„felszántották” a part menti zöldövezetet, jelöletlen fákat vágtak ki a folyóparton, hogy jobban hozzáférhessenek a mederhez. Ebben szintén nagy kárt tettek, amiről egy védett halfaj egyedeinek a tetemei tanúskodnak. Mint írták, a munkálatok a Sebes-Körös mindkét partján zajlanak, így a pusztítás is kétszeres, sőt, a révi polgármesteri hivatal teljesen kivágatta a fákat egy kisebb területrészről, hogy építőtelepet és kempinghelyet hozhasson létre a munkásoknak – a zöldek szerint illegálisan.

A szorosban egyébként nem ez az egyetlen munkálat – már javában zajlik a Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) egykori menedékházának az eredeti tervek szerint való újjáépítése, melyre a Bihar megyei önkormányzat nyert határon átívelő pályázatot. A helyzet abszurditása, hogy utóbbi létesítmény épp a Révi-szoros védelmét és a helyi ökoszisztémát nem sértő kihasználását népszerűsítené, és a megyei tanács korábban úgy nyilatkozott, hogy az építőanyagokat is vasúton a szorosba, melybe gépkocsival nem is lehetne behajtani.

Épp ezért a jelezték az esetet a természetvédelmi területekért felelős országos ügynökségnek, a környezetvédelmi őrségnek, a vízügyi hatóságnak és a környezetvédelmi minisztériumnak is, de a Bihar megyei önkormányzatot, a révi polgármesteri hivatalt és a nagyváradi erdészeti felügyelőséget is számonkérték.

Az Ebihoreanul beszámolója szerint a munkálatot azzal indokolták, hogy a mederbeli iszaplerakódás miatt a víz veszélyezteti a partot és egyúttal a vasúti töltést. A lap megjegyzi, hogy hasonló munkálatokra még nem volt szükség itt, holott a Ngayvárad–Kolozsvár vasútvonalat 150 évvel ezelőtt, még az Osztrák-Magyar Monarchia idején építették.

A munkálatok szükségességéről lapunk Hasas János révi alpolgármestert is meg szerette volna kérdezni, de az RMDSZ-es elöljárót többszöri megkeresés ellenére sem sikerült telefonon elérnünk.

A festői szépségű, több mint három kilométer hosszú Révi-szoros a Sebes-Körös völgyének természeti kincsekben leggazdagabb része. Itt található Erdély leglátványosabb vizes barlangja, a hét kilométer hosszú Zichy cseppkőbarlang. Ezt egy évszázaddal ezelőtt fedezte fel Handl Károly, míg a sziklaszoros Czárán Gyulának köszönhetően került fel a turistautak térképére. A mellette lévő menedékházat a terület tulajdonosaként Zichy Ödön gróf építette az Erdélyi Kárpát Egyesületnek (EKE), majd emeletes szállót is emelt mellé, hogy növelje a völgy látogatóinak számát. A szurdokvölgyet körülzáró 350 hektáros erdő természetvédelmi terület, ahol több mint 756 féle védett növény él.