2010. szeptember 02., 09:202010. szeptember 02., 09:20
Mint Aurelian Mustăţea ezredes, a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség parancsnokhelyettese elmondta, az egyik leggyakoribb gond a menekülési útvonalak eltorlaszolása. Olyan eseteket is láttak a felügyelők, amikor ezeken az útvonalakon alakították ki az öltözőket, raktárakat, ami miatt számottevően csökken azoknak a száma, akik tűz esetén el tudják hagyni az intézményt. További gond, hogy sok helyen kártyás beléptetési rendszer van, ami szintén akadályozhatja a menekülést.
A Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség azt is felrótta a kórházak vezetőinek, hogy nem végeztetnek menekülési gyakorlatokat a személyzettel, illetve megfelelő időközönként nem vizsgálják meg a villámhárítókat és a tűzcsapokat. Szintén hiányosságként merült fel, hogy a tűzesetek megelőzésével, illetve a tűzoltással megbízott személyek nem készítenek periodikus jelentéseket, amelyeket a kórházmenedzserhez kellene benyújtaniuk. Mustăţea rámutatott, a tapasztalt rendellenességek többnyire szervezési jellegűek, a gondok orvoslására alig kellene pénzt költeni. Ugyanakkor leszögezte, az érintett kórházaknak 30 nap áll a rendelkezésükre a felmerült problémák megoldására.
Megkezdte az egészségügyi rendszerben felhalmozott adósságok törlesztését a szaktárca – derül ki a minisztérium tegnapi közleményéből. Mint rámutatnak, a költségvetés-kiegészítéskor a szaktárcának jóváhagyott összegekből egymilliárd lejre kérte a finanszírozás megnyitását az egészségügyi minisztérium. A pénz az egészségügyi rendszerben felhalmozott egyes adósságok első részletének kifizetésére szolgál. 616,5 millió lejt a kórházak június 30-án nyilvántartott határidőn túli adósságainak törlesztésére fordítanak, amint azt vállalta a tárca a decentralizációt is jóváhagyó 2010/48-as sürgősségi kormányrendeletben. A teljes összeg további részéből, 383,5 millió lejből az egészségbiztosítási pénztár kifizeti az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek egy részét. A kórházak június 30-án határidőn túli tartozásait a szaktárca által jóváhagyott metodológia alapján fizetik ki. Ennek értelmében azokat az összegeket utalják át, amelyekből az egészségügyi eszközöket, valamint a gyógyszerszállítókkal és a közszolgáltatókkal szembeni adósságokat törlesztik a kórházak. A kifizetéshez a minisztérium kiegészített költségvetéséből utalják át a pénzt az országos egészségbiztosítási alapba. Innen 90 nap alatt nyújtott részletekben fizetik ki az adósságokat. Az idén augusztusban jóváhagyott költségvetés-kiegészítéskor az egészségügyi minisztérium 859,863 millió lejt kapott a kórházak tartozásainak kifizetésére. Ezt az összeget az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) költségvetésén keresztül utalják át majd végül a kórházaknak, azoknak is, amelyeket közben decentralizáltak. |
Sokkal inkább anyagi jellegűek a Brassó megyében tapasztalt gondok. Gabriel Stanciu, az egészségügyi igazgatóság vezetője elmondta, az akut személyzethiány, az elavult orvosi berendezések mellett több helyütt is azt tapasztalták az ellenőrzések során, hogy a gáz- és villanyáram-hálózatok nem szakszerűen vannak elhelyezve, s nem hatékonyak a tűzoltó készülékek sem. A giuleşti-i kórházhoz hasonló állapotok uralkodnak például a koraszülöttek intenzív osztályán, ahol a szükségesnél jóval kevesebben dolgoznak: 10 orvos helyett csak három, 22 asszisztensnő helyett 15 van. Stanciu rámutatott, ha a kormány nem szabadítja fel az egészségügyi állásokat, lehetővé téve, hogy ne csak abban az esetben alkalmazhassanak, ha már hét személy felmondott, akkor a helyzet tovább romlik. A katasztrófavédelmi hatóság vizsgálataiból arra derült fény, hogy például a megyei sürgősségi kórházban engedély nélkül végeztek építési munkálatokat. Ciprian Sfereja, a katasztrófavédelmi felügyelőség szóvivője arról is tájékoztatott, hogy a tűzvédelemmel megbízott személynek nincs meg az ehhez szükséges végzettsége, más egyébbel is foglalkozik, ráadásul a személyzet tűzvédelmi képzése sem az előírásoknak megfelelően zajlik. Gondok oka lehet továbbá, hogy a gázzal, villannyal működő berendezéseket nem ellenőrzik rendszeresen, mint ahogy a villámhárítót, illetve a tűzoltó készülékeket sem. Ugyanakkor a legtöbb Brassó megyei kórházban nincsenek tűzjelző gombok, s a betegek ágyán található pánikgombok a szülészeten, illetve a sürgősségi kórházban nem működnek. További problémák forrása lehet, hogy több helyütt a menekülési útvonalakon található ajtók befele és nem kifele nyílnak, mint ahogy az természetes lenne. Sfereja elmondta, a gyermekkórháznak, a szülészetnek és az ideggyógyászatnak nincs is tűzvédelmi intézkedési terve, miközben mindhárom helyen találtak nem szakszerűen felszerelt, villannyal működő berendezéseket.
A nyugat-európai kórházak felében nincs ugyan füstérzékelő, azonban az intenzív osztályokon folyamatos az orvosi-ápolói felügyelet – jelentette ki Gabriel Bănceanu szülész-nőgyógyász, a bukaresti Polizu kórház orvosa. „Ami Giuleşti-en történt, az az ország bármelyik kórházában megtörténhetett volna, hiszen Romániában 1990 óta egyetlen kórház sem épült. Egyetlen olyan intenzív osztály sincs, ahol ne lennének súlyos hiányosságok” – részletezte Bănceanu. Hozzátette: a Polizu kórházban például egy olyan röntgenkészülék is van, amelyet már 1965-ben roncstelepre kellett volna vinni. Mint beszámoltunk, a füstérzékelők kérdését Cseke Attila egészségügyi miniszter vetette fel a giuleşti-i tragédiát követően. Mint hangsúlyozta, mielőbb versenytárgyalást kell kiírni ezek beszerzésére. Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy nem szabad előforduljon, hogy az intenzív osztályon fekvő betegek egy percre is szakfelügyelet nélkül maradjanak. |
A nagyváradi önkormányzat által átvett kórházak egyikétől sem vonta meg a tűzvédelmi jóváhagyást a katasztrófavédelmi felügyelőség, de különböző problémákat mindenütt orvosolni kell – mondta el a Krónikának Biró Rozália alpolgármester. A Gavril Curteanu Városi Kórháznak például nincs közvetlen kapcsolata a tűzoltósággal, amely automatikusan riasztana, ha valahol felcsapnak a lángok. Ugyanitt a légkondicionáló berendezést is újra kell kábelezni – tűzveszélyes ugyanis, ha a vezetékek több részből állnak, és nem egyetlen kábel köti össze az alkatrészeket. Általános probléma, hogy nincs, vagy csak nagyon kevés helyen van füstjelző berendezés, ez érvényes a pszichiátriai kórházra és tüdőszanatóriumra is. Utóbbinál az is gond, hogy a bejárati ajtó befelé nyílik, holott tűzvédelmi szempontból sokkal biztonságosabb lenne, ha kifelé nyílna. A négy kórház mindegyikének van a tűzoltóság által kiállított engedélye (PSI), leszámítva a pszichiátria 3-as pavilonját, amelyet nemrég újítottak fel, és amelynek engedélyeztetése folyamatban van – tudtuk meg.
Hunyad megyében sem sokkal biztonságosabbak a kórházak. A megyei katasztrófavédelmi felügyelőség vezetője, Viorel Demean őrnagy elmondta, több helyen is azt tapasztalták, hogy a tűzcsapokon nincsenek tömlők, a villanyhálózat biztosítékai nem kalibráltak, a tűzlépcsőket dokumentumok kupacai torlaszolják el. A kórházaknak szeptember 14-éig kell orvosolniuk a felmerült problémákat, azt követően a katasztrófavédelmi felügyelők újabb ellenőrzésre indulnak.
Összesen 87 rendellenességet tapasztaltak a Szilágy megyei katasztrófavédelmi felügyelők, illetve a közegészségügyi hatóság szakemberei a megye 11 kórházának ellenőrzése során. 17 esetben az egészségügyi intézmények vezetőit a gondok mielőbbi orvoslására szólították fel, hét esetben pénzbírságot is kiróttak, összesen 10 ezer lej értékben. Itt is a többi megyéhez hasonló problémákat fedeztek fel: eltorlaszolt menekülési útvonalakat találtak, a legtöbb helyen nem voltak füstérzékelők, nem voltak megfelelőképpen szigetelve a villanyvezetékek, nem működtek a tűzcsapok, nem volt elég tűzoltó készülék. Sorin Mureşan őrnagy, a katasztrófavédelmi felügyelőség parancsnokhelyettese elmondta, a gondok egy részét már az ellenőrzés során orvosolták, a többi probléma esetében viszont már lényeges anyagi ráfordításra is szükség lenne.
Temes megyében a katasztrófavédelmi felügyelőség összesen öt kórházat bírságolt meg a rendellenességek miatt – közölte Lucian Mihoc, a felügyelőség parancsnoka. Mint részletezte, nem tapasztaltak sem rosszindulatot, sem emberi mulasztást, a legtöbb probléma az anyagi erőforrások hiánya miatt alakulhatott ki. Hozzátette: legtöbb gondot nem is lehetett rendezni, mivel most sincs meg a szükséges pénzösszeg. Mihoc közlése szerint a tűzoltó készülékekkel volt a legtöbb baj, vagy nem működtek vagy túl kevés volt vagy éppen a tömlők voltak régiek és használhatatlanok. Szintén gondok vannak Temes megyében is a menekülési útvonalakkal. A problémákat azonban itt sem lehet egyik napról a másikra rendezni, mivel nincsenek meg a szükséges anyagi erőforrások. Éppen ezért a megyei hatóságok szerint a tűzoltók ugyan harmincnapos határidőt adtak a rendellenességek kiigazítására, de legközelebb is újabb türelmi időt fognak adni, hiszen tudatában vannak annak, hogy milyen szűkösek az anyagiak.
Kolozs megyében még két hétig tartanak a kórházellenőrzések – tudtuk meg Andrei Biriştől, a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség sajtószóvivőjétől. Biriş kérdésünkre elmondta, a megyei kórházak állapotáról csak az ellenőrzések befejezését követően tudnak majd érdemben beszámolni.
Az összefogás értékéről beszélt Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn a Kovászna megyei Illyefalván a sajtó képviselőinek.
Mircea Fechet ideiglenes környezetvédelmi miniszter hétfőn Facebook-bejegyzésben beszélt a parajdi helyzetről, „a legsötétebb forgatókönyvet” is bemutatva, amelyet a belföldi és nemzetközi szakértők eddig mérlegeltek.
Az ünnepi hétvégén az Ökumenikus Segélyszervezet adományszámlájára érkezett felajánlások összege meghaladta a 250 millió forintot (mintegy 620 ezer euró) – tájékoztatta a segélyszervezet hétfőn közleményben az MTI-t.
Halálra gázolt egy gépkocsi vasárnap este egy 6 éves gyereket Szatmár megyében. A kisfiú szabálytalanul kelt át az úttesten Nagymadarászon.
Elindult a Segitsparajdon.ro honlap, ahol a helyi adománygyűjtésekbe lehet bekapcsolódni – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ.
Súlyos motoros balesethez sietett Nagyenyedről Csombordra egy SMURD-mentőkocsi, de mivel áthaladt a leeresztett sorompók között egy vasúti átjárón, a közlekedési rendőrség 120 napra bevonta a sofőr jogosítványát.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Egy 18 és egy 20 éves fiatalembert keresnek a Szatmár és Máramaros megyei katonai tűzoltók és búvárok a józsefházi bányatóban – tájékoztatott vasárnap délután a Szatmár megyei katasztrófavédelem.
Végre tényleg történik valami a hosszú ideje ígérgetett, ilyen-olyan önkormányzat által több helyszínen is meglebegtetett élményfürdő-építési lázban Máramaros megyében: úgy néz ki, hogy Nagybánya lesz a befutó.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 14 megyéjére.