Nagy Zoltán korszerű mezőgépei előtt. Hosszú évek gazdálkodása árán sikerült minden szükséges eszközt megvásárolni
Fotó: Makkay József
A környékbeli agrárvállalkozókhoz hasonlóan nagyon nehéz évet zárt a 315 hektár szántóföldön gazdálkodó biharvajdai Nagy Zoltán. Jó minőségű gabonáját aprópénzért tudta értékesíteni, miközben a 2024-es aratás idejére sincsenek biztató kilátások. A Bihar megyei farmon készült riportunk során felleltároztuk a gabonatermesztő gazdák égető gondjait.
2024. február 06., 18:172024. február 06., 18:17
Sok erdélyi és partiumi farmon megfordultam az elmúlt három évtizedben, de ritkán találkoztam olyan rendezett telephellyel, mint a biharvajdai Nagy Zoltán gazdasága, ahol a lebetonozott és tisztán tartott tágas udvarra nyílnak a gabona- és műtrágyaraktárak, illetve a traktorok és mezőgépek tárolására épített fészerek. A 315 hektár szántóföldön gazdálkodó agrárvállalkozó farmján látszik, hogy jól jövedelmező mezőgazdasági esztendők állnak mögötte, amikor a bevételek egy részét minden évben sikerült befektetni épületekbe és mezőgépekbe.
A gazdával végigjárjuk a közigazgatásilag Biharfélegyházához tartozó, néhány száz lakosú faluban található farmot, benézünk a tárolókba, ahonnan a napokban szállítottak el kétszáz tonna szemeskukoricát Olaszországba, kilogrammonként 65 baniért. Vendéglátóm azt mondja, utoljára hét-nyolc évvel ezelőtt számlázott ilyen olcsón tengerit, de még így is jól járt, mert az őszi betakarításkor ötven és hatvan bani között fizették ki a környékbeli termelőket. Igaz, akkor is kis szerencsével gabonafelvásárlója kilónként 62 banit utalt át a több száz tonnás tételért.
A gazdák elismerik, hogy a két évvel ezelőtti árak a korábbi esztendőhöz képest kiemelkedően jók voltak, viszont rögtön hozzáteszik, hogy 2022-ben szabadult el a pokol, amikor a földgáz és a villanyáram világpiaci ára felszökött a csillagos egekbe, emiatt a műtrágya ára pár hónap alatt ötszáz százalékkal emelkedett.
Nyugati gyártmányú erőgépek sorakoznak a fészerben
Fotó: Makkay József
„2022-ben összeomlott a műtrágyapiac, sorra zártak be a műtrágyagyárak, nagy hiány keletkezett mesterséges termésfokozóból. Mindenhol kilincseltünk, kerestünk, honnan tudnánk vásárolni. Meghallottam, hogy a konstancai kikötőbe befutott egy nagyobb rakomány valahonnan külföldről, amiről fogalmunk sem volt, hogy milyen gyártmány és milyen minőség. Ebből vásároltam négy kamion műtrágyát százezer euróért, amit egy évvel korábban Marosvásárhelyről meg tudtunk vásárolni az összeg egyötödéért, húszezer euróért” – illusztrálja az akkori állapotokat Nagy Zoltán.
Igaz, hogy 2023-ra a műtrágya ára a felére esett vissza, de még így is nagyságrenddel többe került, mint 2020-ban vagy 2021-ben. A Bihar megyei gazda szerint ekkora áremelkedéseket szántóföldi növénytermesztésből lehetetlen kigazdálkodni, és ha ezzel párhuzamosan a felére esik vissza a végtermék ára, az a feje tetejére állítja valamennyi gazda költségvetését. Ezért voltak országszerte a gazdatüntetések, mert mindenki megijedt: ha a trend folytatódik, a jól teljesítő farmok is csődbe mennek. Egyébként – mint arról beszámoltunk – a napokban Florin Barbu mezőgazdasági miniszter is elismerte, hogy az ukrajnai háború kirobbanása óta a világ gabonapiaca kiegyensúlyozatlanná vált. Maga a tárcavezető szemléltette példaként, hogy miközben egy kilogramm búza két évvel ezelőtt még 1,8 lej körül mozgott, mára a gabona ára 0,9 lejre csökkent.
Az „ereklyeként" őrzött régi román traktor, amit az esküvői pénzből vásárolt a Nagy házaspár
Fotó: Makkay József
Sok gazda kerül csődközelbe
Nem csak a gabona alacsony felvásárlási ára sújtja a gazdákat, hanem az egyre aszályosabb esztendők is. Bihar megyében – ahol nincsenek kiépített öntözőrendszerek – a kisebb területen, szabad földön vagy fólia alatt zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdák kutakból tudnak ugyan kisebb parcellákat öntözni, de a több száz hektáros szántóföldek irrigációja kivitelezhetetlen. Emiatt a szárazságtűrő – a nyári aszályos időjárással valamennyire megbirkozó – szalmásgabona vagy napraforgó jöhet számításba.
A biharvajdai farmer az ősszel sikertelenül elvetett repcéjét hozza fel példának. Az olajos növényt több éve nem termeszti, mert a tartós szárazság miatt nem volt kifizetődő, de tavaly azt látta, hogy több gazdánál jó termést hozott. Arra gondolt, ősszel szántóföldjeinek egyharmadára, 105 hektárra repcét vet. A száraz, csapadékmentes ősz azonban nem kedvezett a földbe került vetőmagnak – a magágy kétharmadán ki sem kelt a haszonnövény –, ezért hetven hektáron újravetette, de az sem sikerült. Tavasszal harmadjára kell újravetni, vagy a régi vetést kitárcsázza, és kukorica vagy napraforgó kerül a helyébe. Viszont a tavaszi, nyáreleji időjárástól függ, hogy az új növényből lesz-e termés. Az öntözés nélküli mezőgazdaság nagy kérdései ezek, amire a nagy tapasztalattal rendelkező gazdák is egyre nehezebben találják meg a helyes választ.
A farm irodájában szövögetjük tovább a biharvajdai és a környékbeli gabonatermesztő farmok túlélési esélyeit. Nagy Zoltán a túlélés szót nyomatékosítja: már nem beszélhetünk a korábbi évek szokásos befektetéseiről, a túléléshez szükséges tartalékolásra kell gondoljon minden gazda, különben lehúzhatja a rolót.
„Nem lehet bank- vagy másféle hitelből tartósan vetőmagot, műtrágyát, gázolajat, növényvédő szereket vásárolni. Pontosabban lehet, csak nagyon kockázatos! Ha egy aszályos esztendő sújt le, arra ébred a gazda, hogy betakarításkor olcsó pénzen ad túl kevéske terményén, így kiürült magtárakkal és lekopaszított bankszámlával kell megtervezze a következő mezőgazdasági évet. Sok olyan gazdáról, agrárvállalkozóról tudok, akik nagyon nehéz anyagi helyzetbe kerültek emiatt” – összegzi a vidék gondjait vendéglátóm.
Hat éve nem volt ilyen olcsó a szemes kukorica, mint idén
Fotó: Makkay József
Elfogadhatatlan a búza nyárra beharangozott 70 banis ára
A mai nehéz helyzetet nem oldja meg a hektáronként járó 180 eurós területalapú uniós támogatás, amit a legtöbb agrárvállalkozó tovább kell adjon a környéken kétszáz eurós hektáronkénti földbérlet fejében a földtulajdonosoknak. Nagy Zoltán is bérli a földjeinek több mint felét. A farmok jövedelme elsősorban a terményértékesítés bevételeiből származik, ami 2023-ban nagyon alacsony volt.
A felvásárlók erre az évre sem ígérnek sok jót. Annak, aki az év első hónapjaiban köt szerződést a felvásárlókkal, a nyári aratás idejére a búzáért kilónként 70 banis árat kínálnak. Nagy Zoltán szerint ez elfogadhatatlanul alacsony. Az őszi vetéssel járó költségek és a betakarítással végződő kiadások lajstroma jó hozam esetén is legalább 1 lejes értékesítési árat feltételez ahhoz, hogy a búzatermesztés minimális haszonnal kifizetődő legyen. Ez alatt csak ráfizetése származik a farmernek.
,,Az eddigi terménystruktúrát nem tudjuk átalakítani. Búza, kukorica vagy napraforgó helyett nem tudunk borsót, cirkot vagy más növényeket vetni, mert ekkora mennyiségben nem lenne rá igény, nincs biztos felvásárló. Irrigáció nélkül a zöldségtermesztés sem alternatíva, másrészt az egy teljesen más ágazata a mezőgazdaságnak, ami nagyon megnehezítené az átállást, a munkaerőhiányról nem is beszélve” – érvel Nagy Zoltán.
A biharvajdai gazda is kiment tüntetni az elmúlt hetekben a megye útjaira, azonban sajnálta azokat, akik a traktorosok miatt kellett szenvedjenek, mert nem ők a hibásak, hanem a politikai osztály, amely elnézte a gazdatársadalom sokasodó gondjait, anélkül, hogy bármit is tett volna a helyzet rendezéséért.
Nagy Zoltán borospincéje. A gazda szenvedélyből űzi a borászatot
Fotó: Makkay József
Gabonatermesztés és borászat kéz a kézben
A beszélgetést a családi borospincében fejezzük be, ami nem az agrárvállalkozás része ugyan – a borászatot Nagy Zoltán szülői örökségként, szenvedélyből műveli –, kiváló fehérborai azonban arról tanúskodnak, hogy a gazda a szőlészethez is olyan jól ért, mint a gabonatermesztéshez. Több borversenyre is benevezett, hogy bebizonyítsa, ennek a vidéknek is vannak kiváló, felfedezésre váró nedűi.
A jövő zenéje, hogy a mezőgazdasági tevékenységek jövedelmezőségének gyors változásával a biharvajdai gabonatermesztő gazda végül melyik mellett fog lehorgonyozni.
Uniós rendszerhibáról beszélhetünk, amely minden tagország gazdatársadalmát sújtja, de sokan még nincsenek tisztában azzal, hogy mekkora a baj. Az viszont jelzésértékű, hogy az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig mindenhol megmozdultak a gazdák.
A falugazdász szerint nagy a baj a mezőgazdaságban, az utóbbi három esztendő anyagilag kizsigerelte a termelőket. A detrehemtelepi szakemberrel „földközelből” vettük számba azokat a gondokat, bajokat, amelyek az országos gazdamegmozdulásokat okozták.
A Szatmár megyei Tasnádon üzembe helyezték azt az újonnan fúrt termálkutat, amely a helyi strand számára biztosítja a szükséges termálvizet – adta hírül a Presasm.ro. A kút vízhozama másodpercenként 30 liter, 65,4 Celsius-fokos hőmérsékleten.
Nagyvárad szomszédságában szombaton felavatták az agglomerációs körgyűrű első szakaszát, amelynek az a szerepe, hogy a bihari megyeszékhely mellett a környező településeket is ki lehessen kerülni.
Romániában jelenleg a népességfogyás jelenti a legnagyobb kihívást – jelentette ki szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje.
Leszállópályának nézett egy lucernaföldet a pilóta, ezért következett be idén tavasszal repülőbaleset Fehér megyében.
Civil szervezet próbál meg keresztbe feküdni a veszélyes medvék kilövése előtt Kovászna megyében.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter követendő példának nevezte pénteken a nagyváradi kórházak összevonását, mert szerinte ez az intézkedés nemcsak az orvosi teljesítményt növelte, hanem a bevételeket is.
Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.
Minél jobb eredményt ér el az RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter Csíkszeredában.
Az iskola névadójára emlékeztek pénteken az aradi magyar főgimnáziumban. Idén a Magyar Szórvány Napján szervezték meg a Csiky-napot, jelezve: az iskola a nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.
Gábos Zoltán fizikus születésének 100. évfordulóját ünnepelték a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) pénteken, szobrot is avattak az emlékére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!