Meddig bírják? Egyre elviselhetetlenebb a nyomás az egészségügyi rendszeren
Fotó: Veres Nándor
Hamarosan összeomlik az egészségügyi rendszer a kettős terhelés, azaz a koronavírusos és a nem covidos betegek magas száma miatt – jelentette ki a Krónikának Hadrian Borcea. A nagyváradi megyei kórház sürgősségi osztályának vezetője szerint helyes az oltáskötelezettség bevezetése, de másokra is kiterjesztené, miközben Puskás Lehel kolozsvári rezidens egymásnak feszülő „igazságokra” hívja fel a figyelmet.
2021. szeptember 30., 14:572021. szeptember 30., 14:57
2021. szeptember 30., 21:382021. szeptember 30., 21:38
Hadrian Borcea, a nagyváradi megyei kórház sürgősségi osztályának vezetője teljes mértékben egyetért a szakminisztérium által kidolgozott törvényjavaslattal, amely oltáskötelezettséget ír elő a magán- és állami rendszerben dolgozó valamennyi egészségügyi alkalmazott számára. Amint arról beszámoltunk, a tervezet szerint – melyet a kormány várhatóan jövő héten fogad el és továbbít a parlament elé – az egészségügyi személyzetnek igazolnia kell uniós Covid-igazolvánnyal, hogy védett a koronavírussal szemben, vagy van negatív teszteredménye. Ha nem mutatják be a zöldigazolványt, a munkaszerződésüket 30 napra felfüggesztik.
– jelentette ki a Krónikának a főorvos. Hozzátette, a beoltatlan egészségügyi alkalmazottak folyamatos tesztelése jelen körülmények között minimális követelmény, azonban feltétlenül szükséges.
Erre minden bizonnyal „rásegít” a koronavírus-megbetegedések új, minden eddiginél súlyosabb hulláma.
„A helyzet súlyos, azonban nem az egészségügyi dolgozók beoltása az egyetlen megoldás. Fontos a tanárok és egyéb olyan személyek kötelező oltása is, akik munkájuk révén közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal” – nyilatkozta lapunknak a szakember.
Keménykezűen próbál reagálni a kormány a rohamosan súlyosbodó járványhelyzetre: egy törvénytervezet szerint kötelezővé teszik a Covid-igazolvány felmutatását az egészségügyi alkalmazottaknak, akiknek ennek hiányában felfüggesztik munkaviszonyukat.
A főorvos figyelmeztetett: a jelenlegi helyzet sokkal rosszabb, mint eddig bármikor. Nem csak a nagyváradi megyei kórház sürgősségi osztályának szintjén, hanem általában egész Bihar megyében. „Jelenleg kevesebb mint 200 ágy áll a koronavírusban szenvedő betegek rendelkezésére a megyében. A sürgősségi osztályon tízzel kevesebb ágyunk van” – jelezte Borcea.
Közölte, a megye kórházai nem találnak megoldást az enyhébb tüneteket produkáló betegek beutalására és kezelésére, ezért néhányukat Nagyváradra küldik. Ezenkívül a megyei kórház sürgősségi osztályán kezelik a nem koronavírusos esetek 80 százalékát. A szakember kitart amellett, hogy ezt a tevékenységet az epidemiológiai kontextustól függetlenül el kell végezniük.
A főorvos szerint ha nem találnak megoldásokat rövid időn belül,
Ugyanis egyáltalán nem elhanyagolhatóak azok a betegek sem, akik nem koronavírus-fertőzöttek, és ugyanabban az egészségügyi rendszerben kell őket ellátni.
„A rendszer ismét pengeélen táncol. Egyelőre rögtönzött megoldásokkal fennmarad egyik hónapról a másikra, de ezt hosszút távon nem lehet fenntartani” – szögezte le Hadrian Borcea. Szerinte sokkal jobban tudnának boldogulni, ha az emberek több megértést tanúsítanának a helyi hatóságok és a kórházak vezetése iránt. Hangsúlyozta, fontos annak megértése, hogy a kórházban nincsenek egyéni megoldások: ezek közösek, és minden érintettnek alkalmaznia kell őket.
A legutóbbi tájékoztatás óta 12 032 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, körülbelül 68 000 teszt eredményének feldolgozása nyomán – közölte csütörtökön a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS).
Az oltáskötelezettség terve megosztja az orvostársadalmat. A kolozsvári sürgősségi klinika gyerekosztályán dolgozó Puskás Lehel a Krónikának rávilágított: a törvénytervezet kapcsán két ellentétes nézőpont feszül egymásnak. Egyrészt úgy gondolja, tiszteletben kell tartani az egyén döntéseit: mindenkinek saját felelőssége, hogy beoltatja magát vagy sem. A szakember szerint ezt állami szinten szabályozni nem föltétlenül demokratikus. Másfelől viszont nem tud eltekinteni a romániai kórházak járvány- és intenzív osztályainak túlterheltségétől, ahol emberek halnak meg, miközben szabad lélegeztetőgépre várnak. Mint mondja,
Tekintettel arra, hogy Romániában kedden, majd csütörtökön is megdőlt az abszolút negatív fertőzöttségi rekord – meghaladva a tavaly novemberi számokat –, Puskás Lehel mindenképp szükségesnek tartja bizonyos lépések megtételét.
„Egyik napról a másikra háromezerrel nőtt az esetszám. Jelenleg rengeteg kórháznak nincs kapacitása a súlyos betegségben szenvedő emberek ellátására, ami miatt sokan fognak szenvedni az elkövetkező hetekben” – osztotta meg véleményét. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem tud teljes mértékben egyetérteni a tervezett módszerrel. Szerinte
„Európai viszonylatban Románia nagyon gyengén áll átoltottság szintjén, ráadásul a kórházi személyzet körében is elég nagy a vakcinával szembeni szkepticizmus. Csak tippelni tudok, hogy ez esetleg a román kormánnyal szembeni általános bizalmatlanság következménye lehet. Sokakon tapasztalok egy oltással szembeni dacos ellenállást.
– jelentette ki lapunknak a kolozsvári orvos.
Ami az oltáskötelező törvénytervezet kivitelezését illeti, a kolozsvári rezidensnek kételyei vannak. Álláspontját a Digi24 televízió által készített kísérleti riporttal támasztotta alá, amely az éttermi „igazoltatás” hatástalanságára világított rá. Egy kórházi közegben viszont – ahol a személyzet ismeri egymást –, hatékonyabban lehetne ellenőrizni. „Jelenleg az orvosok kétharmada van beoltva, az asszisztenseknek pedig valamennyivel több mint a fele, így ha tényleg elfogadják a törvénytervezetet, és az egészségügyi dolgozók továbbra sem akarják beoltatni magukat, a járványhullámot még a munkaerőhiány is »meg fogja dobni«, ugyanis nem lesznek ápolók, asszisztensek” – vázolta Puskás Lehel a pesszimista forgatókönyvet.
Munkakörnyezetében leggyakrabban két indoklással találkozik azok körében, akik nem vették fel az oltást: egyesek egészségügyi problémákra hivatkozva nem akarják beoltatni magukat, mások viszont a nem hivatalos platformokon történő dezinformálás miatt zárkóznak el.
– szögezte le a Puskás Lehel.
A Nép Ügyvédje szerint alkotmányellenes módon tenné kötelezővé a kormány az uniós digitális Covid-igazolványt az egészségügyi dolgozók és a szociális otthonok alkalmazottai számára a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet idején.
Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.
Minél jobb eredményt ér el az RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter Csíkszeredában.
Az iskola névadójára emlékeztek pénteken az aradi magyar főgimnáziumban. Idén a Magyar Szórvány Napján szervezték meg a Csiky-napot, jelezve: az iskola a nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.
Gábos Zoltán fizikus születésének 100. évfordulóját ünnepelték a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) pénteken, szobrot is avattak az emlékére.
A jelek szerint egy gyermek csontjai kerültek elő Temesváron a városközponthoz közel zajló építkezés során.
Raluca Turcan román művelődési miniszter szerint megvan az anyagi fedezet a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és több jelentős romániai kulturális intézmény székhelyének felújításához.
Hetilappá alakul a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló című napilap.
Emberkereskedelemmel és munkaerő-kizsákmányolással foglalkozó bűnszervezetet számolt fel a Kovászna megyei rendőrség, valamint a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) a magyarországi hatóságok együttműködésével.
Két közlekedési baleset is történt csütörtökön késő este Arad megyében, nagyjából azonos időpontban – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Portálunk kérdőíves felmérést indított a médiafogyasztási szokások megismerése érdekében. És ha már kutatunk, akkor a Krónikát is górcső alá vesszük.
szóljon hozzá!