Amint arról beszámoltunk, az új szociálliberális kormánytöbbség (USL) május végén fogadta el a parlamenti választási törvény módosítását, amelynek alapján már idén ősszel egyéni választókerületes, egyfordulós, többségi választási rendszerben választották volna meg a kétkamarás parlament tagjait. Ennek alapján minden választókerületből a legjobban szereplő jelölt került volna a parlamentbe, a vesztesekre adott szavazatok pedig elvesztek volna. Ezzel az – önkormányzati voksolás tanúsága szerint 50 százalékos támogatottsággal rendelkező – USL akár kétharmados többséget is szerezhetett volna a törvényhozásban. A Demokrata-Liberális Párt (PDL) szerint ez a rendszer sérti a képviselethez való jogot, ezért megóvta a törvénymódosítást az alkotmánybíróságon, amely szerdán helyt adott a panasznak.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Krónika érdeklődésére úgy nyilatkozott, a helyhatósági választások eredményei alapján a szövetség arra számít, hogy az őszi választások után az RMDSZ erős frakcióval fog rendelkezni, legalább annyi képviselője és szenátora lesz, mint 2008-ban. Rámutatott, a szövetség 2008-ban a leadott magyar szavazatok 84 százalékát szerezte meg, az idei helyhatósági választásokon pedig ez az arány eléri a 87 százalékot. „Jó kampánnyal és mozgósítással a jelenlegi kiélezett belpolitikai helyzetben tovább tudjuk növelni a támogatottságunkat. Ismerve a romániai magyarság politikai opcióit, nem aggódunk. A többi magyar szervezetnek nem adhatok tanácsot, de az RMDSZ a következő hónapokban elemzéseket végez, levonja a következtetéseket, felméri, hogy támogatottsága alapján mekkora igényei lehetnek” – mondta a politikus. Kelemen szerint az alkotmánybíróság döntése egyértelmű, az új választási törvény alkotmányellenes, s bár a testület indoklását még nem hozta nyilvánosságra, valószínűleg hasonló álláspontra helyezkedett, mint amikor a választások összevonását véleményezte.
„A parlamenti választásokig már nincs idő új törvényt elfogadni, tehát a 2008-as rendszer szerint kell megszervezni az őszi választásokat, marad az 5 százalékos bejutási küszöb vagy pedig a 6+3-as alternatív küszöb. Ez a jogszabály biztosítja az arányos képviseletet, lesz megyei és országos visszaosztás. A magyar közösség számára ez mindenképpen előnyösebb, a kiszámíthatatlanságával, hibáival együtt. Egyetlen szavazat sem vész el, minden szavazatból ott lesz mandátum, ahol azt leadták. Az RMDSZ-re leadott szavazatból RMDSZ-mandátum lesz, figyelembe véve a küszöböt” – mutatott rá Kelemen Hunor, aki szerint a voksolásra semmiképp nem októberben, hanem december 2-án vagy egy héttel korábban kerül majd sor.
Márton Árpád, az RMDSZ választási szakértője az MTI-nek úgy nyilatkozott: elképzelhető, hogy az USL egy rendkívüli parlamenti ülésszakon újból megpróbálja érdekei szerint módosítani a választási törvényt, de vélhetően azt is elbuktatja majd az alkotmánybíróság. Az MTI kérdésére, hogy nem tart-e a választókerületek határainak átrajzolásától, Márton azt válaszolta, ez is alkotmánysértő lenne, ezért az USL meg sem próbálkozott vele.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint a szemben álló felek – az államelnök és a kormányon levő politikai pártok – még nem játszották ki minden kártyájukat, ezért még elképzelhető egy váratlan fordulat. „Két változat lehetséges: hogy a jelenleg érvényben levő törvény szerint szervezik meg a parlamenti választásokat, vagy a Ponta–Antonescu-páros valamilyen módon mégis érvényesíti az akaratát. Mindkét változatra készen kell állni, ez mindenképpen egyeztetést igényel az erdélyi magyar pártok részéről” – szögezte le a politikus. A jelenleg érvényes változat megköveteli az egységes fellépést, de minden esetben, közép és hosszú távon a magyar közösség érdeke, hogy a politikai pártok ne a pillanatnyi érdekeik szerint alakítsák a stratégiájukat, mondta Toró. Közölte továbbá, a néppárt kezdeményezni fogja az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását, hogy az erdélyi magyar pártok megvitassák álláspontjukat a parlamenti választásokról. „Tévedés lenne az önkormányzati választások eredményeiből kiindulva készülni az őszi megmérettetésre. Nem szerencsés, ha az RMDSZ erre alapozva úgy gondolja, hogy egyedül is képes ellátni az erdélyi magyarság érdekképviseletét, hiszen kétes értékű nemzetpolitika, amikor komoly társadalmi rétegek kimaradnak a parlamenti döntésekből. Gyengül a nemzeti közösség, ha csökken azok száma, akiknek fontos a közélet, akiknek van erdélyi jövőképe. Ezt nem szabad a pillanatnyi pártérdekért kockáztatni. Az erdélyi magyarság érdeke, hogy számosabb és felkészültebb legyen a politikai elit, amely képviseli. Figyelembe kell venni a különböző álláspontokat, s ha nem sikerül a magyar pártoknak közös nevezőre jutni, az a szűk pártérdek győzelme lesz a köz- és a nemzeti érdek felett”– fogalmaztott Toró T. Tibor.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy gondolja, a magyar politikai erőknek közös képviselettel kell készülni az őszi választásokra, ha érvényben marad a korábbi választási rendszerben a parlamenti bejutáshoz előírt ötszázalékos küszöb. „Szükség van egy nemzeti válogatottra a bukaresti parlamentben. Válogatott azt jelenti, hogy több klubcsapatból válogatják be a játékosokat. Még akkor is jobban szurkolnak az emberek egy válogatottnak, ha egy klubcsapatból nyolc játékost válogatnak be, és egy másikból kettőt, de az mégis valamennyiünké: egy közös képviselet” – érvelt az MPP elnöke.
Martonyi János külügyminiszter és Németh Zsolt, a tárca parlamenti államtitkára is világossá tette, hogy a magyar kormány csak akkor tud együttműködni a határon túli magyar szervezetekkel, köztük az erdélyi magyarság képviselőivel, ha egységesen lépnek fel – közölte a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője vasárnap az MTI-vel. Kaleta Gábort azzal kapcsolatban kereste meg az MTI, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt mondta, „az RMDSZ gyengítésére irányuló budapesti és bukaresti törekvések ellenére” a szövetség megnyerte a júniusi önkormányzati választásokat. A Külügyminisztérium sajtófőnöke az elhangzottakra reagálva hangsúlyozta: szükség van arra, hogy az erdélyi magyar szervezetek képesek legyenek olyan közös célokat, programot kidolgozni, amelyben egyetértenek, és ezt a „minimumot” közösen tudják képviselni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos motoros balesethez sietett Nagyenyedről Csombordra egy SMURD-mentőkocsi, de mivel áthaladt a leeresztett sorompók között egy vasúti átjárón, a közlekedési rendőrség 120 napra bevonta a sofőr jogosítványát.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Egy 18 és egy 20 éves fiatalembert keresnek a Szatmár és Máramaros megyei katonai tűzoltók és búvárok a józsefházi bányatóban – tájékoztatott vasárnap délután a Szatmár megyei katasztrófavédelem.
Végre tényleg történik valami a hosszú ideje ígérgetett, ilyen-olyan önkormányzat által több helyszínen is meglebegtetett élményfürdő-építési lázban Máramaros megyében: úgy néz ki, hogy Nagybánya lesz a befutó.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 14 megyéjére.
Az egész magyar nemzet szolidaritását szeretném kifejezni itt Parajdon, az itt élők mindenben számíthatnak ránk – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap Parajdon, a bánya bejáratánál tartott sajtótájékoztatón.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is imára kulcsolt kézzel élni, mert az imádság a remény kapuja, mondta szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka, György Alfréd.
Az Ökumenikus Segélyszervezet másfél tonnás tartós élelmiszerből álló segélyszállítmányt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra – közölte a segélyszervezet az MTI-vel közleményben szombaton.
Látogatottsági adatok