Éles nézetütköztetéseket hozott a „Választunk vagy szavazunk?” kérdés szellemében meghirdetett közéleti vitánk. Meghívottjaink, Asztalos Ferenc és Antal István RMDSZ-képviselők, illetve Farkas Csaba SZNT-alelnök és Patakfalvi Dénes helyi önkormányzati képviselő részvételével elsősorban arra kerestünk választ, milyen tényezőkön múlott az RMDSZ és Tőkés László közötti megegyezés elmaradása, amelynek következményeként most a két ellenfél kampánycsapata igyekszik maga mellé állítani a választókat. A vitába beszállt a hallgatóság soraiban helyet foglaló Verestóy Attila szenátor is, ám az esetenként igen emelt hangú érvelések ellenére egyértelmű választ nem kaptunk – mindkét fél a másikat hibáztatta a megegyezés elmaradása miatt. A romániai magyarság egységét féltő, a brüsszeli és bukaresti képviselet szükségességét hirdető felszólalások mellett az RMDSZ tevékenységét számon kérő hozzászólások is elhangzottak. Megfogalmazódott ugyanakkor annak az igénye és szükségszerűsége, hogy a tárgyalásokat a november 25-i EP-választások után folytatni kell.
A Krónika-karaván első, szentegyházi állomásán részt vett Korodi Attila EP-képviselőjelölt, környezetvédelmi miniszter is, aki kifejtette: szerinte Brüsszelben elsősorban szakmaiságra lesz szükség, ám annak örült volna igazán, ha Tőkés László presztízse és hitelessége ötvöződik a romániai magyarság EP-képviseletében. Lövétén higgadt, nyugodt hangulatú beszélgetés keretében merült fel, hogy az EP-választásokra rászervezett referendum zavart kelthet a szavazók körében, s ez a megszokottnál több érvénytelen szavazatot eredményezhet.
Zetelakán maroknyi, de annál több mondanivalóval érkező olvasó fogadta a Krónikát. Elsősorban az erdő-visszaszolgáltatások, a tulajdonba helyezések máig befejezetlen kérdését ajánlották a lap figyelmébe, felhívva a figyelmet az erdei utak tulajdonjogának kusza helyzetére, ami a gazdák szerint rengeteg visszaélésre adhat okot. A Székelyudvarhely melletti nagyközségben is aggódva várják az EP-választások végkimenetelét, s megfogalmazták: az áldatlan helyzet kialakulásáért az emberek nyílt véleményalkotással kapcsolatos félelme is felelős.
Maros megyében a választási versenyre készülő felek inkább nem éltek a szereplés lehetőségével. A marosvásárhelyi találkozón Bakk Miklós politológus kérdésre válaszolva elmondta, az erdélyi magyarság európai parlamenti képviseleténél nem a mennyiségi, hanem a minőségi szempont kell hogy meghatározó legyen. Bárhogy is alakuljon a választási verseny, a közel nyolcszáz EP-képviselő között az erdélyi magyarok számbeli súlya mindenképpen jelentéktelen lesz. A jelenlévők között az erdélyi magyarság egységéért aggódó, az RMDSZ-ből kiábrándult, de ugyanakkor a Tőkés László személyi kultuszát kifogásoló hozzászóló is akadt. Gazda Árpád vezető szerkesztő elmondta, a Krónika korrekt, kiegyensúlyozott tájékoztatásra törekszik a választási kampány időszakában is. Az egyensúlyt viszont nehéz fenntartani olyan körülmények között, amikor az RMDSZ legalább tízszer annyi kampányrendezvényt tart, és sokkal több helyen van jelen a közéletben, mint Tőkés László és csapata. Az egyensúly kérdését a magyarói olvasók is felvetették. Kocsis Albert polgármester megállapította, a beszélgetés arról győzte meg, hogy a Krónika megpróbál középen maradni. Ezt azért tartotta meglepőnek, mert mint mondta, a lapot inkább az ellenzékhez közelállónak szokták elkönyvelni. A találkozón jelen lévő Tőkés Andrásnak, a Magyar Polgári Szövetség alelnökének többek között arra a kérdésre kellett válaszolnia, hogy miért nem jött össze a megállapodás az RMDSZ és az ellenzék között a nyár folyamán. Tőkés András sérelmezte, hogy az RMDSZ mindent ahhoz kötött, hogy Tőkés László szerepeljen a jelöltlistáján. „Harcolunk az autonómiáért, a Bolyai Egyetemért, de csak akkor, ha Tőkés László az RMDSZ jelöltlistáján szerepel” – vázolta az abszurdnak tartott RMDSZ-álláspontot Tőkés András.
Bírósági úton érte el a diszkrimináció miatti panaszok egyszerűbb jelentését a Székely Figyelő Alapítvány, amely szerint a panaszosoknak a jövőben nem kell az elkövető lakcímét is tudni a diszkriminációellenes tanácshoz benyújtott panaszuk elbírálásához.
Erdély és Kolozsvár első barokk stílusú templomát, az 1718–1724 között épült, korábban jezsuita, ma piarista vagy akadémiai, egyetemi templomként is ismert istenházát ünneplik Kolozsváron május 13-án.
A mezőgazdasági termelők május 12-től egy héten keresztül igényelhetnek állami támogatást új mezőgazdasági gépek vásárlására a traktorok roncsprogramja keretében – tájékoztatott kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A kolozsvári BBTE Szenátusa a Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar felterjesztésére Socius Excellentia Meritorum díjjal köszönte meg Főtiszteletű Kató Bélának az egyetemért folytatott tevékenységét.
Nem készül el határidőre a Kolozsvár és a román–magyar határ közötti vasúti pálya korszerűsítése és villamosítása, a teljes munkálat befejezése 2027 végére várható – ismerte el a Román Vasúttársaság (CFR) illetékese.
Tudor Giurgiu filmrendező, a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) igazgatója Facebook-oldalán számolt be kedden egy váratlan találkozásról.
UNESCO-busz néven indított szászföldi látnivalókat érintő turistajáratot Erdélyben egy utazási iroda, ellensúlyozandó, hogy a középkori erődtemplomairól híres térség kisebb települései tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők.
A heves esőzések okozta vízszivárgás miatt kedden ideiglenesen bezárták a parajdi sóbányát – tájékoztatott a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség sajtóirodája.
Kis háromszéki unitárius közösség templomának építését támogatja fellépésével Szabó Balázs magyarországi dalszerző, énekes, a Szabó Balázs Bandája alapítója, aki szerdán este lép fel önálló estjével Sepsiszentgyörgyön.
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hétfő délután újabb elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el négy megyére.