Csángó asszonyok az idei Nagyboldogasszony búcsún a bukovinai Kacsikán
Fotó: MCSMSZ
Nagyon sok csángó magyar fiatal választja a külföldi munkavégzést a középiskola, az érettségi helyett, így az értük, velük dolgozó pedagógusoknak örömet jelent, ha a fiatalok továbbtanulnak, itthon maradnak. Pogár Lászlót, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnökét a csángó fiatalok lehetőségeiről, az idei érettségi eredményekről és a szervezet nyári tevékenységéről kérdeztük.
2021. augusztus 30., 07:552021. augusztus 30., 07:55
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) tevékenységei közül az egyik legfontosabb a magyar nyelv oktatása a csángó magyar falvakban. A szervezet, valamint annak pedagógusai természetesen nem csak az anyanyelvoktatásra koncentrálnak; céljuk, hogy segítsék a fiatalokat az elindulásban, esetleg a továbbtanulás fele vezető úton, vagy hogy megmutassák azokat az értékeket, amelyek miatt érdemes a külföldi munka helyett az itthon maradást választani.
A fiatalok közül hárman szeretnének külföldre (többek között Németországba) menni, ott munkát vállalni, a többiek Romániában szeretnének tanulni vagy munkát találni.
Pogár László, az MCSMSZ elnöke szerint az elmúlt években nőtt az érdeklődés a továbbtanulás iránt, amit valószínűleg az is ösztönöz, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége ösztöndíjprogram keretében támogatja a fiatalok ilyen irányú törekvéseit.
Augusztusban hagyományőrző tábort szerveztek csángó gyerekeknek a Hargita megyei Borospatakon
Fotó: MCSMSZ
Tapasztalatai szerint egyre több fiatal akar, próbál otthon maradva gazdálkodni, vállalkozást indítani. Pogár László úgy véli, nem csak a csángó fiatalok hozzáállása, magatartása változik ilyen szempontból, hanem a negyven-, ötvenéves nemzedék tagjaié is, akik a kilencvenes években még a külföldi munka mellett tették le a voksukat, most pedig hajlanak arra, hogy hazajöjjenek, itthon „próbáljanak szerencsét”.
„Ez bizonyos mértékben a pandémiás helyzet eredménye is, az embereknek fontosabbak lettek a gyökerek, a család, az otthon” – állapította meg a Krónikának a csángószövetség vezetője. Hozzátette, elsősorban saját benyomásai alapján tud beszélni, hiszen nincsenek statisztikák, a mai napig nem létezik például arra vonatkozó számadat, hány csángó magyar él, dolgozik külföldön.
Példaként említette, hogy vannak olyanok, akik Németországból hazaköltözve nemcsak tudásukat és tapasztalataikat, hanem akár szerszámaikat, eszközeiket is magukkal hozva igyekeznek építőipari vállalkozást indítani, mások gumiabroncsszervizt, autómosót készülnek nyitni. „Sok, harmincas évei elején járó fiatal akar hazatérni, próbál itthon szerencsét. Úgy vélem, a térségben vannak lehetőségek, sok szempontból szűz a terület, így egy-egy jól kigondolt ötlet sikert hozhat” – vélekedik Pogár László.
Fotó: MCSMSZ
Egyébként az MCSMSZ tevékenységei nyáron sem szüneteltek, óvódásoknak és iskolásoknak is tartottak foglalkozásokat, nyári iskolát. Pogár szerint mindez különösen fontos annak érdekében, hogy munkájuk zökkenőmentes, gördülékeny legyen, továbbá hogy a gyerekek ne maradjanak ki hosszú hónapokon keresztül a magyar oktatásból, hanem meglegyen egyfajta folytonosság. Ezek a nyári foglalkozások kötetlenebbek, mint az év közbeni oktatás, nem az írás-olvasáson van a hangsúly, hanem a mesék, a rajzolás, az éneklés, a játék kap nagyobb teret.
„A szülők, a gyerekek egyaránt szeretik ezeket a programokat, a gyerekek szívesen, nagy örömmel mennek” – számolt be lapunknak Pogár László, hozzátéve, mivel Szászkúton még nem volt megfelelő infrastruktúra a nyári programok lebonyolításához, kirándulással pótolták a tevékenységeket.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetség jövőbeli tervei kapcsán a szervezet vezetője elsősorban azt emelte ki, hogy egyelőre az őszi iskolakezdésre koncentrálnak. Remélik, szeptember 13-án legalább hibrid formában elkezdődhet majd az oktatás, de igyekeznek felkészülni az esetleges online oktatásra is, ami sok nehézséget jelent a csángó magyarok lakta településeken, hiszen az internethez való hozzáférés igencsak változó, ingadozó a térségben.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – az elmúlt hetek sokszor emlegetett szlogennel, megoldási javaslatokkal mutatta be államelnökjelölti programját Kelemen Hunor.
Székelyföld számos településén gyújtottak őrtüzeket a helyi közösségek vasárnap este annak jeleként, hogy a terület őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára – tájékoztatta az MTI-t telefonon Gazda Zoltán, az SZNT ügyvezető elnöke.
Beiktatták hivatalába Gál Alinát, akinek személyében első alkalommal lett helyi, csángó származású polgármestere a Bákó megyei Gajcsána községnek.
A szilágysági Ákoson avattak emléktáblát Dobai István nemzetközi jogász, 56-os elítélt tiszteletére Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó jelenlétében.
Előkerült egy videófelvétel, amelyet egy sofőr készített, akinek meg kellett állnia azon a Szeben megyei területen, ahol a rendőrök egy lopott autóval közlekedő svájci sofőrt készültek megállítani a múlt hét végén.
Az időjárás továbbra is szokatlanul meleg az évszakhoz képest a meteorológusok szerint.
Életét vesztette egy szabálytalanul közlekedő fiatal nő Kolozsváron szombat este, miután elütötte egy autó Monostori úton.
Szép időben tarthatták meg a hagyományos csipkebogyó-fesztivált pénteken és szombaton a Kolozs megyei Kalotaszentkirályon.
Oláh Emese személyében marad a magyar alpolgármester Kolozsváron, miután a pénteken megalakult új közgyűlés újabb négy évre bizalmat szavazott az RMDSZ politikusának.
Őzgidát szabadítottak ki egy portáról a Máramaros megyei rendőrök, az orgazda ellen eljárást indítottak.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás