– részletezte Pásztor Sándor. A munkálatra amiatt is szükség volt, mivel árvízkor a sodróvonal épp a vasúti töltésnek ütköztette volna a víztömeget, tette hozzá. Az igazgató szerint a beavatkozás nem érintette a partot, a gép annyi helyet „csinált magának”, hogy bejuthasson a mederbe, de nem vágtak ki fákat, nem rombolták a környezetet. Pásztor szerint a vízügy több száz hasonló rutinmunkálatot végez, hiszen ez a feladatuk.

A jövőben kell az engedély

Arról, hogy nem történt környezetrombolás, az illetékes vizsgálóbizottság is meggyőződött, hangsúlyozta lapunknak Pásztor Sándor, aki szerint az ellenőrzést maguk kérték, hogy tisztázzák a helyzetet –

Az erdészeti hivatal, környezetvédelmi felügyelőség, illetve őrség, valamint a vízügy felügyelői múlt héten közösen mentek ki a helyszínre, láttamozták a munkálatokat és a jegyzőkönyv szerint nem találtak rendellenességet.

A jegyzőkönyvből ellenben az is kiderül, hogy a munkálatról nem értesítették a természetvédelmi terület felügyelőjét és a természetvédelmi ügynökséget. A vizsgálóbizottság megjegyzi: a jövőben tilos ezek engedélye nélkül bármiféle munkálatot végezni a természetvédelmi területen.

„Nem építettünk semmit, csak megszabadítottuk a medret a törmeléktől” – vázolta a különbséget Pásztor, aki szerint az innen kitolt természetes anyag a meder szélén maradt egyfajta „vályút képezve”, hogy jobban folyjon a víz. Szerinte engedélyezési procedúrára akkor lett volna szükség, ha töltést építettek volna, idegen elemet „hoztak volna be” a helyszínre.

Az igazgató szerint van még egy hasonló helyzetük, Topánfalva közelében kell karbantartást végezniük egy védett terület közelében. A mostani helyzetből „tanulva” megállnak a védett terület előtt a munkálatokkal, mondta Pásztor, aki szerint így árvíz esetén majd a környezetvédelmi hatóságoknak kell vállalni a felelősséget az esetleges károkért.

Bosszúból tették?

A Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője szerint a „hercehurcát” elindító civilek felháborodása „egy korábbi sértődésnek” is betudható. Mint mesélte, a védett terület felügyeletét korábban a munkálatot kifogásoló Védett Területekért és Fenntartható Fejlesztésért Központ (CAPDD) látta el, ezt azonban tavaly elvette tőle az állam. „Gondolom, most próbálják kihasználni a helyzetet, hogy bebizonyítsák: ha nem náluk van, akkor ez történik” – jelentette ki Pásztor Sándor.

Mint mondta, a váddal két héttel a munkálat után álltak elő a civilek, így már csak az időbeli eltolódás miatt sem lehet valós. „Én 30 éve vezetem a vízügyet: először is, a hal nem várja meg, hogy a buldózer átmenjen rajta. Másodszor nem lehet, hogy két hétre rá találtak döglött halakat, mert akkora ott a sodrás, hogy ha lettek volna, elvitte volna a víz” – mondta a Krónikának Pásztor, aki szerint a kérdés egyszerű: egy önkormányzatnak gondja adódott, és a vízügy megpróbálta orvosolni.

A festői szépségű, több mint három kilométer hosszú Révi-szoros a Sebes-Körös völgyének természeti kincsekben leggazdagabb része. A szurdokvölgyet körülzáró 350 hektáros erdő természetvédelmi terület, ahol több mint 756 féle védett növény él.