Csángó asszonyok az idei Nagyboldogasszony búcsún a bukovinai Kacsikán
Fotó: MCSMSZ
Nagyon sok csángó magyar fiatal választja a külföldi munkavégzést a középiskola, az érettségi helyett, így az értük, velük dolgozó pedagógusoknak örömet jelent, ha a fiatalok továbbtanulnak, itthon maradnak. Pogár Lászlót, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnökét a csángó fiatalok lehetőségeiről, az idei érettségi eredményekről és a szervezet nyári tevékenységéről kérdeztük.
2021. augusztus 30., 07:552021. augusztus 30., 07:55
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) tevékenységei közül az egyik legfontosabb a magyar nyelv oktatása a csángó magyar falvakban. A szervezet, valamint annak pedagógusai természetesen nem csak az anyanyelvoktatásra koncentrálnak; céljuk, hogy segítsék a fiatalokat az elindulásban, esetleg a továbbtanulás fele vezető úton, vagy hogy megmutassák azokat az értékeket, amelyek miatt érdemes a külföldi munka helyett az itthon maradást választani.
A fiatalok közül hárman szeretnének külföldre (többek között Németországba) menni, ott munkát vállalni, a többiek Romániában szeretnének tanulni vagy munkát találni.
Pogár László, az MCSMSZ elnöke szerint az elmúlt években nőtt az érdeklődés a továbbtanulás iránt, amit valószínűleg az is ösztönöz, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége ösztöndíjprogram keretében támogatja a fiatalok ilyen irányú törekvéseit.
Augusztusban hagyományőrző tábort szerveztek csángó gyerekeknek a Hargita megyei Borospatakon
Fotó: MCSMSZ
Tapasztalatai szerint egyre több fiatal akar, próbál otthon maradva gazdálkodni, vállalkozást indítani. Pogár László úgy véli, nem csak a csángó fiatalok hozzáállása, magatartása változik ilyen szempontból, hanem a negyven-, ötvenéves nemzedék tagjaié is, akik a kilencvenes években még a külföldi munka mellett tették le a voksukat, most pedig hajlanak arra, hogy hazajöjjenek, itthon „próbáljanak szerencsét”.
„Ez bizonyos mértékben a pandémiás helyzet eredménye is, az embereknek fontosabbak lettek a gyökerek, a család, az otthon” – állapította meg a Krónikának a csángószövetség vezetője. Hozzátette, elsősorban saját benyomásai alapján tud beszélni, hiszen nincsenek statisztikák, a mai napig nem létezik például arra vonatkozó számadat, hány csángó magyar él, dolgozik külföldön.
Példaként említette, hogy vannak olyanok, akik Németországból hazaköltözve nemcsak tudásukat és tapasztalataikat, hanem akár szerszámaikat, eszközeiket is magukkal hozva igyekeznek építőipari vállalkozást indítani, mások gumiabroncsszervizt, autómosót készülnek nyitni. „Sok, harmincas évei elején járó fiatal akar hazatérni, próbál itthon szerencsét. Úgy vélem, a térségben vannak lehetőségek, sok szempontból szűz a terület, így egy-egy jól kigondolt ötlet sikert hozhat” – vélekedik Pogár László.
Fotó: MCSMSZ
Egyébként az MCSMSZ tevékenységei nyáron sem szüneteltek, óvódásoknak és iskolásoknak is tartottak foglalkozásokat, nyári iskolát. Pogár szerint mindez különösen fontos annak érdekében, hogy munkájuk zökkenőmentes, gördülékeny legyen, továbbá hogy a gyerekek ne maradjanak ki hosszú hónapokon keresztül a magyar oktatásból, hanem meglegyen egyfajta folytonosság. Ezek a nyári foglalkozások kötetlenebbek, mint az év közbeni oktatás, nem az írás-olvasáson van a hangsúly, hanem a mesék, a rajzolás, az éneklés, a játék kap nagyobb teret.
„A szülők, a gyerekek egyaránt szeretik ezeket a programokat, a gyerekek szívesen, nagy örömmel mennek” – számolt be lapunknak Pogár László, hozzátéve, mivel Szászkúton még nem volt megfelelő infrastruktúra a nyári programok lebonyolításához, kirándulással pótolták a tevékenységeket.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetség jövőbeli tervei kapcsán a szervezet vezetője elsősorban azt emelte ki, hogy egyelőre az őszi iskolakezdésre koncentrálnak. Remélik, szeptember 13-án legalább hibrid formában elkezdődhet majd az oktatás, de igyekeznek felkészülni az esetleges online oktatásra is, ami sok nehézséget jelent a csángó magyarok lakta településeken, hiszen az internethez való hozzáférés igencsak változó, ingadozó a térségben.
Holtan találtak rá a mentőcsapatok a Radnai-havasok egyik hegyi ösvényéről lezuhant nőre.
Az avasújvárosi születésű Popa Zsolt munkássága izgalmas színfontja a romániai divatszakmának.
A felújított Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnáziumban és a kibővített Körtvélyfái Általános Iskolában kértek bizalmat a munka folytatásához az újabb mandátumra pályázó önkormányzati vezetők szombaton.
Románia hegyvidéki területein bárhol találkozhatunk viperákkal – hívta fel a figyelmet a Krónika megkeresésére Kovács Zoltán Róbert. A Maros megyei hegyimentő-szolgálat vezetőjével a kígyótámadás elkerüléséről, a megmart személy kezeléséről beszéltünk.
Mintegy 30 métert zuhant és elvesztette az eszméletét egy 50 éves nő szombaton a Radnai-havasokban levő Száka-hegyi nárciszmező térségében.
Édesanyákat, nagyszülőket, nőket, családokat érintő témákat közelítenek meg Szatmárnémetiben az Édesanyák hete lenevezésű rendezvénysorozat keretében, amelyet május 13. és 18. között szerveznek az Iparos Otthonban.
Az európai őshonos kisebbségek jogvédelmét, az Európai Unió reformját szorgalmazták kolozsvári találkozójukon az Európai Szabad Szövetség (EFA) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vezetői – derült ki az EMSZ sajtóirodájának szombati közleményéből.
Szakmai konferencián értekeznek a magyar nyelv és irodalomtanárok Szovátán a hétvégén – közölte a szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).
Azért kell önkormányzatait megerősítenie és képviselőit Brüsszelbe küldenie június 9-én az erdélyi magyarságnak, mert a közösség érdekeit senki más nem fogja képviselni – hangoztatta Kelemen Hunor pénteken Nagybányán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy 27 éves fiatalembert, aki ittasan vezetett Déva és Nagylak között az autópályán. A rendőrök gyanúja szerint kábítószert találtak az autójában – közölte pénteken a Temes megyei rendőrség.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás