Asztalos Csaba: nagyon sok csúsztatással tálalták az ügyet
Fotó: Radu Tuta
Bűnbakkeresést, politikai hátsó szándékot és lojalitástesztet emleget az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke a székely jégkorongozók ügyével kapcsolatban. Asztalos Csaba a Krónikának elmondta: a játékosok esetleges megbüntetése is felvetheti a hátrányos megkülönböztetés gyanúját.
2022. május 17., 19:532022. május 17., 19:53
2022. május 17., 19:542022. május 17., 19:54
„Jól emlékszem arra az 1989 előtti időszakra, amikor nagyszüleimnél, a Szilágyságban bizonyos alkalmakkor, főleg lakodalomkor énekelték a székely himnuszt, s egy-két napra rá néhány, az eseményen részt vevő eltűnt, pár hét múlva pedig megjelentek, egész életükre megnyomorítva a szekusok veréseitől” – idézte fel gyermekkori emlékeit Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke az utóbbi napokban politikai és médiavihart kavart jégkorongos ügy kapcsán.
A CNCD jogász végzettségű vezetőjét azt követően kerestük meg, hogy a Román Olimpiai és Sportbizottság (COSR) közölte: megkereséssel fordul a hátrányos megkülönböztetésekkel foglalkozó testülethez. Felmerülhet-e diszkrimináció, ha egy válogatott sportoló a mérkőzés után meghallgatja, esetleg elénekli a szurkolókkal a székely himnuszt? – kérdeztük Asztalos Csabától. Mint mondta,
A Román Olimpiai Bizottság (COSR) fontosnak érezte beavatkozni a Magyarország és Románia jégkorong-válogatottjának a szlovéniai világbajnokságon lejátszott mérkőzését követően elhangzott székely himnusz kapcsán kipattant botrány ügyében.
A CNCD elnöke szerint a kilencfős testület elé kerülő téma vélhetően az lesz, hogy túlterjeszkedett-e a szólásszabadsághoz, illetve az etnikai szimbólumok használatához való jogon az, ami a Románia és Magyarország közötti világbajnoki jégkorongmeccs után történt. Asztalos Csaba úgy látja, ez az ügy összességében túlreagált politikai okok miatt, ráadásul egy többszörös válsághelyzetben történt, amikor a társadalom egyre feszültebb.
A román sajtó élesen mutatta be Szili Katalin magyar miniszterelnöki megbízott kollektív jogokra vonatkozó kijelentéseit, a magyar–horvát diplomáciai csörtét. Egyeseknek jól jött a hokiügy is, hogy ne monopolizálhassa egyetlen, szélsőséges párt ezt a témát, másoknak csak sima politikai tőke kovácsolása volt a cél. A magyarellenesség és a gyűlöletbeszéd azonnal megjelent a román sajtóban, amikor ez a téma felmerült, nagyon sok csúsztatással tálalták az ügyet” – hívta fel a figyelmet a CNCD elnöke.
Fotó: Vörös Dávid/MJSZ
Asztalos úgy véli, a két közösségnek beszélnie kellene arról, hogy van egy történelmi örökség, vannak olyan szimbólumok, amelyek esetleg egymás ellen jöttek létre a történelem során, s ezeket még nem tudjuk feszültségmentesen kezelni.
Azt is megkérdeztük a diszkriminációellenes tanács elnökétől, hátrányos megkülönböztetésnek minősíthető-e a játékosok esetleges megbüntetése az eset miatt. Asztalos Csaba azt mondta,
A nagybányai születésű jogász fontosnak tartotta megemlíteni azt a televíziós interjút is, amelyben Novák Károly sportminisztert a műsorvezető arra kérte, mondja fel a román himnusz első szakaszát. „A tárcavezetőt ezzel egy lojalitástesztnek vetették alá. A miniszter nyilván ismeri a szöveget, hiszen sportolóként nem egyszer játszották el neki, de nem akart részt venni ebben a tesztelősdiben.
– fogalmazott lapunknak Asztalos Csaba.
Valószínűtlen kép a jégkorong-világbajnokságról: Románia kapusa Magyarország és Székelyföld zászlajával a sisakján játszott – ezzel a címmel folytatja a székelyföldi hokisok elleni támadást a bukaresti sportsajtó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás