Makkay József
2024. január 31., 13:472024. január 31., 17:40
2024. január 31., 13:472024. január 31., 17:40
Európai uniós rendszerhibáról beszélhetünk, amely kivétel nélkül minden uniós tagország gazdatársadalmát sújtja, de sokan még nincsenek tisztában azzal, hogy mekkora a baj. Az viszont jelzésértékű, hogy az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig mindenhol megmozdultak a gazdák.
Amikor Németországban megbénították a nagyvárosok életét az országutakon és autópályákon tüntető gazdák, Európa rácsodálkozott a csendes és kimért németek követeléseire. Sokan úgy gondolták, hogy az elkeseredett mezőgazdasági termelők kitartása csak Olaf Scholz kormányának megszorító intézkedéseivel hozható összefüggésbe, amivel a németes szigorral felügyelt költségvetési hiányt próbálja egyenesbe hozni a baloldali kormánykoalíció.
Hamar kiderült azonban, hogy jóval többről van szó. Valójában európai uniós rendszerhibáról beszélhetünk, amely kivétel nélkül minden uniós tagország gazdatársadalmát sújtja, de sokan még nincsenek tisztában azzal, hogy mekkora a baj. Mellesleg a német kabinet úgy próbálja szőnyeg alá söpörni a gazdák kitartó tiltakozását, hogy a kormányhoz közel álló civilszervezetek ellentüntetéseket szerveznek a német szélsőségesek előretörése okán. Úgy gondolják, hogy a közvélemény-kutatásokban immár legerősebb német ellenzéki párt, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) lenácizásával két legyet ütnek egy csapásra, ráaggatva a gazdákra is a szélsőséges jelzőt.
akik most döbbenten szembesülnek azzal, hogy a gazdák évtizedek óta nem látott tiltakozó akcióba kezdtek az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig.
Miközben az uniós tagországok kormányai úgy tesznek, mintha kisebb juttatásokkal rendezni lehetne az agrárium előtt tornyosuló gondokat, nem vesznek arról tudomást, hogy saját maguk járultak hozzá a súlyos helyzet kialakulásához, amikor bólogató Jánosként elfogadták az uniós bürokraták döntéseit.
,,Fejétől bűzlik a hal”, és a fej Brüsszelben székel az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a tagországok kormányainak képviseletében működő Európai Tanács képében. Ezeken a fórumokon születtek azok a döntések, amelyek napjainkra ellehetetlenítették az európai tagországok mezőgazdasági termelőit.
Brüsszelben úgy gondolták, hogy a csomagban ,,kínált” környezetvédelmi szigorítások kiegészíthetők az Ukrajnának, a Moldovai Köztársaságnak és egyéb unión kívüli államoknak nyújtott vámmentességgel, a keletkezett károkat pedig lerendezik aprópénzzel. Már az elején kiderült, hogy ez nem működik.
Az sem járt sikerrel, amikor Brüsszelben tavaly ősszel több száz kelet-európai gazda tiltakozott, azt követelve az uniós mezőgazdasági biztostól, hogy találjon sürgős megoldást az illojális konkurenciát jelentő ukrán gabona beáramlására, ami padlóra küldi a kelet-európai gabonatermesztő országok farmjait. Emlékszem, egy francia EP-képviselő akkor azt nyilatkozta, hogy jellegzetesen kelet-európai gondokról van szó, amikre helyben kell megoldást találni.
Mit ad Isten, pár hónapra rá Nyugat-Európa gazdatársadalma is ráeszmélt, hogy nem csak a keletiekkel, hanem egész Európával gond van. Az, amit jó másfél esztendeje a kelet-európaiak mondogatnak, miszerint a vámmentesen érkező ukrajnai gabona, méz, csirkehús, tojás és egyéb termékek jóvátehetetlenül tönkreteszik az uniós piacot, és gazdák tömegei hagynak fel a gazdálkodással, most mindenhol egyformán érződik.
Ugyanakkor nem a háborús körülményektől megviselt ukrán gazda a hibás ezért, mert ő tehet róla legkevésbé. Valójában
ilyen szinten folyik tehát az európai gazdatársadalom ellen kirobbantott háború. A bajra feleszmélő európai gazdáknak már nincs hova hátrálniuk, mert a piacot elárasztó olcsó, unión kívüli áruk miatt termékeikre egyszerűen nem lesz szükség.
Az uniós tagországok kormányai külön-külön nem tudnak megoldást ajánlani a kialakult helyzetre. Európa mezőgazdaságának megmentése csak összefogással lehetséges. Kérdés, hogy idejében megszületik-e ez a felismerés.
Ábrám Zoltán
Egy korábbi, a 2018-as világbajnoki döntő után megszülető írásomban feltettem az első látásra ügyefogyottnak tűnő kérdést: Kik nyerték meg a focivébét?
Balogh Levente
A közmondásból ismert helyzetbe hozta magát Macrel Ciolacu miniszterelnök az elnökválasztás időpontjáról kezdeményezett egyeztetéssel: megásta a vermet a koalíciós partner liberálisoknak, majd ezt követően határozott, peckes léptekkel belegyalogolt.
Makkay József
Nem fogjuk túlélni ezt a ,,zöld őrületet” – fakadt ki idén tavasszal egy francia traktoros tüntető Párizs külvárosában, amikor az újságírók arról faggatták, mi a gazdákra leselkedő legnagyobb veszély.
Rostás Szabolcs
Mint általában oly sokszor, a nemzeti kisebbségek nyelvén tanuló diákok román nyelv és irodalomból írt érettségi dolgozatainak javítása körüli mizéria közepette sem könnyű rámutatni a felelősökre, viszont azért mégsem annyira bonyolult a képlet.
Balogh Levente
Azért a fene gondolta volna, hogy az előző foci Eb-hez képest – legalábbis a hivatalos „könyvelésben” rögzített eredmény szerint – jobb magyar szereplés után keserű szájízzel marad az ember Szoboszlaiék kontinensbajnoki kalandjának vége után.
Makkay József
Rájár a rúd a romániai szakoktatásra. A közbeszédben gyakran elhangzó szakmunkásképzés szükségessége olcsó szlogenné vált, mert a tanügy mostohagyerekeként kezelik, ahova a ,,megbélyegzett” gyerekek kerülnek.
Balogh Levente
Aki csak egy kicsit is tisztában van az erőviszonyokkal, az mindvégig tudhatta, hogy Klaus Iohannis román elnöknek természetesen fikarcnyi esélye sincs arra, hogy megszerezze a NATO főtitkári tisztségét.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)