Bukarest egyébként nem először teszi szóvá azt, hogy a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjáról nem született kétoldalú megállapodás. Eddig ugyanakkor a román hatóságok többnyire a G4Media sorozatos megkeresésére reagáltak, a portál ugyanis azt hangoztatja, hogy a projekt diszkriminatív, továbbá Románia belügyeibe és az erdélyi magyar közösség életébe történő „masszív” beavatkozásnak minősül. A portál kérdéseire válaszolva októberben a bukaresti külügyminisztérium közölte: semmilyen szintű kétoldalú egyezmény nem létezik Magyarország és Románia között a Pro Economica Alapítvány révén Erdélyben működtetett gazdaságfejlesztési programról, a román fél más módon sem fejezte ki beleegyezését. „Felhívtuk a magyar fél figyelmét arra, hogy a gazdasági segítségnyújtás a nemzetközi szabványok szerint túlmutat azokon a kiváltságokon, amelyeket egy ország egy másik állam területén élő rokon kisebbségnek nyújthat, következésképpen ilyen intézkedéseket csak a román fél beleegyezésével, bármiféle etnikai alapú megkülönböztetés nélkül lehet csak hozni” – közölte a bukaresti külügy egy hónappal ezelőtt.

A magyar kormány által 2016-ban elindított határon túli gazdaságfejlesztési programja keretében eddig több mint 44 ezer nyertes pályázatot finanszíroztak, amelyek 121 milliárd forint (360 millió euró) támogatásban részesültek és több mint 228 milliárd forintnyi beruházás valósulhatott meg. Kozma Mónika, az erdélyi program lebonyolításáért felelős Pro Economica Alapítvány ügyvezetője az időnként felmerülő diszkrimináció vádjára reagálva a Krónikának nemrég elmondta, román nemzetiségű személy is pályázhat a program keretében, de a pályázati űrlapot magyarul kell kitöltenie. „Vannak román nevű nyerteseink is, akiknek valószínűleg falubeliek segítettek, mint ahogyan vannak román vállalkozók, akik finanszírozáshoz jutnak a nagy összegű pályázatok révén is” – nyilatkozta lapunknak Kozma Mónika.

Az alapítvány vezetője ugyanakkor a székelyföldi gazdaságfejlesztési program nyertes pályázóival kötött szerződéskötések alkalmából az MTI-nek a múlt héten úgy nyilatkozott, a dédai helyszínen arra számítanak, hogy viszonylag sok román pályázóval is szerződést köthetnek. Közölte, őket a helyi román anyanyelvű polgármester is segítette abban, hogy hozzájussanak a magyar állam támogatásához. A feltétel csupán annyi volt, hogy magyarul kellett kitöltetniük a pályázati íveket; ehhez általában magyar pályázatírók segítségét igényelték. Az ügyvezető az MTI kérdésére kijelentette: nem készítenek kimutatást a pályázók nemzetiségi hovatartozásáról, számukra is csak a szerződés aláírása pillanatában derül ki, hogy a támogatott beszél-e magyarul.