Fotó: Pinti Attila
Körülbelül 20 millió euróba kerülne a Csíkszereda északi határába tervezett csíkcsicsói kisrepülőtér megvalósítása – derült ki a szombaton a helyszínen tartott eseményen bemutatott, illetve közvitára bocsátott megvalósíthatósági előtanulmányból, amelynek elkészítését a magyar kormány finanszírozta.
2016. szeptember 18., 17:292016. szeptember 18., 17:29
A beszélgetésen részt vett Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is, aki – a közeli Gyergyóalfaluból – stílszerűen repülővel ment a helyszínre Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnökének társaságában, illetve külön légi járművel érkezett Tamás József római katolikus püspök. Az előtanulmány az ígéretek szerint keddtől román, csütörtöktől pedig magyar nyelven is elérhető lesz a Hargitaairport.ro honlapon, a tervezethez pedig 45 napig lehet hozzászólni, kiegészítő javaslatokat tenni.
A Hargita megyei önkormányzat egyébként már öt éve folyamatosan egyeztet a beruházásról különböző érdekelt felekkel. A hosszú távú tervek szerint a repülőtér köré komoly infrastruktúrát építenének – a tanulmányban bekötőutak, utasterminál, irányítótorony, aszfaltozott kifutópálya, korszerű fénytechnika és irányítórendszer, sőt egy kisebb szálloda is szerepel. A helyszínen egyrészt kiszolgálnák a turistákat, ugyanakkor az egészségügyi gépek le- és felszállását is biztosítanák, az illetékesek szerint pedig a projekt fellendítené az üzleti életet és az ipart.
Autópályák hiányában légi összeköttetést biztosítanak
Borboly Csaba beszédében úgy fogalmazott: ha már a tervezett autópályák elkerülik csíkszéket, szeretnék legalább légi úton megkönnyíteni a térség megközelítését. A megyei tanácselnök szerint a legfontosabb, hogy az érdekelt felek egységes, támogató álláspontra helyezkedjenek, vagyis mindenki egyetértsen abban, hogy a kisrepülőtérre szükség van. Borboly azt is elmondta: az általa vezetett intézmény egy célszerűségi tanulmányt is rendelt, ezt hamarosan ugyancsak közvitára bocsátják.
A beruházással nem kívánnak a marosvásárhelyi vagy a brassói légikikötővel versengeni. A megyei önkormányzat azt tervezi, hogy a létesítményt elsősorban egészségügyi járművek fogják használni a betegek, valamint az átültetésre váró szervek szállítására, a reptér pedig katasztrófahelyzetek – például egy erdőtűz – operatív kezelésében is nagy szerepet játszhat.
Ezeket a szolgáltatásokat egészítené ki a légitaxi-rendszer: a turisták vagy az üzletemberek közeli helyekre, például Kolozsvárra, Budapestre vagy Bukarestbe utazhatnának Csíkszereda határából, illetve onnan szállíthatnák Marosvásárhelyre a messzi célpont fele tartó utasokat is.
Pótápi: magyar–román fejlesztésben kell gondolkodni
Pótápi Árpád János, az előtanulmányt finanszírozó nemzetpolitikáért felelős államtitkárság vezetője szerint abszolút indokolt a térségben a reptérfejlesztés. A politikus saját példájával érvelt: mint rámutatott, székelyföldi látogatásai három napot ölelnek fel, ebből pedig két nap az oda- és visszautazás.
„Az üzletembereknek és a politikusoknak is szükségük van ilyen légikikötőkre. A nagyobb légitársaságoknak nem érdeke, hogy a térségbe repülőteret építsenek, ezért nekünk kell megkeresni azokat a lehetőséget, amelyekkel ezen segíteni tudunk” – fogalmazott Potápi. Úgy vélte: a beruházáshoz egyrészt uniós forrásokat kell lehívni, ugyanakkor figyelembe kell venni a közös, magyar–román pályázati lehetőségeket is.
Két szakaszban építik meg a légikikötőt
A megvalósíthatósági előtanulmány elkészítésére kiírt licitet megnyerő csíkszeredai Planificatio Kft. szakértői arról számoltak be: a repülőteret két szakaszban építenék meg. Előbb a már meglévő füves kifutópályára szilárd burkolatot öntenek, megépítik az utasterminált, az irányítótornyot és a kiegészítő helyiségeket – például a tűzoltóállomást –, felújítják a bekötőutakat, és a szállodát is felhúzzák. Ennek becsült értéke 7,2 millió euró. A hotelben egyébként a lakrészek mellett tárgyalótermeket és egy vendéglőt is kialakítanak, így az épületben elsősorban üzletembereket szállásolnának el, akik a helyszínen tárgyalni is tudnának.
A projekt második szakaszában új kifutópályát építenek – erre azért van szükség, mert a régi pályát nem lehet meghosszabbítani a közelben folyó Olt, a vasúti sínek, illetve az európai út miatt. Az új, 1950 méter hosszú, 45 méter széles kifutópálya a közúttal párhuzamosan haladna, és mivel a környéken rendszeresen ködös az időjárás, az irányítást segítő speciális rendszert is kiépítenének. A második szakaszban ezenkívül az utasterminált is bővítik, minderre pedig 12,1 millió eurót szánnak.
A Planificatio Kft. munkatársai arra számítanak, hogy a csíkcsicsói légikikötőt évente körülbelül 37 ezer, Csíkszékre csak átszállás miatt érkező utas fogja használni, illetve további mintegy 40 ezer turistával számolnak.
A projektnek nincs környezetvédelmi akadálya
A szombati megbeszélésen Domokos László József a Környezetvédelmi Ügynökség (ANM) Hargita megyei vezetője is részt vett, aki rámutatott: noha a tervezett létesítmény egy része Natura 2000-es természetvédelmi terület, szerinte nincs akadálya annak, hogy a repülőtér megépüljön.
Problémákról számolt be viszont Antal András, aki a már meglévő füves kifutópályának otthont adó terület tulajdonosa. Mint kifejtette: mióta felmerült a beruházás ötlete, a környező földeket senki sem akarja nemhogy el-, de még bérbe sem adni – pedig jelentős állatállománya eltartása miatt szüksége lenne erre. Borboly Csaba erre reagálva mindössze annyit mondott: majd egyenként egyeztetnek a gazdákkal.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
szóljon hozzá!