Tartanak az új rendszertől. Tiltakozó akciót helyezett kilátásba az egyik egészségügyi szakszervezet konzultáció nélküli módosítás esetén
Fotó: Gecse Noémi
Zúgolódnak az egészségügyi szakszervezetek az ágazatban bevezetni tervezett teljesítményalapú bérezési rendszer ellen, amely szerintük kiszolgáltatná a dolgozókat a kórházigazgatók kényének-kedvének. Miközben a szakminiszter nyugalomra int, a lapunknak nyilatkozó kórházigazgató szerint az átgondolt bérezés jótékony hatással bírna az ágazatra.
2019. július 03., 07:572019. július 03., 07:57
2019. július 03., 08:002019. július 03., 08:00
Nagyszabású tiltakozássorozattal fenyegetőzik az ágazatban tervezett teljesítményelvű bérezés bevezetése ellen az Egészségügyi Szolidaritás (Solidaritatea Sanitară) elnevezésű szakszervezeti szövetség. Az akció pontos forgatókönyvét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, mert – amint fogalmaznak – „számos meglepetést készítenek elő”. Közleményükben az áll, hogy az általános sztrájk meghirdetését sem tartják kizártnak, ha a kollektív munkaszerződés tartalmáról zajló egyeztetések nem vezetnek eredményre.
Az érdekvédelmi szervezet tagjai attól tartanak, hogy a teljesítményalapú bérezés kiszolgáltatja az alkalmazottakat a kórházigazgatók kényének-kedvének, ezért
A szakszervezet szerint a teljesítményelvű bérezés bevezetése előtt számos feltételt kell biztosítani: szavatolni kell az értékelés objektivitását, valamint a kiegészítő bérek odaítélésének lehetőségét, hogy a kiértékelés ne csak a fizetéscsökkentés eszköze lehessen. Szorgalmazzák, hogy az értékelési rendszer kidolgozásakor vegyék figyelembe az érdekvédelem javaslatait, másrészt meg kell szüntetni az ágazatban a nonformális hatalmi rendszereket, az alkalmazottak jogait és kötelezettségeit a kollektív munkaszerződésnek kell szavatolnia. A szakszervezet szerint a hatályos bérrendszer igazságtalan, ezért megoldásokat javasoltak ennek jobbítására, ám az egészségügyi minisztérium elutasította az erről szóló tárgyalást.
„A tiltakozással, sőt az általános sztrájkkal való fenyegetés hátterében a kollektív munkaszerződésről szóló tárgyalás áll, és nem a teljesítmény értékelése” – reagált a szakszervezeti elégedetlenségre tegnap Sorina Pintea egészségügyi miniszter. Sajtótájékoztatóján a tárcavezető kifejtette, meglepte, hogy tiltakozást helyeztek kilátásba a munkavállalók képviselői. „Azt hiszem, az ok a kollektív munkaszerződésről szóló tárgyalás, és nem feltétlenül a teljesítményről szóló mutatók, hiszen ezt a témát minden találkozón átbeszéltük a szakszervezettel. Sőt ezek bevezetését az érdekvédelem is kérte. Olyan mutatókra hivatkoznak, melyek még nem jelentek meg sehol” – fejtette ki a miniszter. Szerinte
Sorina Pintea közölte, a tárgyalásokat folytatják, nyitottak a javaslatokra, de csak a törvény keretein belül egyezkedhetnek. Hozzátette, bízik abban, hogy elkerülik a munkakonfliktust az ágazatban.
Eközben a Sanitas egészségügyi szakszervezet egyelőre nem tűzte napirendre a teljesítményalapú bérezésről szóló egyeztetést, hiszen még csak ötlet szintjén fogalmazódott meg – tudtuk meg Vasile Neagovici-tól, az érdekvédelmi szervezet országos vezetőtanácsának tagjától. A Sanitas Kovászna megyei elnöke hozzátette, a minisztérium azt ígérte, hogy ősszel új egészségügyi törvénnyel rukkol elő, abban kell megfelelő keretet biztosítani a rendszer működésére, a jogszabályt a „valósághoz kell igazítani”, hiszen a jelenlegi jogszabály 2006-os megjelenése óta rengeteg minden változott. Az új törvényben a teljesítmény értékelésének rendszere is helyet kaphat, de szabályozni kell a kórházigazgatók hatáskörét is. Neagovici szerint
A másik megoldásra váró gond, hogy méltánytalan a bérezési rendszer: előfordul, hogy egy kisvárosi kórházban többet keresnek az alkalmazottak, mint egy fővárosi klinikán, holott sem a munka mennyisége, sem az összetettsége nem egyforma. Az érdekvédelmi szervezet elnöke abban bízik, az új törvénnyel elsősorban ezeket a problémákat rendezik.
A kórházigazgatók azonban úgy vélik, a teljesítményalapú bérezés előnyére válna
a rendszernek, viszont ennek feltétele olyan objektív értékelési rendszer kidolgozása, amely pontosan meghatározza a paramétereket, amelyek alapján a fizetést növelni vagy csökkenteni lehet.
András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatója a Krónikának elmondta,
Az igazgató szerint elsősorban a minőségre kell összpontosítani, hogy ne arra ösztönözzék az orvost, minél több beteget utaljon be, műtsön meg, hanem hogy kifogástalanul végezze a munkáját. A szakember úgy véli, arra is lehetőséget kell teremteni, hogy többletjuttatásban részesüljenek, akik folyamatosan képezik magukat.
Anomáliák. Nem betegbarát, hogy kevesebb pénzt ad a biztosító egy korszerű laparoszkópos műtétért, mint egy hagyományos beavatkozásért
Fotó: Pinti Attila
„Ha nem sebtében, kapkodva dolgozzák ki az értékelési rendszert, hanem egyeztetve, átgondoltan, akkor a fizetések emelkedni fognak, a szolgáltatás minősége pedig javul. Ellenkező esetben csak növelné a káoszt, ebben egyetértek a szakszervezettel” – állapította meg András-Nagy Róbert. A kórházigazgató hangsúlyozta, elsősorban a finanszírozási rendszert kellene újragondolni, hogy az teret engedjen a fejlődésnek. „Nem méltányos és nem betegbarát, hogy jelenleg a kórház több pénzt kap a betegbiztosítótól azután a szívinfarktusos beteg után, aki meghal a kórházban, mint az után, aki egy hét múlva a lábán távozik onnan. Vagy hogy 25–30 százalékkal kevesebb pénzt fizet a biztosító egy korszerű laparoszkópos műtétért, mint a klasszikus beavatkozásért, holott ha laparoszkóppal műt az orvos, hamarabb gyógyul a beteg, kevesebb a felülfertőzés veszélye” – részletezte a szakember, aki szerint a sepsiszentgyörgyi kórházban bevállalják a veszteséget, ha az a beteg érdekét szolgálja.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!