2012. május 11., 08:472012. május 11., 08:47
Arra a felvetésre, hogy ha az egyetem román többségű vezetősége eddig sem támogatta a törvény által előírt magyar önálló struktúrák létrehozását, mi a garancia arra, hogy ezentúl megteszi, senki nem tudott pontos választ adni. „Remélem, hogy okos megoldás születik” – jelentette ki a tárcavezető a csütörtökön késő délután tartott sajtóértekezletén, melyen jelen volt Leonard Azamfirei rektor és a magyar oktatók szószólója, Szabó Béla is. A miniszter közölte, javasolni fogja a kabinetnek, hogy vonja vissza a magyar kar létrehozásáról rendelkező kormányhatározatot.
Szabó Béla professzor megjegyezte, az egyetemi szenátusban még abban a hat magyar tanárban sem lehet bízni, akik román kollégáik javaslatára kerültek a vezetőségi testületbe. Közülük egyik sem élvezi a magyar közösség bizalmát, némelyikük még anyanyelvét sem beszéli – mutatott rá. Ioan Mang miniszter arra biztatta a feleket, hogy a szenátusba olyanokat juttassanak be, akik valóban a közösség érdekeit képviselik.
„A megbeszéltek alapján úgy tűnik, a miniszter most támogatja a magyar vonal létrehozását, azonban ki tudja, mi lesz a későbbi álláspontja” – jegyezte meg Szabó professzor. Mint mondta, Mangot egyébként meglepte, hogy bizonyos híresztelések ellenére a marosvásárhelyi egyetemen eddig is lehetett magyarul tanulni.
Miután egy nappal korábban Leonard Azamfirei, a román oktatók által megválasztott rektor örömtelien üdvözölte a marosvásárhelyi táblabíróság és az új kormány magyarellenes döntéseit, csütörtökön elődje is hallatta szavát. A leköszönt Constantin Copotoiu – akit a törvénytelenül megválasztott új szenátus elnökévé neveztek ki – kijelentette, hogy az illetékes szervek ésszerűen jártak el, amikor hatályon kívül helyezték az Ungureanu-kabinet rendeletét.
Politikai pályafutása egyik legnagyobb sikereként mutatta be a magyar kar létrehozásának megakadályozását a bizalmatlansági indítvány egyik kezdeményezője, Ciprian Dobre. A Maros megyei liberális képviselő választási kerületében, a színromán Felsőrépán számolt be a helyi nyugdíjasoknak és idős gazdáknak arról, hogy miként sikerült megakadályoznia a magyar kar létrehozását.
Ábrám Zoltán, az egyetem tanára továbbá csütörtökön nyílt levélben fogalmazta meg gondolatait. Szerinte a MOGYE kálváriája kísértetiesen hasonlít a tizenöt éve újból létrehozásra szánt, de meg nem valósult Bolyai Egyetem történetéhez. „Parlamenti és a magyar közösségen belüli viták (akkor még létezett az RMDSZ megtűrt belső ellenzéke), egyöntetű elutasítás még a demokratikusnak vélt román politikusok (Diaconescu, Marga stb.) részéről is, politikuscserék, megtámadott és viszontfellebbezett kormányhatározatok, mézesmadzag-politika, teljes tehetetlenség és sterilitás stb.” – eleveníti fel a másfél évtizeddel ezelőtt történteket az oktató, aki néhány kérdést is feltesz az RMDSZ politikusainak.
Ábrám többek között azt nehezményezi, hogy az RMDSZ vezetőit a 90-es években miért nem foglalkoztatta egyáltalán a MOGYE helyzete? „Miután az 1999-es tanügyi törvényre hivatkozva, a MOGYE magyar oktatóinak többsége az egyetem szenátusához beadvánnyal fordult, miért nem vállalt velük partnerséget az RMDSZ? Vajon sikernek könyvelhető-e el a beiskolázási számokról szóló, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ közötti 1432-es kormányhatározat 2003-ból? Vajon nem kellett volna többet tenni, például akkreditáltatni a magyar oktatási programot, hogy most ne ez legyen az egyik legfontosabb és valós támadási felület?” – hangzanak a költői kérdések.
Az egyetemi szenátus volt tagja abban is kételkedik, hogy ugyanazzal a román és magyar politizálási stílussal, mint másfél évtizede, lehet-e egyáltalán kecsegtető eredményeket várni. „Vajon az egykor tanügyminiszterként a halvaszületett Petőfi–Schiller-egyetemet létrehozó, jelenleg külügyminiszter Andrei Marga tárgyalásaitól mik várhatóak? Torzszülött vagy tetszhalott?” – kérdezi levelében az elkeseredett egyetemi tanár.
| Veszélyes tendencia az új kormány részéről, hogy nem vesz tudomást az erdélyi magyar kisebbség létéről, sem jogos igényéről: az anyanyelvű oktatáshoz való jogának a román törvények által is garantált biztosításáról – hívta fel a figyelmet Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő az Európai Parlament (EP) brüsszeli mini-plenáris ülésén. A képviselő szerint a magyarság ellen irányuló támadásoknak az a céljuk, hogy eltereljék a figyelemet az új román politikai mezőnyben, mert a gazdasági nehézségek megoldása helyett a válság következményeit egyaránt szenvedő többségi románok elégedetlenségét táplálják. Sógor napirenden kívüli felszólalásában hangsúlyozta: a Szociálliberális Unió (USL) lépései egy szélsőjobb pártra emlékeztetnek, nem pedig az önmagát az európai baloldalhoz soroló szervezetére. Gál Kinga fideszes képviselő felszólalásában kijelentette: nem fogadható el, hogy az új román kormány első lépése a nemzeti kisebbségeknek biztosított jogok visszavonása legyen. Felháborítónak nevezte, hogy a kabinet azonnal elvonja a másfél milliós magyar kisebbség évek óta szorgalmazott és végre biztosított jogát a törvényesen megalakított önálló magyar karhoz a marosvásárhelyi orvosi egyetemen. Gál Kinga arról érdeklődött, hogy az EP szocialista és liberális frakciójának vezetői, „akik oly látványosan küzdenek ezekért a jogokért, sok esetben vélt jogsértések miatt”, „most mit tesznek a valós jogsértések ellen”. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három nap alatt 21 házkutatást hajtottak végre Szatmár megyei adócsalók ellen, biztosítási intézkedésként 714 ezer lej értékű ingatlanvagyont foglaltak le a hatóságok.
Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Csíksomlyón.
A szenzorokkal ellátott villanyrendőröket jelölik a friss festések, hogy a sofőrök tudják, hová kell állniuk várakozás közben.
A Wizz Air által 2024. július elején indított Brassó és Budapest közötti közvetlen repülőjáratok igazi sikernek bizonyultak: egyre többen utaznak repülővel a Cenk alatti város és a magyar főváros között.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
A Hargita Megyei Mentőszolgálat idén is felkéri a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokokat, hogy kellő körültekintéssel és megfelelő felkészüléssel vegyenek részt az eseményen, saját biztonságuk és egészségük megóvása érdekében.
Több mint 300 000 liter ivóvizet osztottak ki csütörtökig 16 Kis-Küküllő menti település lakosságának, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlan lett a magas sókoncentráció miatt.
Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes bejelentette, azonnali támogatást kapnak a Kovászna megyei árvízkárosult települések, az RMDSZ kérésére finanszírozást biztosítanak a Korond-patak záportározójára.
Nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál a csütörtöki mérések szerint – közölte Petres Sándor Hargita megyei prefektus.
Mintegy háromszázezer zarándokot várnak pünkösd szombatján az idei csíksomlyói búcsúba, amelyre a gyalogos zarándokok védelmében útlezárásokkal és biztonsági intézkedésekkel készülnek a szervezők.
Látogatottsági adatok