Míg a minisztériumi és szórványbeli illetékesek tartanak tőle, a megyei tanfelügyelőségek képviselői örülnek az oktatási törvény módosításának, mely engedélyezi az előírtnál kisebb vagy nagyobb létszámú osztályok indítását.
2016. június 16., 19:462016. június 16., 19:46
2016. június 16., 20:342016. június 16., 20:34
Visszaüthet a kisebbségi oktatásban a tanügyi törvény módosítása, mely szerint az eddigi előírt létszámnál kisebb vagy nagyobb csoportokkal is lehet alakítani óvodai csoportokat és iskolai osztályokat, és ezt a minisztérium helyett a tanfelügyelőségek hagyják jóvá. Király András oktatási államtitkár a Krónikának elmondta: a kisebbségi oktatásban eddigi is megvolt a lehetőség, hogy létszám alatti osztályok alakuljanak, de azokat a tanfelügyelőség javaslatára az oktatási minisztérium, és azon belül a kisebbségi főigazgatóság engedélyezte.
„A kisebbségi igazgatóság pontosan ismeri ezeket a helyzeteket, a szórványban a létszám alatti magyar osztályok megalakulásának fontosságát, így soha nem gördített akadályt a létrehozásuk elé. A módosítással azonban a döntés a tanfelügyelőségekhez került, és nem biztos, hogy minden esetben jóindulatúan kezelik majd ezeket a kéréseket, főleg, hogy nem egyértelmű, rendelnek-e ehhez pluszpénzt, finanszíroznak-e pluszállásokat\" – fejtette ki a szakpolitikus.
A szórványmegyékben dolgozó pedagógusok sem bíznak maradéktalanul a tanfelügyelőségek jóindulatában, ám abban reménykednek, azzal tudják alátámasztani a kis létszámú osztályok létrehozásának szükségességét, hogy az elszigetelt, hegyvidéki kis falvakban hasonlóképpen alakulnak kis létszámú román osztályok is.
Továbbra sincs pluszpénz
A szenátus döntő kamaraként június elején fogadta el az oktatási törvény módosítását, amely szerint az eddigi előírtnál kisebb vagy nagyobb létszámú óvodai csoportokat és iskolai osztályokat is lehet indítani a tanintézetek kérésére, a tanfelügyelőség jóváhagyásával. Király András rámutatott, hogy a kezdeményezés első lépésben a Duna-deltabeli és a hegyvidéki elszigetelt településekre vonatkozott, a kormány úgy terjesztette a parlament elé. Ott aztán módosult a javaslat, és az egész országra kiterjesztették.
Az oktatási törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó cikkelyei eddig is lehetővé tették a létszám alatti vagy feletti osztályok indítását, a jelenlegi módosítás abban az esetben jelenthetne valós előrelépést, ha ezekre a csoportokra pluszjuttatást vagy pluszállásokat hagynak jóvá, új számolási módszert vezetnek be. Erről egyelőre a jogszabály nem rendelkezik, valószínű majd az alkalmazási módszertanból derül ki, hogy a fejkvótaalapú finanszírozás mellett lesz erre pénz, mondta Király András. Az államtitkár szerint a módosítás a 2016–2017-es tanévtől léphet érvénybe.
Nem bíznak a jóindulatban
Fehér megyében eddig nem voltak gondok a létszám alatti osztályok indításával, az oktatási minisztérium általában jóváhagyta azokat, mondta el lapunknak Deák-Székely Sándor, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) megyei elnöke. „Nem bízunk a tanfelügyelőség feltétel nélküli jóindulatában, ám Fehér megyében az a sajátos helyzet, hogy a Móc-vidéken nagyon sok elszigetelt faluban 3-4 gyerekkel működnek elemi iskolában összevont román osztályok. Ezért mindig lehet azzal érvelni, hogy ha ott lehet, akkor a magyar gyerekeknek is jár a kis létszámú osztály\" – részletezte a pedagógus. Rámutatott, a román vidékek is a gyereklétszám csökkenésével küszködnek, így megoldásokat kell találni ezeknek az osztályoknak a finanszírozására.
Optimisták a tanfelügyelők
Szórványban csak előny, ha nem kötik 12 főhöz a minimális létszámot, hiszen a vidéki iskolákban előfordul, hogy hat-nyolc gyerek van – értékelte a módosítást lapunknak Török Zoltán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes. Szerinte ezzel a kolozsvári iskolákban is egyszerűbbé válhat a beiskoláztatás, ha például 25 helyre 30 gyerek jelentkezik.
Az illetékes szerint a módosítás hosszú távon több vidéki iskolát megmenthet Kolozs megyében. Ilyen például a Bánffyhunyadhoz tartozó magyarbikali tanintézet, ahol a négy osztályban 9 gyerek van, de hasonló a helyzet Aranyosgyéresen is, ahol 5–6. osztályba összesen 9 gyerek jár. „Remélem, hosszú életű lesz a törvénymódosítás, hisz Kolozs megyében összesen 34 ilyen esettel van dolgunk, többek között Magyarlétán, Mérán, Egeresen, Búzán\" – sorolta Török Zoltán.
Hozzáfűzte, hogy a tanítók is nagyobb biztonságban érezhetik magukat, hisz eddig, ha valahol bezártak egy iskolát, vele az oktatói állás is megszűnt. „Annak a hat-hét gyereknek is iskolába kell járnia. Sok esetben fordult elő korábban, hogy a szülők azt mondták: nem viszik iskolába a gyereket, mivel a településükön megszűnt az iskola. Ennek feltétlenül elejét kellene venni\" – mondta a főtanfelügyelő-helyettes. Szerinte a tény, hogy egy osztályban kevesebb gyerek van, nem jelenti azt, hogy ott nem folyik minőségi oktatás. „Örülök a jogszabály módosításnak, biztos vagyok benne, hogy nemcsak a szórványnak, hanem a teljes kisebbségi oktatásnak előnyt jelen\" – szögezte le Török Zoltán.
Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes elsősorban az ügyintézés egyszerűsítését reméli a módosítástól. „Egy-két pluszgyerek miatt ne kelljen már új osztályt indítani. Több helyen erre nem is lett volna lehetősége az iskolának\" – magyarázta Kéry. Hangsúlyozta, hogy a beiskolázási tervbe az önkormányzatoknak eddig sem volt beleszólása, azt a minisztérium hagyta jóvá, a jogszabály rugalmassá tételétől pedig azt várja, hogy ezután már nem kell majd minden létszám alatti vagy feletti osztályt Bukarestben külön engedélyeztetni.
A módosítás másik vetületére mutatott rá Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő. Elmondta, az oktatási törvényben eddig csak az iskolában és az óvodai nagycsoportokban engedélyezték az előírtnál kisebb vagy nagyobb létszámú osztályok indítását. Ennek ellenére kis- és középső csoportban is kénytelenek voltak rábólintani, hogy az előírt helyett 20–25 gyereket is beírjanak, mert nem volt pénzügyi keret vagy infrastruktúra ahhoz, hogy új csoportot hozzanak létre, óvónőt, dadát alkalmazzanak. Kiss Imre leszögezte, a módosítás révén a létszám feletti csoportok is törvényesen működhetnek.
Nicușor Dan független jelölt támogatására buzdít újfent az Erdélyi Magyar Szövetség, amely az államfőválasztás első fordulója előtt is kiállt Bukarest főpolgármestere mellett.
Életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta a Bihar megyei törvényszék azt a háromtagú nagyváradi bűnbandát, amelynek tagjai tavaly brutálisan meggyilkolták az általuk prostitúcióra kényszerített fiatal magyar nőt, húgát pedig súlyosan sanyargatták.
Magyarországról semmilyen módon nem kívánjuk befolyásolni a romániai elnökválasztást – posztolta szombaton Orbán Viktor miniszterelnök azután, hogy telefonon egyeztetett Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel.
Szombaton is több mint 130-an dolgoznak a parajdi sóbányánál a hét eleje tartó vízszivárgások megállításán.
Aki földúlta dédapáink sírjait, aki támadja a székely és a magyar zászlót, az anyanyelvhasználatot, iskoláinkat, az nem a mi emberünk – jelentette ki az RMDSZ elnöke szombaton, a szélsőségesen nacionalista George Simion államfőjelöltre utalva.
A konklávé május 8-án Robert Francis Prevost amerikai bíborost választotta meg a katolikus egyház vezetőjének, aki XIV. Leó pápa néven kezdi meg szolgálatát. A pápaválasztásról Oláh Zoltán nagyprépost, kanonok beszélt a Krónikának.
A 33,6 köbméter illegálisan szállított faáru mellett egy Suceava megyében bejegyzett utánfutós tehergépkocsit is lefoglalták a Bihar megyei rendőr-főkapitányság egyenruhásai egy ellenőrzés során Nagyürödgdön.
Előbb 24 órára, majd bírósági döntés alapján 30 napra őrizetbe vettek két szatmárnémeti férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy kiskorúaknak árult drogot.
Két ember meghalt, ketten pedig súlyosan megsérültek egy pénteki balesetben a Kolozs megyei Nádasszentmihályon.
Természetbarátokat és környezetvédelem iránt érdeklődőket várnak szombaton a kolozsvári Keleti parkba, ahol egy különleges vezetett túra keretében szakértők mutatják be a terület értékeit, biodiverzitását.
szóljon hozzá!