Fiatalok viszik tovább Wittner Mária 1956-os szabadságharcos zászlaját

Wittner Mária-emlékkiállítás

Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke, a vándorkiállítás főszervezője Marosvásárhelyen

Fotó: Facebook/Patrióták

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hősének, Wittner Máriának az életútját bemutató kiállítással és egy frissen kiadott életrajzi kötettel tiszteleg a budapesti Patrióták Egyesület a 2022 őszén elhunyt forradalmár előtt. A vándorkiállításként Marosvásárhelyre érkezett tárlat tavasztól Erdély számos településén megtekinthető lesz. Az esemény főszervezőjével, Hetzmann Róberttel, a Patrióták elnökével az Erdélyben is jól ismert Wittner Mária (1937-2022) életútját jártuk körül.

Makkay József

2024. november 04., 18:292024. november 04., 18:29

2024. november 04., 19:422024. november 04., 19:42

– A 2014-ben Budapesten megalakult, fiatalokból álló Patrióták kulturális-közéleti egyesület szoros kapcsolatot ápolt 1956 hősével, Wittner Máriával. Hogyan alakult az együttműködésük?

– Wittner Mária köré a kétezres években igazi kultusz szövődött: járta az országot, előadásokat, rendhagyó történelemórákat tartott. Egy budapesti előadásán találkoztam vele először, jóval a Patrióták 2014-es megalakítása előtt. Egyesületünk később rendszeresen meghívta előadásokat tartani.

Idézet
Nekünk, fiataloknak hagyatkozott ezekkel a szavakkal: ,,a zászlót vinni kell”. Idén ezt a címet választottuk a róla készült könyvnek.

Bennünket két korosztály választott el tőle, hiszen Wittner Mária nagyszüleink nemzedékéhez tartozott, akit példaképnek tekintettünk. Ő jelentette számunkra a két lábon járó, élő történelmet. A feléje irányuló tisztelet idővel személyes kapcsolattá erősödött, ezért úgy éreztük, hogy halála után a mi felelősségünk is, hogy életművét ne engedjük feledésbe merülni.

korábban írtuk

Elhunyt Wittner Mária '56-os szabadságharcos
Elhunyt Wittner Mária '56-os szabadságharcos

Elhunyt 85 éves korában Wittner Mária '56-os szabadságharcos, a Fidesz volt országgyűlési képviselője – tudatta a család az MTI-vel szerdán.

– A Patrióták már életében kiállítást szervezett Wittner Máriáról 2020-ban. Hogyan fogadta ezt az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc ismert hőse?

– A haza ifjú hősei címmel 2020-ban megszervezett kiállítás tíz huszadik századi magyar hős fiatal életútját mutatta be. Az az igazság, hogy amikor felkértük a kiállítás fővédnökének, nem mondtuk el, hogy az egyik bemutatott hős éppen ő lesz. Ez volt számára az igazi meglepetés. Mindig számíthattunk rá olyan emberként, aki kapcsolati tőkéjét hajlandó volt megosztani és megmozgatni a jó ügy érdekében. Élete végéig a nemzeti ügyek, és a jó szándékú kezdeményezések önzetlen támogatója maradt.

Idézet
Az egy hete Marosvásárhelyre elhozott, és jövő tavasztól Erdély számos településén megtekinthető vándorkiállítás Wittner Mária 1956-os teljesítményét, és rendszerváltás utáni közéleti szerepét mutatja be.

A kiállítás a korba ágyazott életrajzi történet: közel húsz pannón mutatja be számos fotóval a forradalmár életútját.

Wittner Mária Galéria

A Wittner Mária-emlékkiállítás Marosvásárhelyen

Fotó: Facebook/Patrióták

– Wittner Máriának megrázóan nehéz élete volt. Mennyire ismeri ezt az utókor?

– A vándorkiállítás, és a róla készült, alaposan dokumentált könyv is azt a célt szolgálja, hogy minél szélesebb körben tárjuk a közvélemény elé életútját, amely úgy kezdődött, hogy félárvaként jött világra, az édesanyja eltaszította magától. A karmelita apácák között nevelkedett, akik a szerető családi közeget pótolták számára, ez egész életére meghatározó élmény maradt. Amikor 1950-ben a szerzetes rendet a kommunisták feloszlatták, lelenc gyerekként állami gondozásba került, és innentől fogva nagyon hányatott sors várt rá a Rákosi-rendszerben. Belesodródott az 1956-os eseményekbe, és a barikádokon harcostársai lettek az igazi családja.

– A ritka kivételek közé sorolva másodfokon a bíróság életfogytiglanra változtatta halálbüntetését. Milyen volt az élete a rendszerváltásig?

– Ha egy szóban kellene erre válaszoljak, akkor azt mondanám: borzalmas. 217 napot töltött siralomházban, amikor nem lehetett tudni, hogy sok más társához hasonlóan felakasztják-e, vagy élve megússza. Összesen 13 évet ült börtönben. Miután 1956. november 4-én súlyosan megsebesült, és kórházi ápolásra szorult, első körben a hatalom szabadon engedte. Az első hullámmal ő is külföldre távozott, de mivel az első házasságából származó gyerekét nem tudta magával vinni, hazatért. Ebben az is szerepet játszott, hogy a Kádár-rendszer teljes amnesztiát ígért a forradalomban résztevők számára, ami sok, Nyugatra távozó embert megtévesztett, akik végül hazatértek. Sokukat éppen a határátkelőknél vették őrizetbe. Wittner Mária ezt megúszta, azonban 1957 nyarára az elvtársak kimunkálták a részletes megtorlási koncepciót.

Idézet
Egy nyugati újságíró által készített fotó alapján a mintegy harminc személyről szóló csoportképen őt is azonosították, és letartóztatták.

A többség ekkor már nem volt elérhető – sokan Nyugat-Európába menekültek, vagy meghaltak –, így a rendszer azokon töltötte ki bosszúját, akik Magyarországon maradtak. Amnesztia nyomán 1970-ben szabadult. A rendszerváltásig a társadalomból kitaszítottak életét élte. Köztörvényesként ítélték el, mint az 1956-osok túlnyomó többségét többrendbeli gyilkosságért, rablásért és fosztogatásért. Gyakorlatilag nem találhatott normális munkahelyet, takarítónőként alkalmi munkákból élt. Wittner Mária később leírta, hogy szabadulása után mennyire megváltozott magyar világ fogadta. A Kádár-rendszer teljesen megváltoztatta a magyar társadalmat, kiforgatta ősi értékeiből. Elérte azt, amit a Rákosi-rendszernek nem sikerült megtenni.

Wittner Mária-emlékkiállítás Galéria

Wittner Mária a magyar Országgyűlésben 2017-ben

Fotó: MTI/Kovács Attila

– A rendszerváltást követően hogyan került a figyelem középpontjába?

– Nagy Imre 1989-es újratemetése hozta el számára a fordulópontot. Megfogalmazta magában, hogy itt az ideje bajtársai újratemetésének is. Tudta, hogy közülük egyeseknek nincs leszármazottja, ezért az ő feladata, hogy emlékükről gondoskodjon. Megkereste a Magyar Politikai Foglyok Szövetségét, és annyira meggyőzően és határozottan képviselte a közös értékrendet, hogy az 1989. október 23-ai első szabad megemlékezésen őt és Fónay Jenőt bízták meg, hogy beszédet mondjon a Kossuth téren összegyűlt százezres tömegnek.

Idézet
Egyből a népszerűség csúcsára került, innentől fogva meghatározó véleményformálóvá lépett elő.

Az Antal-kormány idején elsőként hívta fel a közvélemény figyelmét arra, hogy milyen szörnyű körülmények között élnek 1956 hősei. Jó részük hajléktalan volt, a társadalom peremére szorították őket, szinte mindenki siralmas körülmények között tengette életét.

Wittner Mária mennyire volt elégedett az 1956-os forradalom rendszerváltás utáni megítélésével?

– Gyakorlatilag semennyire! Ő az új alaptörvény elfogadását tekintette a rendszerváltás pillanatának, számára ez adta az erkölcsi elégtételt. Országgyűlési mandátumát az 1956-os hős, a koncepciós per nyomán kivégzett medikus hallgatónak, Tóth Ilonának köszönheti, akit az immár ,,független” magyar bíróság a rendszerváltás után sem akart felmenteni. Wittner Mária ezt annyira elkeserítőnek és botrányosnak tartotta, hogy elhatározta, további életét a kivégzett fiatal lány felmentésének szenteli.

Idézet
A Kommunista Diktatúra Áldozatainak Emléknapján, 2001-ben mondta el híres országgyűlési beszédét a kommunizmus szörnyűségeiről, amit a háromszéki Gazda József író úgy jellemzett, hogy ez a magyar kultúrtörténet legnagyszerűbb vádbeszéde.

Beszéde olyan mértékben rengette meg a magyar nyilvánosságot, hogy az 1956-ról alkotott társadalmi vita új fejezetet nyitott, új alaphangot kapott. Noha soha nem volt párttag, és a Fideszbe sem iratkozott be, Orbán Viktor felkérte, hogy a Fidesz listáján kerüljön be 2006-ban a magyar Országgyűlésbe. Az ő érdeme, hogy megakadályozta a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által kezdeményezett együtt ünneplés ötletét a forradalom 50 éves évfordulóján a baloldallal. Kemény, antikommunista kiállása miatt már életében kultusz épült köréje.

Wittner Mária-emlékkiállítás Galéria

A forradalmárról szóló életrajzi kötet borítója

– Hogyan jellemezné rendszerváltás utáni szerepvállalását olyan körülmények között, amikor a baloldal részéről sok kritikát, elutasítást kapott?

– Életműve legfontosabb eredményének azt tartom, hogy ő tette a legtöbbet azért, hogy 1956-ot ne fordíthassák ki valódi céljaiból. A kommunista utódpárt erői azt akarták, hogy a különböző színtereken – politikában, tudományban és kultúrában egyaránt – kisajátítsák 1956 valódi céljait, illetve megpróbálták elmosni annak értelmét. Wittner Mária tökéletes megalkuvás nélkül rámutatott ennek fonákságára: ő érte el, hogy nem csak a győztesek írhatnak történelmet. Számunkra ez a legnagyobb teljesítménye.

Könyv a forradalom hőséről
A Marosvásárhelyen bemutatott ,,A zászlót vinni kell” című, a Wittner Mária 1956-os tevékenységét és rendszerváltás utáni közéleti szerepvállalását leíró kötet szerkesztője, az 1956-os eseményeket kutató Hajagos Csaba történész a Krónikának elmondta, hogy ez a legrészletesebb kötet, ami 1956 hőséről eddig megjelent. A kötet a Budapesten idén megtartott emlékkonferencia előadásaira támaszkodva nyújt hiteles leírást az 1937. június 9-én született, és 2022. szeptember 14-én elhunyt Wittner Mária életútjáról.
,,Olyan könyvet állítottunk össze a gazdag forrásanyagból, és korabeli fotókból, amely primer hivatkozási alapul szolgál a Wittner Máriát érintő tudományos tevékenységekhez. Jómagam történészként az 1956-os tevékenységével foglalkozom, azt tárom részletesen az olvasók elé” – nyilatkozta portálunknak a Kecskeméten élő történész.

korábban írtuk

Wittner Mária szabadságharcos emléke előtt tisztelegtek Marosvásárhelyen
Wittner Mária szabadságharcos emléke előtt tisztelegtek Marosvásárhelyen

Wittner Mária 1956-os szabadságharcos emléke előtt tisztelegtek, kiállítást is megnyitottak Marosvásárhelyen.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 04., hétfő

Öngyilkosság a csíkszeredai börtönben

Öngyilkosságot követett el a csíkszeredai börtön egyik cellájában egy 20 éves férfi, aki előzetes letartóztatásban volt emberölési kísérlet miatt.

Öngyilkosság a csíkszeredai börtönben
Öngyilkosság a csíkszeredai börtönben
2024. november 04., hétfő

Öngyilkosság a csíkszeredai börtönben

2024. november 04., hétfő

Újabb gyorsforgalmi összeköttetés készül a magyar közúti hálózattal

A közlekedésügyi minisztérium kibocsátotta az építési engedélyt a Szatmárnémeti–Óvári gyorsforgalmi út kivitelezéséhez. A partiumi megyeszékhely terelőútjától induló 11 kilométeres autóút újabb összeköttetést teremt majd a magyarországi úthálózattal.

Újabb gyorsforgalmi összeköttetés készül a magyar közúti hálózattal
2024. november 04., hétfő

Vádat emeltek az Arad megyei bankautomata-robbantás gyanúsítottjai ellen

Vádat emelt hétfőn az ügyészség az Arad megyei Világoson történt robbantásos bankautomata-rablás három gyanúsítottja ellen.

Vádat emeltek az Arad megyei bankautomata-robbantás gyanúsítottjai ellen
2024. november 04., hétfő

Lehűlés és csapadék váltja a napsütéses őszi időjárást

A hét első napjaiban országszerte szép, meleg időre lehet számítani, a 16 Celsius-fokot is elérő maximumokkal; a hétvégétől lehűl az idő, és november 10-e után már csapadék is várható – derül ki az (ANM) előrejelzéséből.

Lehűlés és csapadék váltja a napsütéses őszi időjárást
2024. november 04., hétfő

Tömeges halpusztulás miatt indult vizsgálat Hargita megyében

A környezetőrség a bűnüldöző szervekhez fordul, miután halpusztulás történt a Tatros folyón, Gyimesfelsőlok egyik településén.

Tömeges halpusztulás miatt indult vizsgálat Hargita megyében
2024. november 04., hétfő

Rengett a föld a Székelyföld közelében

A Richter-skálán 3,2-es erősségű földrengés volt vasárnapról hétfőre virradó éjszaka 1:21-kor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Rengett a föld a Székelyföld közelében
Rengett a föld a Székelyföld közelében
2024. november 04., hétfő

Rengett a föld a Székelyföld közelében

2024. november 03., vasárnap

Visky András már nem aligazgatója a kolozsvári színháznak, Tompa Gábor tisztázta a bejelentést

Visky András Kossuth-díjas író, dramaturg vasárnap Facebook-oldalán jelentette be, hogy július végétől már nem művészeti aligazgatója a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak.

Visky András már nem aligazgatója a kolozsvári színháznak, Tompa Gábor tisztázta a bejelentést
2024. november 02., szombat

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)

A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)
2024. november 01., péntek

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész

Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész
2024. november 01., péntek

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására

A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására