletére a kincses városban.
Bár még csak október van, idén már másodszor szorul javításra a Nagyváradot az észak-erdélyi autópályával összekötő, idén március végén átadott gyorsforgalmi út.
A Fidesz politikusai azért kampányolnak, hogy minél több magyar vegyen részt a közelgő romániai parlamenti és államfőválasztáson, célkitűzés, hogy az RMDSZ visszakerüljön a bukaresti kormányba – jelentette ki Lázár János szerdán Kolozsváron. A magyar kormány építési és közlekedési minisztere szerint Románi&am
A kormány szerdai ülésén jóváhagyta két már megkezdett vasúti beruházás, a Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki és a Karánsebes–Temesvár–Arad, összesen több mint 320 kilométeres vasútvonal korszerűsítésének finanszírozását.
A román köztévé marosvásárhelyi stúdiójának munkatársa, Horațiu Sermășan ellen eljárást indított a csatorna fegyelmi bizottsága, amiért a helyhatósági választások eredményéről szóló tudósításában azon sajnálkozott, hogy „nem közülünk való” jelölt nyert.
Romániai magyarként, erdélyi románként az ember nap mint nap tapasztalhatja, hogy a nyelvi különbségek kényes, vicces, feszültséggel és nevetéssel teli pillanatokat is tudnak okozni.
Egy hat méter mély kútba zuhant és életét vesztette egy férfi a Hargita megyei Kissolymoson.
Hét házkutatást tartanak a gépkocsijába rejtett robbanószerkezettel három évvel ezelőtt megölt Ioan Crișan aradi üzletember elleni merénylet ügyében – jelentette be szerdán reggel a rendőrség.
szóljon hozzá!