Fotó: Sándor Csilla
Kolozs megyében nincs medveprobléma, elszigetelt eset lehet az a példány, melyet szerdára virradóra ütöttek el az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres melletti szakaszán – mondta a Krónikának Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. A nagyvad feltűnése inkább az aszályos ősszel magyarázható, mint a túlszaporodással.
2019. november 07., 08:022019. november 07., 08:02
Az eddig biztonságosnak tartott Kolozs megyében is megjelentek a medvék: szerdára virradóra egy nagyvadat ütött el egy személygépkocsi az észak-erdélyi (A3-as) autópálya Aranyosgyéreshez közeli szakaszán.
Medvét ütött el egy személygépkocsi az észak-erdélyi (A3-as) autópályán szerdára virradóan.
Az eset kapcsán lapunk megkereste Kovács Csongort, a Zöld Erdély Egyesület elnökét, akit arról kérdeztünk, kell-e tartani a nagyvadaktól Kolozs megyében, ahol eddig nem okoztak gondot.
– mondta a Krónikának a környezetvédő. A szakember szerint Kolozsvár környékén nem beszélhetünk medveproblémáról, inkább elszigetelt esetről lehet szó, az állat különböző tényezők hatására kóricált a térségben.
Ősszel a medvék próbálnak felkészülni a téli nyugalomra, igyekeznek a lehető legtöbbet táplálkozni, zsírréteget képezni – magyarázta Kovács Csongor. Azonban a nyár második felétől kezdődő időszak rendkívül aszályos volt. Így a medvék élőhelyén, az erdőben a kevesebb víz miatt sem az erdei gyümölcsök, sem a gombák, sem a növények nem tudtak megfelelően fejlődni.
Fotó: Gábos Albin
A környezetvédő szerint az aszályos időszakkal magyarázható más vadállatok feltűnése is a lakott településeken – Nagyváradra vaddisznók, Sepsiszentgyörgyre és Csíkszeredába rókák járnak be egyre gyakrabban táplálék reményében. „Ráadásul ez nem makktermő év, így a vaddisznó és más vad is keresi a táplálékot, hogy felkészüljön a télre. Mivel a megszokott területükön gyenge a kínálat, ugyanúgy elindulnak erdő-, mezőközeli falvakba, mint a medvék” – mutatott rá a szakember.
A Zöld Erdély Egyesület elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy normális körülmények között a nagyvadnak nem lett volna mit keresnie a sztrádán.
– jelentette ki. Mivel a sztráda egy nagyvadaktól biztonságossá tett terület, a pórul járt medve vagy áttörhette a kerítést, vagy rést találhatott rajta. „Mivel kereste a táplálékot, útjába állt az autópálya, és nem volt egy vadátjáró, ahol átjuthatott volna” – mutatott rá. Úgy vélte, Romániában az lehet az oka a gyakori medvegázolásnak, hogy nem védik az autópályákat a nagyvadaktól, vagy nincs elegendő vadátjáró, a meglévők pedig nem a megfelelő helyre épültek. A Nagylak és Nagyszeben közötti dél-erdélyi sztrádára például rendszeresen bejárnak a medvék, számos gázolás történt már.
Kovács Csongor egyébként úgy véli, a sajtóban és a közvélekedésben is túlságosan felkapottá vált a medvekérdés, erős politikai hátszéllel „túl van licitálva” a téma. Holott észszerű megoldásban kellene gondolkodni, hiszen elsősorban az ember hibázik.
Ez az egyik legnagyobb gond, amit nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Hosszú távú megoldás kell” – fogalmazott a környezetvédő. Az sem elvetendő, tette hozzá, hogy megfelelő szakmai ismeretekkel, felmérésekkel alátámasztva egy bizonyos kilövési kvótában gondolkodjanak az illetékesek. Elsősorban azon beazonosított medvék esetében lehetne alkalmazni, melyek a lakott települések környékén fordulnak meg, visszajárnak oda.
Fotó: Pál Árpád
Másrészt az embernek is másként kell viselkednie, tette hozzá. „Rengeteg követendő példa van arra, hogyan kell úgy viselkedni, oly módon foglalkozni a témával, hogy ne legyenek gondok. Gondolok itt a szeméttárolás problémájára, az óriási erdőirtásokra.
Kérdésünkre elmondta, az új kormánynak medvekérdésben az kellene legyen az első lépése, hogy minél gyorsabban létrehozzon egy szakmai bizottságot, amely tüzetesen megvizsgálja a problémát. Utána meg kell hozni azokat a döntéseket, amelyek alapján akár kilőni, akár szabályozni lehet a medvepopulációt. Második lépésként egy legalább tíz évre szóló, szakmailag megalapozott, populizmustól és politikai megfontolásoktól mentes tervet kell kidolgozni, mellyel hosszú távon tudják orvosolni a nagyvadak okozta problémákat.
Mintegy százezer szavazattal többre számít a most vasárnapi államfőválasztáson Kelemen Hunor az öt évvel ezelőtti 357 ezer vokshoz képest.
Vasárnap reggelre a rossz időjárás által érintett összes Hargita megyei településen helyreállt az áramszolgáltatás – tájékoztatott a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Szombat délután az összes vasútvonalon továbbra is télies körülmények között közlekedtek a vonatok, különösen a iaşi-i és brassói regionális kirendeltség körzetében, a sűrű havazás és az alacsony hőmérséklet miatt – számolt be a CFR.
Tizenegy Hargita megyei település közel 4000 lakójának háztartásában még mindig szünetel az áramszolgáltatás, miután a heves havazás és az erős szél megrongálta az elektromos hálózatot.
A szél erősödésére és hóviharokra figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat 23 megyére.
Tűz ütött ki szombat hajnalban egy székelyudvarhelyi tömbházban, tíz lakót evakuáltak.
Közös tudományünnepi rendezvény tartott az EME és a KAB. Az ünnepi alkalom a kolozsvári Protestáns Teológia Intézet dísztermében köszöntésekkel és megemlékezéssel kezdődött.
Az egyházi média szerepét és működését járta körül a kolozsvári Vallásszabadság Házában pénteken rendezett panelbeszélgetés és előadás, amelyen a legfontosabb erdélyi egyházi, vallásos sajtóorgánumok képviselői és kutatók vettek részt.
Országhatárokon kívül és belül újra minden nap meg kell harcolni azért, hogy magyarként élhessünk, méltósággal, szabadon – mondta Magyar Levente államtitkár pénteken Nagyváradon.
Rossz időre figyelmeztető vörös, narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!