Kolumbán Gábor: az ország néhai diktátora sem tudott volna elképzelni a mainál keményebb nacionalista-sovén vonalat
Fotó: Haáz Vince
A romániai forradalom kerek évfordulója alkalmából sorozatot indítottunk, melyben az 1989-es eseményeket 30 évesen megélő, idén hatvanéves erdélyi magyar közéleti személyiségek idézik fel emlékeiket. Interjúalanyaink azt is felvázolják, mit reméltek 30 évvel ezelőtt, és ahhoz képest szerintük hová jutott az ország. Sorozatunk második részében Kolumbán Gábor fizikus, közgazdász, volt politikus szólal meg.
2019. december 19., 14:022019. december 19., 14:02
2019. december 19., 14:182019. december 19., 14:18
Soha nem fog oda megérkezni a román társadalom, ahova 1989 decemberében indult – állítja Kolumbán Gábor, az RMDSZ korábbi politikusa, akit harmincévesen Székelyudvarhelyen ért a forradalom, a fordulat után pedig az ideiglenes helyi tanács elnöke volt. A több mint tíz éve a Hargita megyei Énlakán élő, mezőgazdasági vállalkozóként tevékenykedő hatvanesztendős fizikus és közgazdász úgy érzi, az elmúlt három évtizedben Románia képtelen volt új világot szülni magának.
– utalt a román politikum vezetőire a lapunknak nyilatkozó Kolumbán. Az udvarhelyszéki RMDSZ (1990–1991 között), illetve a Hargita Megyei Tanács elnöki tisztségét (1996–2000) is betöltő egykori politikus megítélése szerint
Az 1989 decemberi székelyudvarhelyi események
Fotó: Dávid Sándor
Harminc évvel ezelőtt Kolumbán Gábor hitt a forradalomban, de nem konkrét elvárásokat fogalmazott meg magában. Egyetlen célja volt: a demokrácia megteremtése. „Azt mondtam, amíg nincs demokrácia, fizikával sem érdemes foglalkozni” – idézi fel vezérgondolatát a Bukaresti Tudományegyetem fizika szakán diplomázott szakember. Mint mondja, 1989 decemberében, majd 1990 elején Székelyudvarhely elöljárójaként nem volt ideje elmélkedni meg tervezgetni. A múlt eltakarítása mellett sokkal inkább állandó tűzoltást végzett. Hol a vállalatvezetőkkel elégedetlen munkásokkal tárgyalt, hol a diáksággal meg a pedagógusokkal egyeztetett.
Ahhoz, hogy fenn tudjunk maradni, mi is csatlakoztunk a Nemzeti Megmentési Fronthoz, a FSN-hez, de az égvilágon semmi közünk nem volt Iliescuékhoz”
– állítja Kolumbán.
Harminc éve, 1989. december 16-án Temesváron a helyi lakosok élőlánccal próbálták megakadályozni Tőkés László református lelkész kilakoltatását. Az élőláncból tüntetés lett, a katonaság a tömegbe lőtt. A megmozdulások átterjedtek egész Romániára.
Székelyudvarhely a rendszerváltást követő első napokban valóban „önjáróként” működött. A városvezetés első határozata a ferencesek kolostorának visszaszolgáltatására vonatkozott, amelyet a kommunista rendszer iskolai bentlakásnak sajátított ki.
Fotó: Dávid Sándor
Mint Kolumbán Gábor meséli,
A rendelet aláírói számára is csak utólag derült ki, hogy az államosító rendszer elfelejtette a nevére telekeltetni a belvárosi ingatlant, így az udvarhelyi városvezetés döntése jogilag is megkérdőjelezhetetlenné vált. Az egykori polgármester arra is jól emlékszik, hogy az országban a székely anyavárosban bocsátották ki az első magántaxis engedélyeket.
– vélekedik a politikai életből szinte húsz évvel ezelőtt kiszállt Kolumbán, aki egyébként a Matrica gyár munkatársaként csöppent a ’89-es eseményekbe. Elmondása szerint a decemberi forró napokban főnöke hazaküldte, hogy ne a munkaközösség előtt „hőzöngjön”.
„Akkoriban a Matrica laboratóriumában dolgoztam. Volt egy kolléganőnk, aki 16–17-én éppen Temesváron tartózkodott, onnan tudósított bennünket a történtekről telefonon. Ezért is éltem meg forradalmi, intenzív, kegyelmi lelki állapotban azokat a napokat. December 22-én részt vettem az utcai tüntetésen, délután bementem a vállalathoz, az este meg a városházán talált. Beválasztottak a tanácsba, majd három nap elteltével a lemondó Ubornyi Mihály helyett megtettek afféle polgármesternek” – idézi fel a harminc éve történteket Kolumbán Gábor, aki most is határozottan állítja: 1989 decemberében Romániában forradalom történt.
A romániai forradalom kerek évfordulója alkalmából sorozatot indítunk, melyben az 1989-es eseményeket 30 évesen megélő, idén hatvanéves erdélyi magyar közéleti személyiségek idézik fel emlékeiket, reményeiket, csalódásaikat. Sorozatunk első részében Salat Lehel színművész szólal meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az országos vízügyi igazgatóság katasztrófavédelmi főosztályának igazgatója a hétfő esti parlamenti meghallgatásakor kijelentette, hogy a parajdi sóbányánál nincs azonnali omlásveszély, viszont a lakosság vízellátásának szempontjából nehéz a helyzet.
A kedvezménnyel az aradi önkormányzatnak az a célja, hogy minél szélesebb körben népszerűsítse a közösségi biciklikölcsönzést és az alternatív közlekedési eszközöket.
Csökken a Korond-patak sótartalma – közölte Luci Ervin román vízügyi igazgató. Ez annak köszönhető, hogy kiszivattyúzzák a vizet a parajdi sóbánya omladozó régi részlege fölött, és csak a veszélyeztetett terület alatt engedik vissza a mederbe.
A 2025-ös romániai magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga tételsora jól strukturált, követelmény-alapú volt, ugyanakkor méltó kihívás elé állította azokat a diákokat, akik valóban elmélyültek az irodalomban.
Kerékpártúrával egybekötött ünnepség keretében emlékeztek meg a pécskai és battonyai önkormányzatok, illetve a román és magyar határvédelmi szervek arról, hogy harminc éve nyitották meg a Tornya–Battonya határátkelőhelyet.
Megyeszerte szondáztattak a rendőrök Bihar megyében: akadt olyan sofőr, akit súlyosan részeg állapotban kellett a kocsiból kiszállítani, mások reggeli pálinkázás után ültek volánhoz.
Megemelkedett a Maros sótartalma a folyó Arad megyei szakaszán, ezért a helyi vízügyi igazgatóság figyelmeztette a mezőgazdaságban dolgozókat, hogy sem itatásra, sem öntözésre nem javallott a vize.
Továbbra is meleg lesz az idő az ország legnagyobb részén a következő időszakban, csapadékra inkább június 18-a körül és 25-e után lehet számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) hétfőn kiadta a megbízást az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Gyergyóditró és Grințieș közötti (2A jelzésű) szakasza kivitelezésének elindítására adta hírül az Agerpres hírügynökség.
Az elmúlt 24 órában 17 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 18 személynek nyújtottak segítséget – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán a Salvamont.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!