Szomorúnak, egyúttal tragikomikusnak nevezik, hogy az SZNT-elnök egy éve folyamatosan megtagadja egy állásfoglalásnak az állandó bizottság (ÁB) rendkívüli ülésen való megtárgyalását, melyet a széki ülések is elfogadtak. Felróják, hogy Izsák „önhatalmúlag, teljesen szabálytalanul, a széki autonómia elvét lábbal tiporva” kizárta a testületből az egyik szék által szabályosan választott tagot, az SZNT alelnökét. (Bár a levélben nem nevezik meg, értesüléseink szerint Borsos Gézáról van szó). A széki elnökök szerint emiatt 2018 márciusa óta az ÁB csonkává és működésképtelenné, határozatai pedig érvénytelenné váltak, ami megbénítja az SZNT működését is. „Mindezt persze lehet a szőnyeg alá seperni, elhallgatni, de nem lehet nem látni azt, hogy épp emiatt a médiában való egyszemélyes  szereplései öncélúak és megtévesztőek” – szerepel a széki elnökök nyílt levelében.

Közvetítőkhöz fordultak békítésért

Izsák ellenzéke elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek nevezi a házszabály sorozatos  és tudatos figyelmen kívül hagyását vagy áthágását. Felróják a szervezet vezetőjének, hogy noha az SZNT anyagi forrásainak rendeltetéséről és elszámolásáról az ÁB hivatott dönteni, mindez többszöri kérésükre sem történt meg. A széki elnökök közölték, a kiegyezés, a nézetkülönbségek rendezése érdekében hazai és anyaországi közéleti és választott személyiségek közvetítői segítségét is kérték az elmúlt egy év alatt, de az elnök „merev magatartását” így  sem sikerült megváltoztatniuk.

Bardóc-Miklósvár-, Csík-, Gyergyó-, Kézdi- és Udvarhelyszék széki elnökei nyomatékosan és nyilvánosan felkérik Izsák Balázs elnököt, hogy 15 napon belül hívja össze az állandó bizottság rendkívüli ülését az öt székely szék állásfoglalásának érdemi megtárgyalása céljából. „Kérésünk ismételt visszautasítása esetén rendkívüli SZNT-ülés összehívását kezdeményezzük, ahol mind tagságunk, mind pedig az erdélyi magyar nyilvánosság erejét felhasználjuk arra, hogy a Székelyföld területi önkormányzásáért másfél évtizeddel ezelőtt elindított mozgalom, a felvállalt közképviseleti szerepéhez méltóan működhessen és egyre eredményesebben küzdhessen, szolgálja a történelmi Székelyföldünk területi autonómiájának/önkormányzásának a kivívását” – olvasható a nyílt levélben.

Izsák Balázs: „nem volt javaslat, amit ne vettem volna figyelembe”

„Ez egy általánosan megfogalmazott vád, valami konkrétumot kellene mondani” – reagált az elégedetlenségre lapunknak csütörtökön Izsák Balázs. „Milyen módon tértünk le az autonómia útjáról? A széki vezetőknek lett volna valami javaslatuk, amit nem vettünk figyelembe, valami konkrét elgondolást terjesztettek elő? Én nem kaptam semmilyen írásos javaslatot, ami arról szólt volna, hogy az autonómia kivívása érdekében ezt vagy ezt kellene tenni” – mondta el a Krónika megkeresésére Izsák Balázs.

A Székely Nemzeti Tanács elnöke hozzátette, a gyűlések során az állandó bizottság levelezőlistájára feltett dokumentumokat a vezetők nem kommentálták, nem egészítették ki. „Ha valamilyen javaslatot tesznek, nyilván megvitatjuk és figyelembe vesszük, de ha valaki diktatórikusan vezet valamit, azt jelenti, hogy a javaslatokat figyelmen kívül hagyja, nem hajlandó azok megvitatására. Pedig nem így történt, és az állandó bizottság többi tagjai is tanúsíthatják, de nem hiszem, hogy erre szükség van” – állapította meg Izsák. A politikus kérdésünkre elmondta, több mint egy héttel ezelőtt összehívta az állandó bizottság ülését február 23-ára, amikor a széki vezetők elmehetnek Sepsiszentgyörgyre, elmondhatják, amit akarnak, és megvitatják a problémákat.

Izsák kifejtette, azalatt az idő alatt, amiről a széki elnökök beszélnek, már kétszer összehívta az állandó bizottság ülését, ők azonban nem mentek el. „Most harmadszor kezdeményezem a találkozót, a vezetők megkapták a meghívót, és reagáltak is rá” – mutatott rá az SZNT-elnök. Azzal kapcsolatban, hogy kizárta a testületből az egyik szék által szabályosan választott tagot, az SZNT alelnökét, a szervezet vezetője úgy fogalmazott, a házszabály szerint ha valaki igazolatlanul hiányzik, akkor fel kell kérnie az adott széket, hogy jelöljön helyette mást. „Borsos Gézáról volt szó, és nem jelöltek helyette senkit” – mondta Iszák Balázs.

Régóta érezhető a feszültség

Egyébként az SZNT-n belül dúló ellentétek hosszabb időre nyúlnak vissza, és hangsúlyosan felszínre kerültek a szervezet legutóbbi, 2017 októberében rendezett tisztújító küldöttgyűlésén. Akkor egyetlen kihívóként Farkas Csaba alelnök felrótta az harmadik négyéves mandátumáért induló Izsáknak, hogy elszakadt az SZNT bázisától, és emiatt erejét vesztette a szervezet. Úgy vélte: vissza kell hozni azt a korszakot az SZNT-be, amikor a tanács állandó bizottsága akár hosszú viták után is, de konszenzusos döntéseket hozott.

A székely székek képviselői többnyire ugyanezt rótták fel az elnöknek. Többen elmondták a küldöttgyűlésen: sok esetben a sajtóból kellett értesülniük arról, hogy mi történik az SZNT-ben, és felrótták azt is, hogy az elnök nem tartotta a kapcsolatot a helyi szervezetekkel. Korpos Levente, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke akkor úgy fogalmazott: „az elnöknek volt SZNT-je, nem az SZNT-nek volt elnöke”. Végül a szavazás szoros végeredménye tükrözte a belső feszültségeket: Izsák Balázs elnökségét 109, Farkas Csabáét 93 küldött támogatta.