Fotó: Krónika
Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke a Krónikának elmondta, a Szentháromság-szobor újraállítása tízéves folyamat eredménye. „Az önkormányzat 1996-ban hozott döntése értelmében az alkotást vissza lehetett volna állítani régi helyére, a belvárosi római katolikus templom előtti térre, de az akkori politikai erőviszonyok miatt ez mégsem valósulhatott meg. Tizenegy évnyi következetes munka után ez az álmunk végre megvalósulhatott” – nyilatkozta Király András. A visszaállított szobrot Martin Roos temesvári római katolikus püspök szentelte meg.
Az 1730-as években pusztított pestisjárvány elmúltával a város vezetősége 1742-ben arról döntött, hogy hálaadásként Szentháromság-szobrot emeltet a főtéren. A bécsi műhelyben készített alkotás ünnepélyes felszentelésére 1746-ban került sor. Amikor elkezdték az új színház építését, szóba került a szobor áthelyezésének kérdése, a szakvélemény viszont megállapította, hogy a homokkőből készült alkotás igen rossz állapotban van, nem érdemes restauráltatni. Az alkotást végül 1882-ben lebontották.
Az új szobor felállítására 1899-ben hirdették meg a pályázatot, amelyre több munka is érkezett. A szakemberek és a város zsűrije egyaránt a múlt század elejének egyik közkedvelt szobrásza, Róna József pályamunkáját ítélte a legjobbnak. A művész 1900 tavaszán fogott neki a kivitelezésnek. „A fővárosi sajtó egyhangú elismeréssel nyilatkozott a szobor tervezőjének a sikerült kivitelért, mellyel Róna a három egyistenség eszméjét megtestesítette” – írta az Aradi Közlöny 1901. június 1-jén. A szobor bronzalakjait a bécsi Beschorner-féle öntőműhelyben készítették, a kőobeliszk, melyre az alakokat a szobrász elhelyezte, pátyi keménykőből készült. Az alkotás ünnepélyes leleplezésére 1901. június 2-án került sor, melyre – az Aradi Közlöny 1901. június 4-i számában közölt beszámoló szerint – a kánikula dacára „óriási közönség” sereglett össze Aradról és környékéről. A szobrot a belvárosi római katolikus templom felépítését követően, 1905 májusában a templommal egy időben Szentháromság vasárnapján újraszentelték. Róna alkotását 1957-ben a kommunista hatóságok utasítására levették az alapzatról.
(fotó: Nyugati Jelen)
Bírósági úton érte el a diszkrimináció miatti panaszok egyszerűbb jelentését a Székely Figyelő Alapítvány, amely szerint a panaszosoknak a jövőben nem kell az elkövető lakcímét is tudni a diszkriminációellenes tanácshoz benyújtott panaszuk elbírálásához.
Erdély és Kolozsvár első barokk stílusú templomát, az 1718–1724 között épült, korábban jezsuita, ma piarista vagy akadémiai, egyetemi templomként is ismert istenházát ünneplik Kolozsváron május 13-án.
A mezőgazdasági termelők május 12-től egy héten keresztül igényelhetnek állami támogatást új mezőgazdasági gépek vásárlására a traktorok roncsprogramja keretében – tájékoztatott kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A kolozsvári BBTE Szenátusa a Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar felterjesztésére Socius Excellentia Meritorum díjjal köszönte meg Főtiszteletű Kató Bélának az egyetemért folytatott tevékenységét.
Nem készül el határidőre a Kolozsvár és a román–magyar határ közötti vasúti pálya korszerűsítése és villamosítása, a teljes munkálat befejezése 2027 végére várható – ismerte el a Román Vasúttársaság (CFR) illetékese.
Tudor Giurgiu filmrendező, a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) igazgatója Facebook-oldalán számolt be kedden egy váratlan találkozásról.
UNESCO-busz néven indított szászföldi látnivalókat érintő turistajáratot Erdélyben egy utazási iroda, ellensúlyozandó, hogy a középkori erődtemplomairól híres térség kisebb települései tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetők.
A heves esőzések okozta vízszivárgás miatt kedden ideiglenesen bezárták a parajdi sóbányát – tájékoztatott a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség sajtóirodája.
Kis háromszéki unitárius közösség templomának építését támogatja fellépésével Szabó Balázs magyarországi dalszerző, énekes, a Szabó Balázs Bandája alapítója, aki szerdán este lép fel önálló estjével Sepsiszentgyörgyön.
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hétfő délután újabb elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el négy megyére.