HIRDETÉS
A bukaresti G4media hírportál keddi cikke szerint minderről Marius Lazurca, Románia budapesti nagykövete beszélt egy hétfői magyarországi eseményen, amelyen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is. A portál által idézett diplomata a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-Román Tagozata megalakulásának 20. évfordulója alkalmából Békéscsabán rendezett ünnepségen közölte: Románia szerint a két ország kormányainak óvatosságot, diszkriminációmentességet és az uniós szabályoknak való megfelelést kell tanúsítaniuk a másik állam területén végrehajtott gazdaságfejlesztés terén.
„Kihasználom az alkalmat, Semjén kormányfőhelyettes úr jelenlétét Románia kormánya álláspontjának ismételt kifejezésére: a magyar kormány úgynevezett erdélyi gazdaságfejlesztési programjáról nem folytak előzetes, részletes tárgyalások a román kormánnyal, és nem képezi kétoldalú megállapodás tárgyát, ahogyan az természetes lenne. Ennek megfelelően ismét elmondjuk, hogy Románia nem adta beleegyezését ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtására, ebből következően szorgalmazzuk, hogy a program csakis a román hatóságok közreműködésével valósuljon meg, átláthatóan és diszkriminációmentesen” – idézte a G4Media Marius Lazurca szavait.
A román nagykövet hozzátette, Bukarest hasonlóképpen szorgalmazza a romániai jogszabályok, a régiófejlesztésre vonatkozó nemzeti stratégiák és programok, valamint az európai uniós belső piacon alkalmazandó szabályok tiszteletben tartását.
Megjegyzendő, hogy a diplomata azon az eseményen tartotta fontosnak megemlíteni Bukarest kifogásait, amelyen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a két ország együttműködésének fontosságát hangsúlyozta, leszögezve: Magyarország és Románia stratégia érdeke az észak-déli tengely erősítése, a határ menti autópályák kiépítése, a vasúti összeköttetések biztosítása, valamint annak támogatása, hogy magyar–román közös vállalatok ki tudjanak jutni harmadik országok piacaira is.
Bukarest egyébként nem először teszi szóvá azt, hogy a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjáról nem született kétoldalú megállapodás. Eddig ugyanakkor a román hatóságok többnyire a G4Media sorozatos megkeresésére reagáltak, a portál ugyanis azt hangoztatja, hogy a projekt diszkriminatív, továbbá Románia belügyeibe és az erdélyi magyar közösség életébe történő „masszív” beavatkozásnak minősül. A portál kérdéseire válaszolva októberben a bukaresti külügyminisztérium közölte: semmilyen szintű kétoldalú egyezmény nem létezik Magyarország és Románia között a Pro Economica Alapítvány révén Erdélyben működtetett gazdaságfejlesztési programról, a román fél más módon sem fejezte ki beleegyezését. „Felhívtuk a magyar fél figyelmét arra, hogy a gazdasági segítségnyújtás a nemzetközi szabványok szerint túlmutat azokon a kiváltságokon, amelyeket egy ország egy másik állam területén élő rokon kisebbségnek nyújthat, következésképpen ilyen intézkedéseket csak a román fél beleegyezésével, bármiféle etnikai alapú megkülönböztetés nélkül lehet csak hozni” – közölte a bukaresti külügy egy hónappal ezelőtt.
A magyar kormány által 2016-ban elindított határon túli gazdaságfejlesztési programja keretében eddig több mint 44 ezer nyertes pályázatot finanszíroztak, amelyek 121 milliárd forint (360 millió euró) támogatásban részesültek és több mint 228 milliárd forintnyi beruházás valósulhatott meg. Kozma Mónika, az erdélyi program lebonyolításáért felelős Pro Economica Alapítvány ügyvezetője az időnként felmerülő diszkrimináció vádjára reagálva a Krónikának nemrég elmondta, román nemzetiségű személy is pályázhat a program keretében, de a pályázati űrlapot magyarul kell kitöltenie. „Vannak román nevű nyerteseink is, akiknek valószínűleg falubeliek segítettek, mint ahogyan vannak román vállalkozók, akik finanszírozáshoz jutnak a nagy összegű pályázatok révén is” – nyilatkozta lapunknak Kozma Mónika.
Az alapítvány vezetője ugyanakkor a székelyföldi gazdaságfejlesztési program nyertes pályázóival kötött szerződéskötések alkalmából az MTI-nek a múlt héten úgy nyilatkozott, a dédai helyszínen arra számítanak, hogy viszonylag sok román pályázóval is szerződést köthetnek. Közölte, őket a helyi román anyanyelvű polgármester is segítette abban, hogy hozzájussanak a magyar állam támogatásához. A feltétel csupán annyi volt, hogy magyarul kellett kitöltetniük a pályázati íveket; ehhez általában magyar pályázatírók segítségét igényelték. Az ügyvezető az MTI kérdésére kijelentette: nem készítenek kimutatást a pályázók nemzetiségi hovatartozásáról, számukra is csak a szerződés aláírása pillanatában derül ki, hogy a támogatott beszél-e magyarul.
