Közel 200 gazdával kötött támogatási szerződést szerdán a Pro Economica Székelykeresztúron
Fotó: Erdély Bálint Előd
Diplomatához méltatlan, valótlanságokat tartalmazó nyilatkozatnak nevezte Románia budapesti nagykövetének a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjáról tett kijelentéseit Kozma Mónika, a Pro Economica Alapjtvány ügyvezetője.
2019. november 27., 17:372019. november 27., 17:37
2019. november 27., 17:472019. november 27., 17:47
Mint arról beszámoltunk, Marius Lazurca élesen kitámadta a magyar kormány Erdélyben is megvalósuló gazdaságfejlesztési programját, diszkriminációval és a román, valamint az uniós jogszabályok áthágásával vádolva Budapestet. A G4media hírportál cikke szerint a nagykövet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-Román Tagozata megalakulásának 20. évfordulója alkalmából Békéscsabán rendezett hétfői ünnepségen közölte: Románia szerint a két ország kormányainak óvatosságot, diszkriminációmentességet és az uniós szabályoknak való megfelelést kell tanúsítaniuk a másik állam területén végrehajtott gazdaságfejlesztések terén.
Bukarest újfent Budapest értésére adta, hogy nem egyezett bele a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjának erdélyi végrehajtásába, amit a román hatóságok közreműködésével kellene lebonyolítani.
Kozma Mónika, a gazdasági programot Erdélyben végrehajtó Pro Economica Alapítvány ügyvezetője szerdán a Krónika megkeresésére diplomatához méltatlan nyilatkozatnak nevezte a budapesti román nagykövet eszmefuttatását.
„A nagykövet úr téved, amikor azt állítja, hogy a támogatásokat egy magyarországi alapítvány nyújtja. A Pro Economica Romániában bejegyzett civil szervezet, amely a számára Magyarországról érkezett pénzeket költi el. Másrészt az uniós jogszabály szerint ehhez nincs szükség semmiféle kétoldalú egyezségre, hiszen nem unió határ menti közös programról van szó, hanem arról, hogy egy romániai alapítvány egy másik kormány pénzéből támogatásokat nyújt” – hangsúlyozta lapunknak Kozma Mónika.
Milyen diszkrimináció? Bukarest állításával ellentétben román nemzetiségű személyek is pályázhatnak a magyar kormány támogatására
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi székhelyű szervezet ügyvezetője emlékeztetni kívánta a román diplomácia képviselőjét, hogy az Egyesült Államok kormánya is nyújtott már újonnan induló vállalkozóknak start-up támogatásokat, jelenleg pedig a romániai műemlékek felújítását segíti. De ugyanígy finanszírozott különböző romániai projekteket Norvégia és Svájc is. A legrégebbi „külföldi beavatkozás” pedig Németország részéről tapasztalható: a berlini kormány bő húsz esztendeje egy brassói alapítványon keresztül segíti elsősorban az erdélyi szászokat.
Kozma úgy véli, a békéscsabai ünnepi eseményen Lazurcának sokkal inkább üdvözölnie kellett volna a budapesti kabinetet, ha nem másért, legalább azért a 8 millió euróért, ami áfa formájában a román államkasszába befolyt csupán az egyik program, a kisebb mezőgazdasági beruházások támogatása nyomán. „Ahelyett, hogy diplomatikusan viselkedett volna, a nagykövet úr politikai üzenetet kívánt megfogalmazni. Valószínűleg a Romániában beállt váltás után pozicionálni szerette volna magát” – vélekedett kérdésünkre Kozma Mónika.
Elkezdődött a támogatási szerződések aláírása a magyar állam által finanszírozott székelyföldi gazdaságfejlesztő program nyertes pályázóival – tájékoztatta az MTI-t Kozma Mónika, a programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány ügyvezetője.
A Pro Economica Alapítvány egyébként mintegy ötezer, maximum 15 ezer euróról szóló finanszírozási szerződést ír alá ezekben a napokban székelyföldi gazdákkal és jogi személyekkel, akik és amelyek állat- és gyümölcsfavásárlási céllal, valamint gépparkjuk fejlesztése érdekében pályázhattak. Szerdán mintegy 180 térségi gazda írta alá a támogatást jelentő dokumentumokat Székelykeresztúron, összesen 2,5 millió euró összértékben. Kozma Mónika az eseményen elmondta, az alapítvány ebben az évben több mint 120 millió eurós költségvetésből gazdálkodhatott, amelyet programjain keresztül pályáztatott meg.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
1 hozzászólás