Levizsgáztatná a végzősöket a miniszter, a szakértők szerint egyetlen, jól megszervezett érettségi kell

•  Fotó: Barabás Ákos

Fotó: Barabás Ákos

Egy harmadik érettségi szesszió bevezetésével javítaná az átmenési arányt Liviu Pop oktatási miniszter. A szakértők szerint elég lenne egyetlen, jól megszervezett vizsga.

Pap Melinda

Molnár Rajmond

2017. november 15., 11:402017. november 15., 11:40

2017. november 16., 12:162017. november 16., 12:16

Újabb megosztó ötlettel állt elő Liviu Pop oktatási miniszter, aki szerint a tanügyi rendszer reformja jegyében a jelenlegi kettő mellett egy harmadik érettségi szessziót is kellene tartani „talán decemberben, de az is lehet, hogy inkább február környékén”. Az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban

a tárcavezető azzal indokolta az elképzelést, hogy drasztikusan visszaesett az egyetemre jelentkezők száma, a harmadik szesszió révén pedig szerinte javítani lehetne a mutatókat.

Pop ezenkívül az elmúlt években ugyan folyamatosan valamennyit javuló, de így is meglehetősen aggasztó érettségi eredmények javításának kulcsát is a harmadik vizsgaidőpontban látja. A miniszter ötletét – ahogyan általában a javaslatait – máris számos bírálat érte.

Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő a Krónikának úgy értékelt: évente egyetlen érettségi vizsgára lenne szükség, azt azonban jól meg kellene szervezni. Szerinte ez inkább hatna motiváló erővel,

hiszen a diákok tudnák, hogy ha megbuknak, „ellustálkodják a vizsgát”, csak egy év múlva próbálkozhatnak újra. Kiss Imre arra is felhívta a figyelmet: a tanév végi és az őszi szesszió között alig egy hónap telik el, ráadásul akkor van a nyári vakáció, így a végzősnek komoly kihívás, hogy felkészüljön a pótérettségire, azaz a nyarat tanulásra áldozza.

Kiss Imre főtanfelügyelő •  Fotó: Vargyasi Levente Galéria

Kiss Imre főtanfelügyelő

Fotó: Vargyasi Levente

Ellenpélda akad, Háromszéken is sok olyan fiatal van, akik nyáron megbuktak román nyelv és irodalomból, de a pótérettségin már sikerrel szerepeltek, a főtanfelügyelő szerint viszont nem ez a jellemző. "Legtöbben próba szerencse alapon próbálkoznak az őszi vizsgán” – magyarázta.

Kiss Imre szerint nehezen elképzelhető, hogy a megbukott diákok az őszi helyett szívesebben jelentkeznek a decemberi vagy februári vizsgára,

sőt inkább az valószínű, hogy időközben munkát vállalnak, vagy külföldön próbálnak szerencsét, a vizsgáról pedig lemondanak. A szakember hangsúlyozta: minden diáknak adott a lehetőség, hogy válasszon, gimnáziumba megy, és érettségizni fog, vagy szakmát akar tanulni, ha pedig előbbi mellett dönt, akkor már eleve tudatosan kellene készülnie az érettségire.

Idézet
„Ne legyen ez is olyan, mint a jogosítványért folyó vizsga: háromhavonta megyünk és vizsgázunk, és egyszer majd csak sikerül”

– példálózott.

„Hatékonyabb lenne a gimnáziumi felvételi bevezetése”

Kiss Imre elismerte, hogy minden évben jelentős a bukási arány, de szerinte ez komplex folyamat eredménye. „Korábban nehezebb tételek voltak, mégis többen mentek át. A 2012 óta bevezetett megfigyelőkamerás rendszer miatt volt egy mélypont, azóta évről évre javulnak az eredmények.

Idézet
A diákok is rájöttek, hogy csalni nem lehet, így készülni kell, de a tételek is jóval könnyebbek”

– magyarázta. Ugyanakkor úgy vélte: a megbukottak magas aránya annak is tulajdonítható, hogy 9. osztályba úgy juthatnak be a diákok, hogy nem számít a képességvizsgán elért eredmény.

„Nincs beléptetőrendszer, mindenkit beengedünk. Igaz, hogy az erős iskolákba a legnagyobb általánossal lehet bejutni, de aki gimnáziumba jelentkezik, annak készülnie kell az érettségire. És nem mindenki érkezik olyan tudással, hogy négy év múlva megállja a helyét, és megírja a minimális hatos átlagot” – részletezte a főtanfelügyelő.

Hozzátette: ha például visszavezetnék a gimnáziumi felvételit, annak biztosan jól érzékelhető lenne az eredménye.

A szakember szerint olyanok is bekerülnek a középiskolai oktatásba, akik „műkedvelőként” járják ki a négy évet csak azért, mert nem volt ínyükre a szakiskola. "Nem egészséges maga a rendszer: engedékenyek vagyunk, amikor belépnek 9. osztályban, és utána mérjük, elemezgetjük, ki hogyan teljesít” – összegzett Kiss Imre.

•  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Fotó: Gecse Noémi

Liviu Pop szerint egyébként a harmadik szesszió ügyében „már zajlanak az egyeztetések”, az elképzelés pedig már a következő tanévben megvalósulhat.

A miniszter azzal érvelt: az elmúlt tíz évben közel 2 millióan végezték el a tizenkettedik osztályt, de a diákoknak csak mintegy fele, „800 ezer és valamennyi” fiatal érettségizett le.

Pop úgy fogalmazott: a júliusi érettségitől a decemberi vagy februári harmadik szesszióig „bőven van idejük tanulni”.

Már februárban megtartják a szóbeliket

Az érettségi ugyanakkor már ettől a tanévtől módosul, a 2017/2018-as vizsganaptár szerint ugyanis a szóbeli megmérettetések már február 12-én elkezdődnek. Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő hasznosnak tartja az oktatási tárca által hozott intézkedést, szerinte így a végzősöknek több idejük marad készülni a jóval nehezebb és nagyobb téttel bíró írásbelikre.

Idézet
A szóbeliket eddig minden évben néhány héttel az írásbelik előtt szerveztük meg. A diákok mostantól már februárban leteszik ezeket, így jobban tudják hasznosítani a fennmaradó idejüket a tanulásra”

– vélekedett. A szóbeliző tizenkettedikeseknek a februári vizsgák alatt nem kell részt venniük a tanórákon, az iskoláknak ugyanakkor kisebb fejtörést fog okozni, hogy félév közben, tanítás alatt kell lebonyolítani a megmérettetést.

Galéria

A főtanfelügyelővel ellentétben Varga László, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium igazgatója nem tartja hatékonynak az intézkedést, szerinte

„ez is egy kísérlet a sok közül”. Rámutatott, noha az előrehozott szóbelik nem jelentenek különösebb megterhelést, de az órarendeket mindenképp át kell szervezni.

Azt is megjegyezte, ahogy véget érnek a szóbeli vizsgák, néhány hétre rá kezdődik a próbaérettségi, amelyet szintén tanítási időben szerveznek. Varga ugyanakkor egyetért abban, hogy így több idő marad készülni az írásbelire.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 14., csütörtök

December 1.: közel 1 millió lejből ünneplik Erdély elcsatolását Gyulafehérváron

Mintegy 894 ezer lejt (mintegy 179 ezer euró) utal ki a Marcel Ciolacu vezette kormány a tartalékalapból a december 1-jei román nemzeti ünnep alkalmából Gyulafehérvárra tervezett rendezvények megszervezésére.

December 1.: közel 1 millió lejből ünneplik Erdély elcsatolását Gyulafehérváron
2024. november 14., csütörtök

Zsarolással csikart ki pénzt ügyfelétől egy szerelő, fogdába került

Zsarolás és illegális fogva tartás vádjával vettek őrizetbe egy szilágysági víz-gázszerelőt és fiát, akik erőszakkal próbálták behajtani egyik falustársuktól az elvégzett munkálatok ellenértékét.

Zsarolással csikart ki pénzt ügyfelétől egy szerelő, fogdába került
2024. november 14., csütörtök

A magyar határ közelében nyílt meg az ország első, gázüzemű kamionokat kiszolgáló töltőállomása

Csaknem hárommillió eurós beruházás eredményeképpen szerda délután felavatták az Arad megyei Pécska határában Románia első sűrített földgázzal (CNG) és folyékony földgázzal üzemelő kamionokat kiszolgáló (LNG) töltőállomását.

A magyar határ közelében nyílt meg az ország első, gázüzemű kamionokat kiszolgáló töltőállomása
2024. november 14., csütörtök

Botrány egy Hargita megyei kórházban, őrizetben az agresszíven viselkedő férfi

Őrizetbe vettek szerda este a maroshévízi rendőrök egy férfit, aki botrányt keltett a város kórházában és agresszívan viselkedett az egészségügyi személyzettel szemben.

Botrány egy Hargita megyei kórházban, őrizetben az agresszíven viselkedő férfi
2024. november 14., csütörtök

Tüntetés kezdődött a kudzsiri fegyvergyárban, miután háborús időkben sincs elég megrendelés

Tüntetés zajlott csütörtökön a Fehér megyei Kudzsiron található fegyvergyárban, miután az üzem munkásai szerint tarthatatlanná válik a helyzet a megrendelések hiánya miatt.

Tüntetés kezdődött a kudzsiri fegyvergyárban, miután háborús időkben sincs elég megrendelés
2024. november 14., csütörtök

Újabb két, Ukrajnából elmenekült férfi szorult a hegyimentők segítségére

Csütörtök hajnalban újabb két ukrán állampolgárt hoztak le a Máramarosi-havasokból a hegyimentők – tájékoztatott Dan Benga, a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.

Újabb két, Ukrajnából elmenekült férfi szorult a hegyimentők segítségére
2024. november 14., csütörtök

Létrejöhet a megállapodás a szatmári EKE szervezet és az Arad megyei meganapelempark beruházója között

Felfüggesztette a Szatmár Megyei Törvényszék annak a keresetnek a tárgyalását, amelyet az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) szatmárnémeti szervezete nyújtott be az Arad megyei Ottlaka és Nagypél külterületén létesítendő napelempark megépítése ellen.

Létrejöhet a megállapodás a szatmári EKE szervezet és az Arad megyei meganapelempark beruházója között
2024. november 13., szerda

Átalakuló, digitális vallási gyülekezetekről tartanak panelbeszélgetést

Panelbeszélgetést szervez Kolozsváron a Valláskutató Intézet az egyházak szervezési gondjairól, a közösségépítők előtt álló kihívásokról, a digitális gyülekezetek témájáról.

Átalakuló, digitális vallási gyülekezetekről tartanak panelbeszélgetést
2024. november 13., szerda

Kannabisz, kokain, kristály: több mint félszáz házkutatást tartottak a nyomozók

Az Arad megyei törvényszék elrendelte 11 személy előzetes letartóztatását és két személy házi őrizetbe helyezését kábítószer-kereskedelem gyanúja miatt.

Kannabisz, kokain, kristály: több mint félszáz házkutatást tartottak a nyomozók
2024. november 13., szerda

Aradi robbantás: előzetes letartóztatásba helyezték az áldozat lányát

Előzetes letartóztatásba helyezte szerdán este a legfelsőbb bíróság a három évvel ezelőtti aradi robbantás során megölt üzletember, Ioan Crișan lányát, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő adott megbízást a merénylet elkövetésére.

Aradi robbantás: előzetes letartóztatásba helyezték az áldozat lányát