Kelemen Hunor a két évvel ezelőtti zilahi kongresszuson
Fotó: Biró István
Egyedül Kelemen Hunor jelenlegi elnök pályázik az RMDSZ vezetői posztjára a hétvégi tisztújító kongresszuson, ahol a tervek szerint vitát indítanak az erdélyi magyar közösség jövőjéről, s meghatározzák a legfontosabb politikai törekvéseket az oktatás, a gazdaság, az infrastruktúra, az egészségügy és a társadalomszervezés terén. A Krónikának nyilatkozó elemző egy krokodilokkal teli sánc feletti egyensúlyozáshoz hasonlította az RMDSZ együttműködését a román szociáldemokratákkal.
2019. február 21., 19:492019. február 21., 19:49
2019. február 21., 20:002019. február 21., 20:00
Közel egy évtizede irányítja az RMDSZ-t Kelemen Hunor, aki ellenjelölt hiányában garantáltan elnökként folytathatja az alakulat pénteken és szombaton Kolozsvárt rendezendő kongresszusa után is. A 2011-ben történt első megválasztása óta eltelt időszakban
„Nem egy korábbi semleges állapotot felrúgó elköteleződésről, egyesek szóhasználata szerint behódolásról van szó, hanem a régiónkban bekövetkezett politikai változások tudomásulvételéről és az azokhoz való alkalmazkodásról” – jellemezte a Krónikának a Kelemen-éra eddigi nyolc évét Pászkán Zsolt politikai elemző, hozzátéve: az RMDSZ sohasem volt és nem is lehetett abban a helyzetben, hogy teljesen semleges maradjon, hiszen ehhez nem volt sem elég ereje, sem elég forrása.
A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője szerint Kelemen Hunor vezetése alatt erősödött az RMDSZ pártjellege.
– hangsúlyozta a nagybányai származású elemző.
Pászkán Zsolt az RMDSZ és a magyar kormánypárt viszonyát firtató kérdésünkre elmondta: az a tény, hogy Magyarországon a Fidesz háromszor is jelentős, a politikai színpadot egyértelművé tevő győzelmet aratott, és a potenciális versenytársak eddig képtelenek voltak legalább a váltógazdálkodás potenciális lehetőségét fenntartani, az RMDSZ-t a korábbi szövetségesi kapcsolatainak a felülbírálására kényszerítette. „A szervezeten belül nagyobb súlyt kaptak azok a politikusok, akik elősegíthették a konszolidáció lehetőségét a Fidesszel és háttérbe szorultak egyrészt azok, akik hozzájárultak a kapcsolatok megromlásához, másrészt pedig azok, akik ideológiai és/vagy személyes okokból nem tudták elfogadni az RMDSZ új irányvonalát” – fogalmazott az elemző, aki az EuroCom romániai sajtófigyelőt is igazgatja.
Kiemelte ugyanakkor, hogy több romániai választási forduló után a Fidesz számára is világossá vált:
A szakértő úgy véli, ez a párhuzamosan, de egymástól nem teljesen függetlenül futó két folyamat következménye a mai szoros, személyes, valamint pragmatikus egymásrautaltságon alapuló kapcsolat. „Ne feledjük, hogy az RMDSZ az Európai Néppárton belül is szövetségese a Fidesznek, ami újabb, Markó Béla idejében nem létező elemmel egészíti ki a képet” – hívta fel a figyelmet az elemző.
Ami az RMDSZ-nek a Szociáldemokrata Párttal (PSD) kötött megállapodását s annak eredményességét illeti, Pászkán azt mondta, erre elsősorban a szerződés alanyai adhatnának pontos választ, ugyanis kívülről ez inkább egy krokodilokkal teli sánc feletti egyensúlyozásnak tűnik, mintsem olyan helyzetnek, amikor a felek rendszeresen átfutják a megoldandó ügyek leltárát, és kipipálják a megvalósított tételeket.
„Az RMDSZ sohasem volt és nem is lehetett abban a helyzetben, hogy teljesen semleges maradjon, hiszen ehhez nem volt sem elég ereje, sem elég forrása.”
Fotó: Archív
És ilyenkor nagyon nehéz ez utóbbiak rovására írni az esetleges kudarcokat még akkor is, ha sokszor nehéz nem arra gondolni, hogy sajátságos munkamegosztás zajlik a román politikumon belül a magyar közösségi követeléseket illetően” – hangsúlyozta a szakértő.
A közelgő európai parlamenti választások apropóján azt is megkérdeztük a külügyi intézetnek dolgozó elemzőtől, lenne-e haszna egy RMDSZ–EMNP-összefogásnak. Pászkán Zsolt szerint egy ilyen lépés mindenképpen jelezné, hogy a „magyar lista” a magyar közösség ideologikus részének széles(ebb) spektrumát képviseli. Hozzátette ugyanakkor, erre nem lát nagy hajlandóságot az RMDSZ részéről. Hogy összességében van-e élet az erdélyi magyar politikában az RMDSZ-en kívül, az elemző azt mondta: a jelenleg létező két másik párt, az EMNP és az MPP megerősödése jelentős részben rajtuk is múlik. „Nem lehet csak arra hivatkozni, hogy az RMDSZ és a Fidesz közötti kapcsolat konszolidálódásával elfogyott a levegő a másik két párt számára.
A mai kommunikálási lehetőségek közepette bárki indíthat honlapot, blogot, sőt akár portált is, ha van tartalom, amivel megtöltheti azokat. Jó elképzelésekkel, gondolatokkal, szakpolitikai felvetésekkel olyan szellemi feladatokat lehet frissen végzett vagy még az egyetem padjait koptató fiataloknak adni, amelyekből akár egy-egy új program, platform alakulhat ki” – véli a szakértő, megjegyezve, ez rengeteg – önkéntes és gyakran nem vagy alig fizetett – munkát igényel. Azt is hozzátette: úgy érzi,
S hogy mi várható Kelemen Hunor következő elnöki mandátumában? Pászkán Zsolt szerint ez elsősorban a 2019-es romániai választási év eredményeitől függ. Mint fogalmazott, mind az európai parlamenti, mind az államfőválasztás is oly mértékben alakíthatja át a bel- és külpolitikai környezetet, hogy az alapvető módon befolyásolhatja Kelemen Hunor következő elnöki mandátumát.
Jelen lesz-e Dragnea a nagygyűlésen?
Az RMDSZ legfontosabb döntéshozó fórumának első napján, pénteken köszöntőt mond Călin Popescu-Tăriceanu, a bukaresti szenátus és a kormányzó Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) elnöke, Dan Barna, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát (USR) elnöke, Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke és Emil Boc, Kolozsvár polgármestere. Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök jelenléte még kérdéses. A magyar kormányt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviseli a kongresszuson. Jelen lesz Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, Ungár Péter, a Lehet más a Politika országgyűlési képviselője, Molnár Zsolt, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője. Az erdélyi magyar politikai alakulatok közül Mezei Jánosnak, a Magyar Polgári Párt elnökének neve szerepel a résztvevők listáján. A kongresszuson – amelyen a Kárpát-medencei magyar pártok vezetői is részt vesznek – szombaton kerül sor a tisztújításra, programmódosításra, az európai parlamenti jelöltek vitájára.
Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.
Minél jobb eredményt ér el az RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter Csíkszeredában.
Az iskola névadójára emlékeztek pénteken az aradi magyar főgimnáziumban. Idén a Magyar Szórvány Napján szervezték meg a Csiky-napot, jelezve: az iskola a nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.
Gábos Zoltán fizikus születésének 100. évfordulóját ünnepelték a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) pénteken, szobrot is avattak az emlékére.
A jelek szerint egy gyermek csontjai kerültek elő Temesváron a városközponthoz közel zajló építkezés során.
Raluca Turcan román művelődési miniszter szerint megvan az anyagi fedezet a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és több jelentős romániai kulturális intézmény székhelyének felújításához.
Hetilappá alakul a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló című napilap.
Emberkereskedelemmel és munkaerő-kizsákmányolással foglalkozó bűnszervezetet számolt fel a Kovászna megyei rendőrség, valamint a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) a magyarországi hatóságok együttműködésével.
Két közlekedési baleset is történt csütörtökön késő este Arad megyében, nagyjából azonos időpontban – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Portálunk kérdőíves felmérést indított a médiafogyasztási szokások megismerése érdekében. És ha már kutatunk, akkor a Krónikát is górcső alá vesszük.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás