2011. március 29., 14:102011. március 29., 14:10
Az IRES felmérése 1177 nagykorú személy telefonos megkérdezésével készült március 17-18-án, 2,9 százalékos hibalehetőséggel.
A megkérdezettek 2 százaléka nagyon jónak, 53 százaléka jónak, 26 százalékuk rossznak, 9 százalékuk pedig nagyon rossznak tartja a Románia és Magyarország közti kapcsolatokat, 8 százalékuk nem tudja, 1 százalék nem válaszolt.
A válaszadók 6 százaléka szerint a románok és romániai magyarok közti kapcsolatok az utóbbi években nagyon jók, 57 százalék szerint jók, 26 százalék szerint rosszak, 7 százalék szerint pedig nagyon rosszak.
A megkérdezettek 9 százalékának nagyon jó, 64 százalékának pedig jó a személyes véleménye a magyarokról, 18 százalékuknak rossz, 6 százalékuk pedig nagyon rossz a magyarokkal kapcsolatos véleménye van. A válaszadók 83 százaléka elfogadna magyar munkatársat, 79 százalékuk magyar szomszédot is, 80 százalékuk pedig barátságot is kötne. Ennél valamivel kevesebben (69 százalék) fogadnának el magyar családtagot.
A románok és a romák közti kapcsolatot a válaszadók 39 százaléka jónak, 3 százaléka magyon jónak tartja, 40 százalékuk szerint rosszak, 13 százalékuk szerint pedig nagyon rosszak a román-roma kapcsolatok.
A románok és a romániai németek viszonyát 65 százalék jónak, 19 százalék pedig nagyon jónak látja, a megkérdezetteknek csupán 5 százaléka tartja rossznak, 2 százaléka pedig nagyon rossznak ezt a kapcsolatot.
A romániai magyarok magyar állampolgárság-szerzési lehetőségéről a válaszadók 9 százaléka nagyon jó, 38 százalék pedig jó véleménnyel van, 33 százalék rossznak, 17 százalék pedig nagyon rossznak tartja azt. Ehhez kapcsolódóan a válaszadók túlnyomó többsége (72 százalék) ellenzi, hogy a megyei tanácsok elnökei magyar állampolgárságot kapjanak, csak 25 százalék ért egyet ezzel.
Biztosan megváltozik a romániai magyarok viszonyulása Romániához a magyar állampolgárság megszerzése után – véli a megkérdezettek 36 százaléka, 25 százalék szerint vélhetően igen, 16 százalék szerint vélhetően nem, 19 százalék szerint pedig biztosan nem.
Magyar politikai képviselőt a megkérdezettek 46 százaléka fogadna el. A válaszadóknak egynegyede tudta, hogy Kelemen Hunor az RMDSZ új elnöke, 51 százalékuk szerint pedig az RMDSZnek káros szerepe van a romániai politikában, 38 százalékuk pozitívnak, 5 százalék pedig semlegesnek tartja a szövetség szerepét.
A válaszadók 71 százaléka hallott arról, hogy március 15-e összmagyar ünnep, 63 százalékuk ugyanakkor jónak tartja, 28 százalékuk pedig nem nézi jó szemmel, hogy a romániai magyarok ünnepelnek ezen a napon.
A felmérés több kérdése foglalkozik azzal, hogy Csibi Barna március 14-én, Csíkszereda városközpontjában felakasztott egy Avram Iancu-bábut. A válaszadók 57 százaléka hallott az akcióról, 45 százalékuk a románok provokálásának tartja, 47 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy a „Iancu-akasztás” nem tükrözi minden romániai magyar véleményét.
Csibi Barna akciója biztosan befolyásolja a román-magyar kapcsolatokat a válaszadók 40 százaléka szerint, 30 százalékuk szerint vélhetően igen, 17 százalék szerint vélhetően nem, 12 százalék pedig úgy gondolja, biztosan nem lesz ilyen hatása az „akasztásnak”. A Románia és Magyarország közti viszonyt károsan befolyásolja az akció a megkérdezettek 57 százaléka szerint.
A felmérés a továbbiakban a megkérdezettek lakhelye, életkora és iskolázottsága függvényében is vizsgálja a feltett kérdéseket,. Kiderül többek között az, hogy az erdélyiek és a bánságiak véleménye a legkedvezőbb a magyarokról, a dél-romániai és moldovai válaszadók körében ez az arány alacsonyabb.
Azt is bemutatja a felmérés, hogy a pártszavazói opciókra vetítve hogyan oszlik el a magyar állampolgárság megszerzési lehetőségének megítélése. A PDL szavazóinak 51,2 százaléka jó, 13 százaléka pedig igen jó véleménnyel van ezzel kapcsolatban, az ellenzéki USL szövetséget választók körében ez az arány 33,8 százalék, illetve 7,2 százalék. A PRM-re szavazók esetében csak 8-8 százalék tartja jónak, illetve nagyon jónak, hogy a romániai magyarok magyar állampolgárságot kaphatnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában minden tizedik ember cukorbetegségben szenved, aminek előfordulási aránya az európai átlag fölött áll. Egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Szabó Mónika marosvásárhelyi diabetológussal jártuk körül a népbetegségként számon tartott kórt.
A Kallós Alapítvány tevékenysége a szórványmagyarság életerejét bizonyítja, ma és a jövőben is azoké a dicsőség, akik folytatják az értékmentést és őrzik a népi kultúrát – hangoztatta Szilágyi Péter helyettes államtitkár Kolozsváron.
A végstádiumban lévő betegek szenvedéseit enyhítő gondozás a közegészségügyi rendszerben ingyenes lesz, szemben a magán klinikákkal.
Kilakoltatási végzést küldött a nagyváradi önkormányzat Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak, amelyben felszólítja, hogy öt munkanapon belül hagyja el a premontrei rendházat. Fejes Rudolf Anzelm a Krónikával közölte, jogi lépéseket tervez az ügyben.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint zavart okozott az erdélyi magyarság körében Orbán Viktor tihanyi, George Simionról tett kijelentése.
„Kivételes helyzetekben” engedélyezné az otthon oktatást Daniel David oktatási és kutatási miniszter – számolt be róla hétfőn az Edupedu.ro.
Megjelent egy új román nyelv és irodalom segédanyag, amely az új tantervek szerint az először idén érettségiző magyar diákok felkészülését támogatja.
Az RMDSZ részéről teljesen elhibázott döntés volt a román elnökválasztás első fordulójában szembemenni a változást követelő népakarattal, és Crin Antonescut támogatni – hangzott el az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) kolozsvári sajtótájékoztatóján.
A mintegy százmillió eurós beruházástól olcsóbb, hatékonyabb és környezetkímélőbb távhő-előállítást remélnek, a kivitelezők az ország legmodernebb és leghatékonyabb hőerőművének megépítését ígérik Aradon.
Az elmúlt hétvégén Maros megyében megejtett rendőrségi razzia során több személyt is őrizetbe vettek az egyenruhások közúti közlekedési bűncselekmények miatt, akik részegen vezettek járművet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!