Hegedüs Csilla: egyszerűen hihetetlen, mekkora fejlődésen ment keresztül Erdély
Fotó: Veres Nándor
Nem alszik jobban Hegedüs Csilla, amióta a volt kormányfőhelyettes, miniszter, álamtitkár, RMDSZ-alelnök szakított a politikával, és a többmilliárd eurós uniós támogatásokat „helyben” kezelő Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetőségében vállalt szerepet. Az erdélyi megyéket „pénzelő” intézményt jelenleg megbízott vezérigazgatóként irányító műemlékvédelmi szakember interjúnkban többek között arról beszél, milyen fontos egy-egy pályázat „csomagolása”, mennyit kell alkudozni a brüsszeli hatóságokkal, milyen óriási lehetőség nyílik most a magyar kulturális örökséghez tartozó műemlékek megmentésére is, és hogyan lehet megfeleltetni őket a mai elvárásoknak, hogy ezáltal tovább „éljenek”.
2024. augusztus 22., 10:002024. augusztus 22., 10:00
– Kastélyok, kórházak, iskolák, múzeumok, templomok, parkok újulnak meg, régóta várt infrastrukturális beruházások indulnak, környezet- és zöldmobilitás-barát, intelligens fejlesztések, kistelepülés-modernizálások rajtolnak Erdélyben. Mégpedig tucatszámra: felsorolni is nehéz, hány, egyenként sok százezer vagy több millió eurós szerződést kötött csak a nyár folyamán a sikeresen pályázó önkormányzatokkal az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség. Ennyire feneketlen az a bizonyos pénzeszsák?
– A 2021-2027-es uniós finanszírozású regionális operatív programok révén mintegy 3 milliárd euró érhető el az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökségen keresztül. Ebben benne van az a körülbelül 800 millió–egymilliárd euró is, ami az egészségügyi operatív programból származik, hiszen annak is mi vagyunk a kezelői. De tudni kell, hogy már ezt megelőzően is körülbelül 2 milliárd eurót fektettünk be a régióba.
Nagyon bátor lépés volt, amikor az uniós regionális programokat a nyolc regionális fejlesztési ügynökség ügykezelésére bízták. Tehát nem fentről mondják meg nekünk, hogy mit csináljunk, hanem az ügynökség az, amely – nyilván a bukaresti kollégákkal közösen – egyenesen Brüsszellel, az Európai Bizottsággal tárgyal, és utóbbi irányelvei alapján meghatározza a támogatási lehetőségeket, magyarán: mit támogatunk a régióban.
Ez mindig nagyon kemény tárgyalás, mert az Európai Bizottság kimondottan csak „zöld”, környezetbarát projekteket támogatna, mi viszont tudjuk, hogy nálunk a régióban megyei utakat kell javítani, kórházakat, iskolákat, kastélyokat, templomokat kell felújítani, parkosítani kell, elektromos buszokat kell vásárolni. Tehát ezek közül nem mindegyik olyan, ami Brüsszel prioritása.
Szatmárnémetiben többek között felújították és sétálóövezetté alakították a régi főteret
Fotó: Facebook/Kereskényi Gábor
– A rengeteg, szerteágazó tematikájú pályázat láttán azt gondolná az ember, csak a tökkelütött vezetésű önkormányzatok maradnak le a pénzosztásról. Mennyire igaz ez: milyen nehéz megfelelni a feltételrendszernek? Tényleg szinte bármire lehet pályázni?
– Fontos, hogyan van „becsomagolva” a pályázat. Ha csak magyar vonalon nézünk körül, és elmegyünk például Szatmárnémetibe, ott egy csodát látunk. Hiszen a régi és az új főteret is felújította Kereskényi Gábor polgármester, csodálatos hídon dolgoznak, a gyalogosok és biciklisek átkelője már megvan. Ha csak egy másfél kilométeres sugarú körben nézünk szét, akkor kész csodát látunk. A Szamos-parton kerékpárutak épültek, iskolák újultak meg, óvodák épültek, ás pályázni fognak kórházfelújításra is az egészségügyi operatív programon keresztül.
Nyilván vannak települések, amelyek ügyesek, gyorsabbak, jól mozognak. Ilyen például Szamosbethlen Beszterce-Naszód megyében, hogy ne csak nagyvárosokról beszéljek. Ott is kész csoda, mi történik: kultúrotthontól kezdve a tömbházak energiahatékonnyá tételén keresztül, iskolafelújításokon, elektromos buszok vásárlásán át egészen a helyi kórházat érintő befektetésekig, számtalan beruházás megvalósult.
Egyszerűen hihetetlen, mekkora fejlődésen ment keresztül ez a régió.
Mindezeket úgy mondom el, mint az az ember, aki az első EU-pályázatát 1999-ben nyújtotta be még az előcsatlakozási időszakban, a bonchidai Bánffy-kastély ügyében. Ez egy életforma. Nyilván meg kell tanulni az uniós bikkfanyelvet. Meg kell tanulni, hogyan kell „becsomagolni” azt, amit el szeretnénk érni. Ott van például a kalotaszentkirályi polgármester, aki ha bemész a faluba, elmondja: ezt világbankos pénzből csináltam, ezt ebből, amazt abból az uniós pályázatból. Egy olyan kis településről beszélünk, ahol minden utca le van aszfaltozva, fel van újítva az iskola, ahol uszoda, jégpálya, focipálya van, kultúrotthon épül, ahol az orvosi rendelő, a házak rendbe vannak téve.
Hiszen egyszerre fut az országos helyreállítási terv (PNRR) és az új 2021-2027-es támogatási ciklus.
Kalotaszentkirály mintatelepülésnek számít a pályázati források lehívása terén
Fotó: Páva Adorján
– Ahogyan már említette, a Szatmár, Máramaros, Bihar, Szilágy, Beszterce-Naszód és Kolozs megyét felölelő északnyugati fejlesztési régió ügynöksége a decentralizáció jegyében szinte maga dönthet arról, hogyan költik el „helyben” az uniós pénzeket. Bizonyára az sem mindegy, ki vezeti az intézményt. Melyek az Ön személyes prioritásai, mekkora hangsúlyt, löketet kaphat a magyar épített örökség megmentése, illetve magyarlakta települések fejlesztése?
– Ugye Kolozsváron Europa Nostra díjat kapott a Szent Mihály-templom restaurálása, felújítottuk a Farkas utcai református templomot, – egy kilométeres körzetben maradva – támogattuk az evangélikus templom, a Farkas utca, a Főtér felújítását. Akárcsak például a válaszúti kastély, a széki templom, a gyalui várkastély felújítását, és most csak Kolozs megyéről beszéltem, a magyar kulturális örökséghez tartozó épületekről.
Függetlenül attól, hogy önkormányzati, egyházi vagy civil tulajdonról van szó, az elmúlt két ciklusban nagy komoly összegek találtak gazdára. A legelső a nagykárolyi Károlyi-kastély volt, és a sor természetesen folytatódott, folytatódik. Például örömteli a szilágysomlyói Báthory-vár felújítása. Én jártam Krakkóban, ahol Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király sírhelyét ma is katona őrzi a várban 24 órán keresztül. És közben az a hely, ahol ő született, egy rom volt. De most van egy nagyon fiatal, nagyon ügyes liberális polgármester Szilágysomlyón, aki végre leadta hozzánk a pályázatot, és így támogatni tudtuk.
Nemcsak a Báthory-vár felújítására érkezik több millió euró uniós támogatás Szilágysomlyóra: egy másik projekt tízezer lakos életkörülményein javít a gyalogos és kerékpáros mobilitást elősegítő, a Kraszna folyó mentén megvalósítandó zöldberuházással.
De folytatjuk a nagykárolyi Károlyi-kastély felújítását, egy Teleki-kastélyt újítunk fel Máramaros megyében, tehát folytatódik a magyar épített örökség megmentése ebben a finanszírozási ciklusban is.
Az épített örökség támogatása, még akkor is, ha ez Brüsszelből önmagában nézve nem egy kiemelt terület, mégiscsak prioritás, hiszen mindenki tisztában van azzal, hogy ezek az épületek, helyszínek egy megfelelő marketingstratégiával nagyon sok turistát vonzanak. Akik pénzt hagynak ott, ami kimondott jövedelmet jelent a helyi embereknek.
Folytatódik a nagykárolyi Károlyi-kastély felújítása: Szatmár és a Partium egyik legnépszerűbb látványossága a két cselédház, a dendrológiai park és a Víztorony korszerűsítésére kap jelentős, több mint 8 millió eurós uniós támogatást.
– Tavaly júliusban vezérigazgató-helyettesként kezdte tevékenységét a regionális fejlesztési ügynökségnél, január óta az intézmény megbízott vezetője. Meddig tölti be ideiglenesen a tisztséget, megtartaná, megtarthatja a jövőben is?
– Marcel Boloș jelenlegi pénzügyminiszter a fejlesztési ügynökség vezetője, utóbbi tisztsége fel van függesztve, addig helyettesítem, amíg vissza nem tér, ezt nem lehet előre tudni, mikor történhet meg.
Az ügynökség megbízott vezetője szerint folytatódik a magyar épített örökség megmentése ebben a finanszírozási ciklusban is
Fotó: Veres Nándor
– Tavaly nyárig többek között az európai beruházások minisztériumának államtitkáraként tevékenykedett. Legfőképpen az Ön nevéhez köthető a Hívogató Románia országjáró projekt elindítása, mely 12 turisztikai-kulturális útvonal több száz látványosságát népszerűsíti, miközben számtalan műemléket, idegenforgalmi célpontot fel is újítanak. Bő egy éve kívülről nézve a dolgokat, hogyan látja: működik a program? Megvalósítják, amit Ön is elképzelt?
– A Hívogató Románia országjáró projekt szívügyem volt, itt is nagyon élveztem az állandó tárgyalásokat az Európai Bizottsággal. Többek között arról: engedjék meg, hogy az országos helyreállítási tervből kapjon finanszírozást a projekt, mert eleinte nem akarták. Hosszú alkudozás után sikerült elérni.
Például éppen most zajlik, hogy külföldi influenszereket hoztak ide, akik bemutatják a mi útvonalainkat, értékeinket.
Nagy vonalakban meg vagyok elégedve. Azért a bürokrácia itt is gondot okoz. Olvastam a Krónikában is, hogy vannak olyan helyek, ahol nincsenek megelégedve, és azt mondják, nem elég a pénz. Azt kell mondanom, mi soha nem ígértük, hogy például 200 falusi házat felújítunk: azt mondtuk, hogy az utcaképi elemeket újítjuk fel. Azt se felejtsük el, hogy azért 70 ezer euróból fel lehet újítani egy falusi házat. Mindannyian a piacon „élünk”, tudjuk, mennyibe kerülhet. Ez azért úgy volt kiszámolva, hogy érje a széle a hosszát.
Nyilván nem megy annyira gyorsan, ahogy szerettem volna, és a marketingprojekt részében vannak még dolgok, amelyek nem valósultak meg. Még kulturális miniszterként éppen én voltam az, aki aláírta a műemlékek – Kelemen Hunor által kezdeményezett – többnyelvű feliratozásáról szóló miniszteri rendeletet.
Szász örökség esetében németül, illetve ezek mellett roma nyelven is meg kell történjen a kommunikáció. Mert úgy gondolom, ez fontos előrelépés lehet az integráció, kölcsönös megértés irányában.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
– Ennek meg kell valósulnia, merthogy szerződést írtak alá erről. Követni kell, mikor valósítják meg, mert ez is a feladatuk.
Egyébként e téren egy erdélyi csapat nyerte meg a tendert, amely számára nem újdonság, hogy Erdélyben hány nemzetiség él. Most elindították a román és angol nyelvű kommunikációt, bízom benne, hogy a magyar, német és roma nyelvű is meg fog valósulni.
Ha ez megvalósul, lényegesen nőni fog a hozzánk látogató turisták száma, országon belül is.
Végre megújulhat a szilágysomlyói Báthory-vár is
Fotó: Kastélyerdélyben.ro
– A Transylvania Trust Alapítvány elnökeként régóta foglalkozik műemlékvédelemmel, a bonchidai Bánffy-kastély megmentése igazi sikertörténet. Amelyhez amúgy egy immár világhírnévre szert tett elektronikus zenei fesztivál, az Electric Castle „befogadása” is hozzájárult. Működhetne más erdélyi helyszíneken is az épített örökség ilyesfajta „megnyitása” a modern kor rendezvényei, szokásai, elvárásai előtt?
– Tudtuk, hogy ez egy nagyon hosszú projekt lesz, igyekeztünk mindenhonnan pénzt szerezni a bonchidai Bánffy-kastély felújítására. Az utóbbi 4-5 esztendőben nagyon szerencsések voltunk. A magyar kormány kimondottan mellénk állt. Először a főépület szerkezeti megerősítésére, illetve a Bánffy Miklós erőterei című kiállítás helyszínének felújítására érkezett segítség, most pedig egy óriási előrelépés, hogy Lázár János miniszter úr révén támogatást kaptunk egy tanműhely létrehozására, illetve a volt istálló felújítására.
Ami az Electric Castle fesztivált illeti: annak azért volt egy elődje, a Bonchidai Kastélynapok, amelyen nyilván nem 50 ezren buliztak, de az Iris koncertjén azért ott volt 7 ezer ember. Mindig úgy gondoltam: egy műemlék akkor marad meg, ha arra a társadalomnak, a helyi vagy regionális közösségnek szüksége van. Mi elmentünk Angliába, Németországba is, hogy megnézzük, ott hogyan működik. Már ott sincs meg az a gazdasági háttér, ami ezeket az épületeket létrehozta. Ott is el kellett gondolkozzanak, mit csináljanak, milyen új funkciót adjanak ezeknek az épületeknek.
Persze lehet csak klasszikuszene-koncertekben gondolkodni, a kortárs művészeteket teljesen kizárva, csak hagyományos kultúrára összpontosítani. Mi viszont azt akartuk, hogy ébresszük fel a társadalmat: ezeket a kastélyokat használni lehet a 21. században is, a 21. század igényei alapján.
Az elején mindenki azt mondta, hogy össze fog dőlni a kastély, jön a világvége. Pedig ez a kastély túlélt két világháborút, többek között a németek felgyújtották, a környékén bombáztak. Egyrészt az EC ilyen kárt nem tud okozni. Másrészt aki volt kint a fesztiválon, az láthatta, hogy nemcsak a szervezők, hanem a részvevők, a fesztiválozók is milyen tisztelettel viszonyulnak a kastélyhoz.
Ennél szebb elismerése annak, hogy mindaz, amit mi az elmúlt ezer esztendőben teremtettünk Erdélyben, a mai napig él, és a mai napig lehet használni…
Millió-egy eseménynek, rendezvénynek ad otthont, nagyon széles a palettája annak, mire „használjuk” a kastélyt. A legmagasabb, „legvájtfülűbb” kultúrától egészen az Electric Castle-ig mindennek helye van.
Hegedüs Csilla: az európai uniós világban már 25 éve „létezem”, és nagyon megtaláltam magam benne
Fotó: Veres Nándor
– Csaknem másfél évtizedes politikuspályát hagyott maga mögött, amikor a fejlesztési ügynökséghez került. Nyugodtabban alszik azóta? Vagy a korábbi kormányfőhelyettesi, miniszteri, államtitkári vagy RMDSZ-alelnöki tisztségeinél is nagyobb teher, felelősség most eurómilliárdok fölött rendelkezni?
– Nagyon sokat köszönhetek az RMDSZ-nek és Kelemen Hunornak, nagyon sok lehetőséget kaptam tőle. Az, hogy államtitkár, miniszter, miniszterelnök-helyettes lehettem, mind-mind az RMDSZ-től kapott lehetőség. Számomra a közösségért végzett munka mérvadó volt, és nagyon sok örömöt leltem benne. Most kicsit tágabb közösségért, de ugyanazt a munkát végzem. Az európai uniós világban már 25 éve „létezem”, és nagyon megtaláltam magam benne államtitkárként is, illetve most, a regionális fejlesztési ügynökségnél is.
Bár amikor az EU-s alapok minisztériumánál dolgoztam, a portfólió, amiért én feleltem, 25 milliárd eurós volt, tehát itt azért egy nagyságrenddel kisebb az összeg, de azért a felelősség óriási, mert itt és most kell nekünk bizonyítani azt, hogy regionális fejlesztési ügynökségként meg tudjuk csinálni ezt a munkát. Ott jól bejáratott rendszer volt, itt most a rendszert meg kell teremteni. Tehát a kihívás, a felelősség, a nyomás óriási, de én mindig szerettem ezt, amikor több a munka, mint amit esetleg én személyesen elbírok. Úgyhogy a helyemen vagyok, jól vagyok itt.
Magyar–román együttműködésről, autonómiáról, az erdélyi magyar pártok együttműködéseinek lehetőségeiről is szó esett a Kolozsvári Magyar Napok szerdai beszélgetésén, a Főtér23 nevű helyszínen.
Naponta kétszer étkeztek, egy tálból ettek „húst hússal” és mártásokkal, „márkás” anyagokból varratott ruhákat viseltek, olvasni, írni, számolni és zenélni tanultak a középkori Magyarország nemes családjainak tagjai és városi polgárai.
Június elseje és augusztus 20. között 112 esetben riasztották az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget tarló- és bozóttüzekhez, és összesen mintegy 250 hektárnyi területen kellett megfékezniük a lángokat a tűzoltóknak.
Szent István királynak, az Erdélyi Ferences Rendtartomány névadójának ünnepén tette le első fogadalmát a csíksomlyói kegytemplomban Tölgyesi Kristóf, rendi nevén Teofil testvér.
Három kontinens közel 300 táncosa színesítette az augusztus 20-ai nemzeti ünnep kincses városi programjait. A 26. Szent István-napi Néptánctalálkozó keretében elkísértük a Heltai Alapítványtól a Főtérig népviseletben felvonuló csoportokat.
Felújítják és korszerűsítik a nagyszebeni és a temesvári vasutas (CFR) kórházat – jelentette be a szerdai kormányülésen Marcel Ciolacu.
Újabb, kánikulára és légköri labilitásra vonatkozó figyelmeztetéseket adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), amelyek csaknem a teljes országra érvényesek.
Miután már szombat óta kézműves és háztáji termékek vására várja a nagyváradiakat, a környékbelieket, valamint a városban és a környező fürdőkben turistáskodókat, kedden és szerdán igazi ünnepi hangulat lett úrrá a városközpontban.
Az előző évek gyakorlatához hasonlóan kedden este is piros-fehér-zöld díszkivilágítással köszöntötte a magyarokat az államalapítás ünnepe alkalmából a brassói önkormányzat. A gesztus heves indulatokat váltott ki nacionalista románok részéről.
Ökumenikus egyházi szertartással tartották meg az új kenyér ünnepét a kolozsvári Szent Mihály-templomban. A bensőséges hangulatú, Szent István-napi ünnepről videós összeállításunkban számolunk be.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!