Nagy összegű bírságra számíthat, aki nem jelenti be a hónap végéig az emésztőgödröt, szennyvíztartályt

Sürgősen be kell jelenteni az emésztőgödröket, szennyvízülepítő- és tisztító tartályokat az önkormányzatoknál, és borsos bírságot kockáztat, aki ezt elmulasztja. A határidő október 30., ezért a legtöbb hazai település önkormányzata különböző módszerekkel próbálja felhívni az érintettek figyelmét a kötelezettségre.

A rendelet egyrészt azokra a kiépített emésztőgödrökre vonatkozik, amelyekben összegyűjtik a szennyvizet, anélkül, hogy utána az távozna belőlük. Ezek elfolyásmentes tartályok vagy medencék, melynek tartalmát rendszeresen tartálykocsival kell kiszivattyúzni és elszállítani a központi szennyvíztisztító telepre.

Szintén be kell jelenteni azokat a szennyvíztisztító berendezéseket is, amelyek fedett, a földben elhelyezett, kifolyóval rendelkező tartályok;

belsejük kettő vagy három kamrára van osztva, ahol az iszap gyülemlik fel, a szennyvíz pedig átfolyik rajtuk. Az iszapot rendszeresen szivattyúzni kell. Béres Csaba, a Bihar megyei Székelyhíd polgármestere például a közösségi oldalon tájékoztatja a község lakóit, sőt egy online linket is a rendelkezésükre bocsát, ahol bejelenthetik, hogy milyen szennyvíztartályt használnak, az mekkora kapacitású, hány személyt szolgál ki, valamint azt is, hogy van-e szerződésük arra, hogy az elhasznált vizet elszállíttassák.

A lapunk által megszólaltatott illetékesek szerint első lépésként csak nyilvántartásba veszik az emésztőgödröket, szenny­víztartályokat, helyi és országos szinten készüljön el egy adatbázis. A következőkben ezeket engedélyeztetni kell, a környezetvédelmi hatóságok ellenőrzik, hogy a tartályok megfelelnek-e az előírásoknak.

A kormány idén májusban kiadott 2022/714-es számú rendelete értelmében kell az emésztőgödröket, szennyvíztartályokat bejelenteni az önkormányzatoknál. A jogszabály előírja, hogy akik május óta építettek saját szennyvíztartályt, 120 napon belül be kell jelentsék, és akinek már idén május előtt megvolt a tartálya, 180 nap alatt kell nyilvántartásba vétesse.

Bár a határidő hamarosan lejár, a polgármesteri hivatalok többsége ebben a hónapban kezdte el az adatgyűjtést, az érintettek mozgósítását.

Aki nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségnek, 5 és 10 ezer lej közötti bírságot kockáztat, viszont sokan még nem értesültek az előírásról. A tulajdonosok a következő lépésben engedélyt kell kérjenek a vízügyi hatóságtól, bizonyítva, hogy a szennyvíztartályaik nem szennyeznek.

A rendelet ugyanakkor azt is kimondja, hogy ha a településen van szennyvízhálózat, a lakók kötelesek egy éven belül rácsatlakozni, és lemondani a pöcegödör használatáról. „Az önkormányzatoknak az érintettek bejelentése alapján kell jegyzékbe venniük a kis szennyvíztartályokat, emésztőgödröket, és feltüntetniük azok technikai mutatóit” – mondta el lapunknak Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.

Kifejtette, a cél az, hogy létrejöjjön egy helyi és egy országos adatbázis, ami alapján majd a hatóságok követni tudják, hogy ezeket megfelelő szakszerűséggel, az előírásokat betartva működtetik-e a tulajdonosok.

Eddig is kötelező volt szakszerűen működtetni a tartályokat, megfelelően leszigetelni, időszakosan kiszivattyúztatni, ám az előírásokat nem mindenki tartotta be, mert átláthatatlan volt, ki miként szabadul meg a szennyvíztől” – részletezte a polgármester.

Korodi Attila mindenkit arra biztat, jelentse be az emésztőgödröt, szennyvíztartályt, mert ha utólag kiderül, még a bírság alacsony szintje is túl magas – 5 ezer lej –, így nem éri meg „eltussolni”. A polgármester hangsúlyozta, miután elkészül a nyilvántartás, más „dimenzióba” kerül ez a kérdés, kevesebb lehetőség lesz arra, hogy ellen­őrizetlenül kikerüljön a szennyvíz.

Azzal nincs semmi gond, hogy emésztőgödörbe, szennyvíztartályba kerül a szennyvíz, ha annak működtetésekor, tisztításakor betartják az előírásokat, vagyis megfelelően szigetelik, rendszeresen kiszivattyúzzák – mondta el megkeresésünkre Kozsokár Attila, a Kovászna megyei regionális szolgáltató igazgatója.

Rámutatott, elkészül az adatbázis, majd akinek van lehetősége, annak rá kell csatlakoznia a hálózatra,

de akinek nincs a „kapuja előtt” a hálózat, annak gondoskodnia kell arról, hogy ne szennyezzen, amikor megszabadul a szennyvíztől. Azt is kifejtette, Románia által is elfogadott uniós elv, hogy aki szennyez, az fizet, de vannak a „rejtett” szennyezők: előfordul, hogy szándékosan nem szigetelik megfelelően a pöcegödör alját, és az úgy működik mint egy „feneketlen zsák”.

Így a szennyvíz nagy része elszivárog, a maradékot csak két-három évente szippantják ki. Kozsokár elmondta, a szivattyúzás szintén sok kérdést vet fel, hiszen a szolgáltatóhoz nem futnak be olyan kérések, hogy a magáncégek szennyvizet vinnének semlegesíteni.

A háromszéki szolgáltatónak vannak szerződései az emésztőgödrök kiszippantására, semlegesítik a szennyvizet, bekerül a telepre, és átmegy a tisztítási folyamaton, ugyanúgy, mintha a csatornán érkezne. A díjszabást a köbméter és a távolság alapján határozzák meg” – mondta Kozsokár Attila.

Kifejtette, a szerződések értelmében háromhavonta ki kell üríteni az emésztőgödröt, de ügyfeleik 70 százaléka nem kéri ilyen gyakorisággal a szolgáltatást, van, aki csak 5 évente hívja őket, és nem kötelezhető senki arra, hogy bizonyos időközönként kiszivattyúztassa a pöcegödröt. „2022-ben ideje volna szabályozni ezt a kérdést mindannyiunk és a jövő nemzedék egészsége érdekében” – szögezte le Kozsokár Attila.

Országos probléma a szennyvízhálózatok kiépítése, hiszen a lakosság több mint 40 százalékának nincs hozzáférése, sőt azok közül sem csatlakozik mindenki, aki megtehetné – mondta Kozsokár Attila. Hozzátette, emiatt Románia ellen kötelezettségszegési eljárást is indított az Európai Bizottság.

A Helyreállítási Alapból, uniós forrásokból és az Anghel Saligny-programból is lehet pénzt lehívni a hálózatok bővítésére, a lakosság csatlakoztatására, ezeket a lehetőségeket igyekeznek kihasználni.

Három pályázati kiírást indítanak novemberben a helyreállítási alapból, amelyeken keresztül a települések vízgazdálkodási beruházásait támogatják – jelentette be Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a közösségi oldalon.

Azt írja, mintegy 1 milliárd eurós költségvetést biztosítanak a víz- és csatornahálózatok építésének vagy bővítésének támogatására, valamint a kis jövedelmű családoknak, hogy csatlakozzanak a meglévő hálózatokhoz.

Az ivóvíz- és szennyvízhálózat bővítésére a 2000 főt meghaladó közösségek nyújthatnak be pályázatot, illetve első alkalommal a 2000 fő alatti településeket is támogatják egyéni és községi szennyvízkezelő rendszerek kiépítésében, a vízhálózat megépítésében.

1600 kilométer vízhálózat és 2500 kilométer szennyvízhálózat kiépítésére áll rendelkezésre forrás a 2000 fő feletti településeken

és 400 kilométer vízhálózatra a 2000 fő alatti közösségekben, ahol közel 13.000 szennyvíztisztító rendszert is tudnak finanszírozni. Emellett több mint 88 400 háztartás csatlakozhat a közüzemi víz- és csatornahálózathoz.

Többször egyeztettek az önkormányzatok képviselőivel, hogy segítsék a pályázatok előkészítését, szögezte le a miniszter, aki abban bízik, hogy minél több település nyújt majd be támogatási kérést.