Fotó: Bone Ewald
A Hunyadi Mátyást és a fekete sereg négy vezérét – Magyar Balázst, Kinizsi Pált, Báthory Istvánt és Szapolyai Istvánt – ábrázoló, 1902. október 12-én leleplezett szoborcsoportot a román és a magyar kormány megállapodása értelmében tavaly közös finanszírozással restaurálták, amelynek összköltsége 800 ezer euróra rúgott.
Katintson a fotóra, képgaléria nyílik.
Bár a munkálatok november végén befejeződtek, és az azóta teljes pompájában tündöklő alkotást a magyar és a román hatóságok egyeztetési képtelensége miatt időközben kétszer is felavatták nem hivatalosan, a hétvégén több mint kétezer, Erdély minden szegletéből összesereglett ünneplő vett részt a hivatalos átadáson. Tekintve, hogy az RMDSZ miniparlamentje ugyanaznap tartotta ülését a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, és az SZKT tagjai testületileg átvonultak a szoboravatásra, a tömegben tucatjával meredeztek a tulipános zászlók.
Szép számban látni lehetett viszont magyar nemzeti lobogót és árpádsávos zászlót is, ugyanakkor az újabban Erdélyben is „portyázó” Jobbik Magyarországért Mozgalom, illetve a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviselői saját zászlóikat lengették. Sokan népviseletbe öltözve érkeztek, és számos hagyományőrző csoport érkezett Erdély távoli szegleteiből is: a háromszéki Boldizsár Béla például a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Egyesület képviseletében, a 15. Székely Határőrezred századosi egyenruhájában feszített az eseményen.
A népes budapesti kormánydelegációt vezető Semjén Zsolt ünnepi beszédében háromszoros szimbólumnak nevezte a Mátyás-szoborcsoportot. (A Kereszténydemokrata Néppárt elnökének felszólalását különben párhuzamosan tolmácsolták románul, elkerülve a magyar politikusok március 15-i üzenetével kapcsolatos félreértéseket.) A kormányfőhelyettes szerint az egyik magának Mátyás királynak a személye, aki az önálló magyar történelmi műhely megalkotójaként a nemzet önkifejeződését, a magyarság megmaradását testesíti meg.
A szoborcsoport egyben a magyar megmaradás szimbóluma, hiszen kiállta a történelem viharait, túlélte a Ceauşescu-féle rombolást, akárcsak a „Ceauşescu-epigonok” rombolási kísérletét. „A szobor restaurálásának története a román–magyar együttműködés fontosságát jelképezi, azt, hogy nem pusztán együtt kell élnünk, hanem együtt is kell működnünk” – tette hozzá Semjén, hangsúlyozva: az erdélyi magyarság boldogulása szoros összefüggésben áll Románia sikerességével. Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának vezetője leszögezte: ahogy a Mátyás-szobor a Szent Mihály-templom háttere nélkül nem érvényesül, úgy nem lehet elképzelni a kincses várost magyarok nélkül sem.
A tárcavezető kiemelte, Közép-Kelet-Európa népei sorsközösségben élnek, és még inkább igaz ez a román és a magyar nép esetében; ennek kapcsán megemlítette: szép példája ennek, hogy a román jogszabály mintájára az Orbán-kormány megalkotta az állampolgársági törvényt. Réthelyi – Kolozsvárt a magyar történelmi emlékezet egyik szakrális helyszínének, a Mátyás-szobrot a magyar képzőművészet egyik csúcsteljesítményének nevezve – emlékeztetett: a magyar kormány támogatja, hogy a határon túli magyar iskolások Magyarországra mehessenek megismerni az anyaországot, ugyanakkor a magyar iskolások is fedezzék fel a magyarlakta területeket a Kárpát-medencében. „Olyan óvó tekintettel figyeljük a Kárpát-medence magyarságát, ahogy Kós Károly, Tamási Áron vagy Sütő András nézett ránk, magyarokra” – hangoztatta a nemzeti erőforrás minisztere, fontosnak tartva hangsúlyozni azt is, hogy Budapest támogatja Kolozsvár pályázatát az Európa Kulturális Fővárosa 2020 címre. Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke szerint az igazságos Mátyás nemcsak uralkodása fényes korszakában, hanem a jelenkorban is őrködik a magyarság sorsa felett.
Kiemelte, hogy Mátyás a gyilkos háborúk és az egymást követő impériumváltozások minden „dúlását” – köztük Gheorghe Funar expolgármester áldatlan garázdálkodását is – túlélte, éppen ezért Mátyás király újra él, és amíg élni fog, az igazság is élni fog. Tőkés megidézte Octavian Buracu egykori kolozsvári városvezető és Doina Cornea szabadságharcos alakját is, akik 1992–1994 között a már-már Marosvásárhely „fekete márciusának” állapotát kiprovokáló kincses városi „szoborháború” idején mindvégig a magyarok mellett álltak, és az „igazságos Mátyás” szellemében munkálkodtak a románok és magyarok közötti társadalmi béke megőrzésén. „Ceauşescu és Funar korszakában rossz volt magyarnak lenni Erdélyben, Gyurcsány idejében rossz volt magyarnak lenni Magyarországon.
Itt az ideje, hogy a magyarság emberi és közösségi jogait, emberi és nemzeti méltóságát visszanyerve, újból jó legyen magyarnak lenni Erdélyben és Magyarországon” – szögezte le az EMNT elnöke. Szőcs Géza kulturális államtitkár felidézte azt a pillanatot, amikor 1992 decemberében az erdélyi magyar politikai és egyházi vezetők részvételével körmenet indult a Szent Mihály-templomból a téren összegyűlt ellenséges tömeg gyanakvó figyelme közepette.
„Akkor a bicskák kinyíltak a zsebekben, mindenki idegeiben érezte, hogy hajszál választja el őket egy újabb marosvásárhelyi konfliktustól, egy újabb polgárháborútól” – emlékezett az egykori verséből is felolvasó Szőcs Géza. Kelemen Hunor, a román kormány kulturális minisztere arra buzdított mindenkit: szeressék a szobrot, annak örökségét, szellemiségét, hogy újabb száz év múlva mindenki ugyanazt érezze, mint az ünnepség részvevői: ez az örökség összeköti a magyar és a román népet. „Jelentem: győzött az igazság, győzött Mátyás király szellemisége. Nem volt ez könnyű harc, hiszen 1992-ben volt egy polgármester itt, Kolozsváron, akinek a nevét nem is mondom ki, aki száműzni akarta a királyt. Akkor a kolozsváriak, az RMDSZ, magyar és román értelmiségiek megvédték Mátyás királyt. Azt a kolozsvári, erdélyi, európai uralkodót, aki a kultúrát, a művészeteket önzetlenül támogatta, akinek uralkodása alatt a reneszánsz értékek meghonosodtak” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Noha meghívták, nem jött el a szoboravatásra Emil Boc kormányfő. Sorin Apostu, a kincses város polgármestere a harmónia és a tolerancia városának nevezte Kolozsvárt, ahol románok és magyarok rájöttek: bölcsebb, ha együtt fejlesztik a települést. László Attila alpolgármester a műemlék felújítása kapcsán méltatta a kolozsvári magyar és román lakosság együttműködésen alapuló együttélését. Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke arról értekezett, hogy manapság már kevés szó esik arról, mit kellett eltűrniük az évszázadok során a bronzba öntött hősöknek – hasonlóképpen a Mátyás-szoborcsoportnak, amelynek hosszú évekig kellett viselnie a Funar-féle gyalázkodó táblát.
A szoboravatón az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői – Jakubinyi György római katolikus érsek, Pap Géza református, Bálint-Benczédi József unitárius és Adorjáni Dezső evangélikus püspök – áldást mondtak, az ünnepi műsor keretében reneszánsz táncokat adott elő a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tánckara, fellépett a hóstáti Bethlen Gábor földészkar is, hiszen a közel 110 évvel ezelőtti leleplezésen ugyancsak az akkori Kolozsvár elővárosában élő magyarok dalcsoportja adott elő zeneműveket.
| A nyár közepére nyeri vissza eredeti színét a Mátyás-szoborcsoport, ugyanis addigra kopik le róla a műalkotás konzerválásához elengedhetetlen viaszréteg, amely sötétebb színt ad a Fadrusz-alkotásnak – mondta el a Krónikának Kolozsi Tibor, a szoborcsoport bronzrestaurátora. A műalkotás hivatalos átadását megelőző, a Szabók bástyájában tartott vetített képes előadáson a képzőművész a restaurálás rejtelmeibe avatta be a jelenlévőket. A 19. században úgy tartották, a bronzot nem kell ápolni, mert természetes patinája megvédi, de ez csak részben igaz, mert a korrózió és a légszennyeződés miatt gyorsabban romlik. Emiatt nem bánta volna, ha csak nyáron avatják fel a szoborcsoportot, mert így a bronz patinázását gyorsabban kellett elvégeznie, mint szerette volna, vallotta be a restaurátor. Kérdésünkre, mikor lesz aktuális a szoborcsoport újabb restaurálása, a szobrászművész ötszáz évet jósolt. „Ezret akartam, de ötszázat lespóroltunk, hogy a következő nemzedékeknek is legyen munkája” – nyilatkozta Kolozsi, arra utalva, hogy takarékossági okokból a szoborcsoportot felújító vállalat nem volt hajlandó rozsdamentes acélból készíteni az új tartószerkezetet. „Minden kolozsvári polgár felelőssége, hogy megbecsülje ezt a szoborcsoportot, az önkormányzattal szemben pedig elvárás, hogy karbantartsa azt. Legalább ötévente le kell viaszozni, és kétévente nem ártana lemosni” – mutatott rá a további teendőkre Kolozsi Tibor. A szoboravatás apropóján A Mátyás-szobor és alkotója, a Fadrusz János címmel kiállítás nyílt a Szabók bástyájában. A tárlat Fadrusz életútját, alkotásainak történetét mutatja be, illetve a szobrászművész néhány eredeti alkotását is megtekintheti a közönség. A megnyitón az esemény díszvendégei, Szőcs Géza, a Magyar Köztársaság kultúráért felelős államtitkára; Répás Zsuzsanna, a Magyar Köztársaság nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára; dr. Ioan Piso egyetemi tanár, a kolozsvári történeti múzeum igazgatója; Deréky Géza műfordító méltatták Fadrusz életművét. „Nincs olyan történelmi személyiség, aki annyira egyesíteni tudná a magyarokat és románokat, mint Hunyadi János és Mátyás király” – mondta a múzeumigazgató, rámutatva: a „román származású, magyar királlyá választott Mátyás”a elsősorban a kolozsváriaké. Szőcs Géza arra hívta fel a figyelmet, hogy úgy kell Kolozsváron élni és együtt élni, hogy azok a szabók, akik felépítették, majd védték a bástyát, büszkék legyenek ránk. A Mátyás-szoborcsoport hivatalos átadását szombaton számos más program kísérte, az igazságos király szülőháza előtt kézművesvásár várta az ünneplőket, de voltak gyerekprogramok, vezetett templomlátogatás, míg este a Ghymes együttes szórakoztatta a kolozsváriakat. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Helyteleníti Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök, hogy a város kilakoltatási végzést küldött Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak.
Romániában minden tizedik ember cukorbetegségben szenved, aminek előfordulási aránya az európai átlag fölött áll. Egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Szabó Mónika marosvásárhelyi diabetológussal jártuk körül a népbetegségként számon tartott kórt.
A Kallós Alapítvány tevékenysége a szórványmagyarság életerejét bizonyítja, ma és a jövőben is azoké a dicsőség, akik folytatják az értékmentést és őrzik a népi kultúrát – hangoztatta Szilágyi Péter helyettes államtitkár Kolozsváron.
A végstádiumban lévő betegek szenvedéseit enyhítő gondozás a közegészségügyi rendszerben ingyenes lesz, szemben a magán klinikákkal.
Kilakoltatási végzést küldött a nagyváradi önkormányzat Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak, amelyben felszólítja, hogy öt munkanapon belül hagyja el a premontrei rendházat. Fejes Rudolf Anzelm a Krónikával közölte, jogi lépéseket tervez az ügyben.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint zavart okozott az erdélyi magyarság körében Orbán Viktor tihanyi, George Simionról tett kijelentése.
„Kivételes helyzetekben” engedélyezné az otthon oktatást Daniel David oktatási és kutatási miniszter – számolt be róla hétfőn az Edupedu.ro.
Megjelent egy új román nyelv és irodalom segédanyag, amely az új tantervek szerint az először idén érettségiző magyar diákok felkészülését támogatja.
Az RMDSZ részéről teljesen elhibázott döntés volt a román elnökválasztás első fordulójában szembemenni a változást követelő népakarattal, és Crin Antonescut támogatni – hangzott el az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) kolozsvári sajtótájékoztatóján.
A mintegy százmillió eurós beruházástól olcsóbb, hatékonyabb és környezetkímélőbb távhő-előállítást remélnek, a kivitelezők az ország legmodernebb és leghatékonyabb hőerőművének megépítését ígérik Aradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!