Kisebbségvédelem – csak papíron

A Románia által is aláírt, a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó keretegyezmény ugyanis egyértelműen kimondja, hogy az államnak védenie kell a területén élő kisebbségeket az asszimilációtól, és biztosítania kell számukra a szabad nyelvhasználatot. „Az utóbbi időben több váradi lakos is arról panaszkodott, hogy a Bihar megyei kórházban nem tud magyarul beszélni, egyértelműen megkérik, hogy románul fogalmazza meg a problémáját. Hasonló a helyzet az állami gondozott gyermekek esetében is, talán még nehezebb, hiszen egy ötéves magyarul beszélő kicsitől hiába kérdez egy a román pszichológus, a párbeszéd soha nem fog létrejönni” – példálózott a szenátor (képünkön).

Az igazságügyben is csak román nyelven lehet bizonyítékot iktatni, de a hivatalos fordítással járó költségeket is a lakosoknak kell állni, sorolta. „Azt sem értem, hogy miért zavarna egy románt, ha például az utcanevek magyar nyelvű szószerinti fordítását is kifüggesztenék” – sorolta az említett egyezménnyel ellentétes hazai gyakorlatot Biró Rozália, aki szerint a helyzet normalizálódását leginkább az erre vonatkozó szándék hiánya gátolja.

Úgy véli, elsősorban a politikumnak kellene változtatnia a hozzáállásán, hogy a példát a közintézmények is követni tudják. Váradon azonban ennek ellenkezőjét tapasztalja, a városvezetés lerombolja azt, amit korábban felépítettek, nevezetesen a magyarul beszélő gyermekek számára kialakított bölcsőderendszert, tette hozzá. Leszögezte: a vegyes csoportokat pártolja, azt viszont fontosnak tartja, hogy biztosítva legyen az anyanyelvi foglalkozás. „Meggyőződésem, hogy a különböző kultúrák sokasága tartalmi értéket adnak az országnak” – szögezte le a volt váradi alpolgármester, aki az új évre több bölcsességet és egymás iránti tiszteletet kívánt a polgároknak.