Egyetemi szigor: nem mindenkinek tetszik a MOGYTTE vezetőségének döntése, de a magyar diákszervezetek oltáspártiak

Egyetemi szigor: nem mindenkinek tetszik a MOGYTTE vezetőségének döntése, de a magyar diákszervezetek oltáspártiak

Fel is út, le is út. Az oltatlan hallgatóknak rendszeresen tesztelniük kell, ha részt akarnak venni a marosvásárhelyi egyetem előadásain

Fotó: Haáz Vince

Eltérően kezelik az erdélyi felsőoktatási intézmények a járványhelyzetet, legtöbb helyen mindössze a kollégiumi helyeket és más kiegészítő szolgáltatásokat kötik a koronavírus elleni oltás meglétéhez. A Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (MOGYTTE) vezetősége viszont meglépte azt, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt rendszeresen teszteltetniük kell magukat az oltatlanoknak, ha részt akarnak venni az órákon. A diákok egy része tiltakozik.

Hajnal Csilla

Simó Helga

2021. szeptember 21., 08:182021. szeptember 21., 08:18

Felháborodást váltott ki a hallgatók egy része körében, hogy a Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (MOGYTTE) vezetőtanácsi döntésének értelmében a 2021–2022-es tanévben a veszélyhelyzet ideje alatt a koronavírus elleni oltással nem rendelkező diákok heti egy PCR- vagy két antigén gyorsteszt negatív eredményének bemutatásával vehetnek részt a jelenléti oktatáson. Ugyanez érvényes a felsőoktatási intézmény kollégiumaiban elszállásolt, Covid–19 elleni vakcinával be nem oltott egyetemi hallgatókra is.

Diáklázadás tört ki

Több mint 400 hallgató írta alá azt a petíciót, amelyben kérik, hogy a felsőoktatási intézmény vezetősége változtassa meg a döntését.

Az oltott és nem oltott diákok által egyaránt aláírt petícióban azt állítják, hogy diszkrimináció, ha kitiltják az órákról azokat a hallgatókat, akik nem rendelkeznek védettségi igazolással.

Vasárnap este az egyetem hivatalos tanévnyitó ünnepségén néhány diák ki is vonult a Kultúrpalota elé, hogy tiltakozását fejezze ki az egyetem döntése ellen.

A beadványban egyebek mellett azt róják fel, hogy az egyetem honlapján közzétett határozat sérti az emberi jogokat a kollégiumban történő elhelyezésük, valamint az előadásokon, szemináriumokon és laboratóriumi órákon való részvételük tekintetében.

Hangsúlyozzák, az oltás olyan döntés, amely túlmutat a szenátus döntésén, beavatkozik a magánéletbe, és alapvető emberi jogokat sért,

amit Románia alkotmánya és az Emberi Jogok Európai Egyezménye is szabályoz. A diákok ugyanakkor azzal is érvelnek, hogy sokan nem tudják megengedni maguknak anyagilag sem a rendszeres tesztelést.

korábban írtuk

Oltási kampányt szerveznek a romániai iskolákban és egyetemeken, növelnék a 30 százalékot alig meghaladó átoltottságot
Oltási kampányt szerveznek a romániai iskolákban és egyetemeken, növelnék a 30 százalékot alig meghaladó átoltottságot

Két hónapon át tartó koronavírus elleni oltási kampányt szerveznek a közoktatásban és az egyetemeken, az iskolákban szeptember 13-ától november 15-éig, a felsőfokú tanintézetekben október 1-jétől december 1-jéig tart az akció.

A magyar diákszövetség nem is tudott róla

Varga László, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) elnöke lapunk megkeresésére kifejtette, nem is tudta, hogy a román hallgatói részről elindult egy ilyen tiltakozás, és nem hiszi, hogy a magyar diákság kiállna egy ilyen tüntetés mellett, lévén, hogy ők az orvosi egyetem hallgatói.

Idézet
Biztosan van a magyar részről is, aki aláírna hasonló petíciót, de a magyar diákságnak nagy része oltott, nem érint minket annyira ez a dolog”

– fogalmazta meg véleményét az MMDSZ vezetője.

Az orvosisok nem is támogatják

Andacs Zsolt, az Országos Magyar Diákszövetség elnöke hétfőn a Krónika megkeresésére eközben arról számolt be, hogy felvette a kapcsolatot az MMDSZ elnökével, valamint az ottani román diákszövetség elnökével. Mindketten azt mondták, 

nem tőlük indult a tiltakozás, és nem is az orvostanhallgatók köréből, ők betegekkel foglalkoznak, bejárásuk van a kórházba, ők ott gyakorlatoznak, és ez nem megvalósítható, ha valaki nincs beoltva,

hiszen akkor nem csak a diáktársaik életét veszélyeztetik, hanem a betegek életét is, miközben nekik az a hivatásuk, hogy a pácienseken segítsenek.

Elmondása szerint egyik megkérdezett diákszövetség sem ért egyet a kezdeményezéssel. A diákszövetség elnöke úgy véli, mindenkinek az a legjobb, ha személyes jelenléttel történik az oktatás, ez van az előnyére mind a diáknak, mind a tanárnak.

Idézet
Nekünk az az álláspontunk, hogy a jelenléti oktatásra kell törekedni, bármilyen formában, amennyiben ez megvalósítható”

– fejtette ki álláspontját Andacs Zsolt, felhívva egyúttal a figyelmet az oltás fontosságára.

Galéria

A legtöbb kollégiumi helyet koronavírus elleni oltáshoz kötik az erdélyi egyetemek

Fotó: Veres Nándor

Megoszlanak a vélemények

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) úgy gondolja, hogy a biztonság kulcskérdés, elengedhetetlen, hogy valamilyen korlátozáshoz – oltáshoz, teszteléshez – kössék a jelenlétet – fogalmazta meg megkeresésünkre Hatos Attila, a kincses városban tanuló egyetemi hallgatókat tömörítő szövetség elnöke. Jelezte egyúttal, ő maga is azt tapasztalta, hogy

az egyetemi hallgatók véleménye nagyon megoszlik az országban alkalmazott különböző forgatókönyvek kapcsán.

Ami pedig a marosvásárhelyi tiltakozást illeti, Hatos Attila aláhúzta, az orvosképzés elengedhetetlen része a személyes jelenlét és a személyes találkozás betegekkel, a bejárás kórházakba és a gyógyítás fizikai elsajátítása.

„Teljesen érthető lépés, hogy a gyógyszerészeti és orvosképzésben oltáshoz kötik az oktatást, hiszen

Idézet
a hallgatók felelősséget vállalnak a társaik és a kórházi betegek egészségügyi állapotáért. Nem veszélyeztethetik egy esetleges tünetmentes lefutású betegség által azokat a személyeket, akikkel vagy akiken szeretnének segíteni”

– fogalmazta meg a KMDSZ elnöke.

Szerinte amúgy a legideálisabb a hibrid oktatás, amelybe egyenlő félként vannak bevonva azok a diákok, akik a jelenléti oktatásban vesznek részt, és azok is, akik csak otthonról, online tudnak csatlakozni. „De ehhez, mind tudjuk, sajnos nincs reális esélyünk, annak ellenére, hogy a jelenlegi technológia lehetővé tudná tenni.

Idézet
A legnagyobb gát, hogy hiányzik az az egyetemi infrastruktúra, amely szükséges lenne. Például minden tanteremben nagy látószögű kamerák, hangfelszerelés, stabil internethálózat, és természetesen számítógépek”

– sorolta Hatos Attila, aki szerint semmilyen alternatív megoldás nem pótolja a személyes jelenlétet az oktatásban, mindenkinek az kellene legyen az elsődleges célja, hogy mihamarabb egészségesen visszatérjen az egyetemi padokba.

Mint ismeretes, a kolozsvári székhelyű Babeș–Bolyai Tudományegyetem vezetősége a karokra bízta a tanévkezdés mikéntjét, azt azonban kikötötte, hogy a kollégiumi helyekre csak oltottak jogosultak.

korábban írtuk

Csak oltottak és gyógyultak kapnak szállást a BBTE kollégiumaiban
Csak oltottak és gyógyultak kapnak szállást a BBTE kollégiumaiban

A kolozsvári székhelyű Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa a karokra bízza a döntést, hogy jelenléti, online vagy hibrid  formában kezdik meg a 2021–2022-es tanévet, de csak oltottak vagy gyógyultak kapnak kollégiumi helyet.

A Sapientián az oktatást nem kötik feltételhez

A BBTE-hez hasonlóan foglalt állást a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem is, ahol már a második oktatási hét kezdődött el hétfőn. Tonk Márton rektor elmondta: az oktatáshoz való hozzáférést nem kötik oltási igazoláshoz.

Idézet
Az oktatást kiegészítő szolgáltatások viszont feltételhez kötöttek.

A négy egyetemi helyszín – Csíkszereda, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy és Kolozsvár – mindig más-más járványügyi besorolás alá esik, ezért azt mondtuk, hogy a karoknak önállóságuk van ebben a tekintetben, ők maguk hozzák meg a menzára, a kollégiumra, a könyvtárra vonatkozó döntéseket. Így Kolozsváron és Csíkszeredában már most oltáshoz kötik a kollégiumhoz való hozzáférést, Marosvásárhelyen pedig azok élveztek előnyt a bentlakások elfoglalásánál, akik oltási igazolással rendelkeznek” – tájékoztatott a Sapientia rektora.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 14., kedd

Etnikumok közti gyűlöletet szított Simion Szatmárban az RMDSZ szerint

Etnikumok közötti gyűlöletet szított George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, amikor vasárnap beszédet mondott hívei előtt Erdődön – foglalt állást az RMDSZ Szatmár megyei szervezete.

Etnikumok közti gyűlöletet szított Simion Szatmárban az RMDSZ szerint
2024. május 14., kedd

Téves információk terjednek a csíksomlyói búcsúról egy hamisított programfüzet alapján

Téves információk terjednek a szombati csíksomlyói pünkösdi búcsúval kapcsolatban, ezért a ferencesek arra kérik az érdeklődőket, hogy tájékozódjanak hivatalos forrásból – hívta fel a figyelmet az erdélyi ferences rendtartomány sajtószolgálata.

Téves információk terjednek a csíksomlyói búcsúról egy hamisított programfüzet alapján
2024. május 14., kedd

A gyermekgyógyászatot támogatva a legkorszerűbb körülményeket biztosítja a kincses városban átadott kórház

Funkcionalitását és felszereltségét tekintve országos szinten egyedülálló egészségügyi intézményt hoztak létre Kolozsváron: az uniós alapokból épített gyermekpszichiátriai kórházat kedden adták át.

A gyermekgyógyászatot támogatva a legkorszerűbb körülményeket biztosítja a kincses városban átadott kórház
2024. május 14., kedd

Munkára jelentkeznek a politikában, szavazni is hajlandóak az erdélyi magyar fiatalok

Rekordszámú, 1200 fiatal pályázik idén különböző tisztségekre az RMDSZ színeiben a június 9-én rendezendő helyhatósági és európai parlamenti választáson.

Munkára jelentkeznek a politikában, szavazni is hajlandóak az erdélyi magyar fiatalok
2024. május 14., kedd

Rövidke erdélyi sztrádaszakasz műszaki-gazdasági mutatóit hagyta jóvá a kormány

A kormány jóváhagyta az A3-as autópálya Brassó megyei, Keresztényfalva és Vidombák közötti szakaszának műszaki-gazdasági mutatóit – jelentette be kedden Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter a Facebookon.

Rövidke erdélyi sztrádaszakasz műszaki-gazdasági mutatóit hagyta jóvá a kormány
2024. május 14., kedd

Mintegy 300 ezer zarándokot várnak Csíksomlyóra, a búcsú a lelki megújulásra próbálja hangolni a híveket

Lelki megújulásra próbálják hangolni a zarándokokat az idei csíksomlyói búcsún, melyre mintegy 300 ezer résztvevőt várnak a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról – jelentették be a szervezők keddi csíkszeredai sajtótájékoztatójukon.

Mintegy 300 ezer zarándokot várnak Csíksomlyóra, a búcsú a lelki megújulásra próbálja hangolni a híveket
2024. május 14., kedd

Alkoholmérgezéssel került kórházba három Hargita megyei gyerek

Életveszélyes állapotban, alkoholmérgezéssel szállítottak kórházba Suceava megyében három gyereket, akik úgy tűnik, hogy elloptak egy üveg pálinkát, és addig ittak, amíg rosszul nem lettek.

Alkoholmérgezéssel került kórházba három Hargita megyei gyerek
2024. május 13., hétfő

A hónap második felében felbecsülhető lesz a májusi eső „értéke”

Meleg időre, de esőre is számítani lehet a következő két hétben országszerte – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) május 13. és 26. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.

A hónap második felében felbecsülhető lesz a májusi eső „értéke”
2024. május 13., hétfő

Anyagilag is támogatja a német állam a német anyanyelvű közoktatást Romániában

A német állam anyagilag is támogatja a német anyanyelvű oktatásban részt vevő romániai tanügyi alkalmazottakat. A projektet az az alapítvány bonyolítja le, mely az erdélyi német gazdaságfejlesztési program „gazdája” is.

Anyagilag is támogatja a német állam a német anyanyelvű közoktatást Romániában
2024. május 13., hétfő

Kutyái elpusztítása miatt őrizetbe vettek egy szatmári férfit

Őrizetbe vettek a rendőrök egy 50 éves férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy megölte kutyáit, majd egy mezőn szabadult meg a tetemektől – közölte hétfőn a Szatmár megyei rendőr-főkapitányság.

Kutyái elpusztítása miatt őrizetbe vettek egy szatmári férfit