A Krónika által megkérdezett politikai elemzők szerint óvatosan, megfontoltan kell mérlegelnie az RMDSZ-nek azzal kapcsolatban, hogy melyik jelöltet támogatja az államfőválasztás második fordulójában függetlenül attól, hogy a szövetség annak a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) a kormánykoalíciós partnere, amelynek elnöke, Victor Ponta miniszterelnök is megméretkezik a tisztségért Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) képviselőjének ellenfeleként.
2014. november 04., 19:112014. november 04., 19:11
Bakk Miklós politológus, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanára rámutatott, az RMDSZ 2009-ben már „beleszaladt egy pofonba”, amikor a magyarságot az akkori szociáldemokrata jelölt, Mircea Geoană támogatására buzdította a második fordulóban, a magyar többségű megyékben azonban végül a demokrata-liberálisok által támogatott Traian Băsescu nyert.
Emlékezetes egyébként, hogy az öt évvel ezelőtti választás első fordulója után Mircea Geoană megállapodott az RMDSZ-szel és a liberálisokkal arról, hogy támogatják Klaus Johannis nagyszebeni polgármester kormányfőjelöltségét. Kelemen Hunor szövetségi elnök akkor azzal indokolta a döntést, hogy a szociáldemokrata jelölt által javasolt Johannis-projekt a romániai társadalom és az erdélyi magyarság számára is kiutat jelentett volna a politikai és gazdasági válságból. A számításokat azonban Băsescu győzelme húzta át.
Bakk Miklós a Krónikának elmondta, a november 16-ai választáson a második esélyes Johannis több fajta stratégiát választhat.
„A jelekből az derül ki, hogy a jobbközép beállítottságú szász politikus programjában egy halvány erdélyiségszál is fellelhető, amely valamelyest párhuzamba állítható azzal a transzszilvanizmussal, amit Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje is népszerűsített kampányában. Azzal a különbséggel, hogy míg ez Johannisnál értékként jelenik meg, addig a néppárt kész program keretében kívánta megjeleníteni elképzeléseit” – mutatott rá a politológus.
Kiss Tamás, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója szerint a magyar szavazók körülbelül 25 százaléka már az első fordulóban román jelöltet támogatott, főként azok, aki román többségű településeken élnek. A szociológus szerint ők érzékelik igazán, hogy a voksolás tulajdonképpen az Erdély és Regát közti párharcról szól, ami egyébként az eredmények térképén is nyilvánvalóan kirajzolódott.
Rámutatott, ez a 25 százalékos arány nem nagyobb, mint az előző, 2009-es államfőválasztáson, amikor a magyar szavazók közül a legtöbben a jelenlegi államfőt, Traian Băsescut támogatták. Kiss Tamás szerint eléggé egyértelmű, hogy az „átszavazók” főleg a Keresztény-Liberális Szövetség jelöltjére, Klaus Johannisra adták le voksukat.
A szociológus úgy értékeli, az eddigi történések inkább arra engednek következtetni, hogy az RMDSZ inkább a szociáldemokrata jelölt, Victor Ponta miniszterelnök mellé áll, ez azonban a szövetség bejelentése szerint várhatóan csütörtökön derül ki.
„Úgy gondolom, hogy a második forduló előtt a magyar választók opcióit hatékony eszközökkel, komoly kampánnyal lehetne befolyásolni, átfordítani, erre azonban szerintem nincs lehetőség. Ha abból indulunk ki, hogy a magyar szervezetek egyik jelölt mellett sem foglalnak állást, és a választókra bízzák a döntést, akkor egyértelmű, hogy a magyar voksok Johannishoz kerülnek” – fejtette ki véleményét a szociológus, aki kétesélyesnek nevezte a november 16-ai voksolás kimenetelét.
Kiss Tamás szerint a két jelölt közül Johannis rendelkezik nagyobb tartalékokkal, mivel első látásra az 5, illetve 4 százalékos támogatottságot magáénak tudó Elena Udrea és Monica Macovei támogatói a nagyszebeni polgármesterre fognak szavazni, az azonban egyelőre nem tűnik egyértelműnek, hogy az első forduló harmadik helyezettje, az 5,4 százalékot begyűjtő Călin Popescu-Tăriceanu szavazói melyik jelöltet preferálják.
Az állatok nem megfelelő tartási körülményeiért vagy kínzásáért nem csak pénzbírságot, hanem börtönbüntetést is kiszabhatnak Romániában. Madaras Péter kolozsvári állatorvossal, állatvédő szakemberrel jártuk körül a romániai állatvédelem kihívásait.
Két Fehér megyei rendőr megsérült a gyulafehérvári katonai lőtéren történt robbanásban, amelyet fémanyagok szétfröccsenése követett. A rendőrök éppen a kilőtt töltényhüvelyeket szedték össze, amikor a robbanás bekövetkezett.
Egy 15 éves lány meghalt vasárnap, miután lezuhant egy brassói panelház nyolcadik emeletéről. Az eset hajnali 2 órakor történt, és a helyszínre küldött orvosi csapatok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Egy újszülöttet találtak holtan vasárnap a Szatmár megyei Turc település közeli területen, a rendőrök azonosították, és kórházba vitték az édesanyját – közölte vasárnap este a Szatmár megyei rendőrség.
Erdélyi városok, illetve lakónegyedek vezetnek egy ingatlanközvetítő portál rangsoraiban, melyek a legélhetőbb romániai helyszíneket vonultatják fel a lakhatási körülmények szempontjából.
Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.
Pisztolylövésekkel, közel húsz kilométeres autós üldözés után állítottak meg a dél-erdélyi sztráda autópályarendőrei egy moldovai embercsempészt szombaton este.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
szóljon hozzá!