Az egy évvel korábbi 1,5-1,6 lejes felvásárlási árhoz képest tavaly ősszel már csak 60 banit kaptak a tengeri kilójáért a hazai termelők
Fotó: Beliczay László
Nagy a baj a mezőgazdaságban a Krónikának nyilatkozó falugazdász szerint, az utóbbi három esztendő anyagilag kizsigerelte a termelőket. A detrehemtelepi szakemberrel „földközelből” vettük számba azokat a gondokat, bajokat, amelyek az országos gazdamegmozdulásokat okozták. A masszív ukrajnai gabonabehozatal miatt egy év alatt hatalmasat zuhant valamennyi mezőgazdasági termény ára, és a jó hektárhozamok ellenére a legtöbb gazda ráfizetéssel dolgozott. Tetézi a nehézségeket, hogy egyre kevesebb a kisgazdaságoknak, kistermelőknek szóló anyagi segítség.
2024. január 23., 09:012024. január 23., 09:01
A mezőgazdasági termelők két héttel ezelőtt kirobbant tüntetéssorozata alaposan ráirányította a figyelmet a romániai gazdák gondjaira. Sokféle követelés elhangzott, ami a szántóföldi növénytermesztésből, állattenyésztésből és a kertészkedésből élők gazdaságának túlélési esélyeit hivatottak biztosítani. Nem vitás, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági gondokat követő ukrajnai háború, és az ukrán mezőgazdasági termékeknek az Európai Unió piacára történő vámmentes behozatala teljesen felborította a korábbi rendet.
Erről beszélgettünk Simon Zoltán falugazdásszal, aki a Kolozs megyei Detrehemtelepen él, és innen látja el szaktanáccsal az aranyosszéki falvak magyar gazdáit. Elöljáróban leszögezi, hogy természetes körülmények között is mindig rizikót jelentett a mezőgazdasági termelés, most azonban az ukrajnai válság okozta gazdasági nehézségek tetézték a szokásos gondokat. Példaként egy négy növényből – kukorica, búza, krumpli és valamilyen zöldség – álló szántóföldi farmot elemez, ahol rendszerint az egyik haszonnövény soha nem hoz kielégítő termést, így ennek ráfizetését a másik három növényi kultúra fedezi.
Egy hektár kukorica minimális előállítása 2021-ben 3500 lej volt, egy évre rá már elérte a hétezer lejt, vagy még nagyobb összeget. Ráadásul jött egy kemény aszály, és szinte semmi kukoricatermés nem lett. A nagy többletkiadás ősszel még nagyobb mínusszal ért véget.
Az uniós támogatás sem ellensúlyozza a ráfizetést
„2022 telére a mezőgazdasági termelők felélték tartalékaikat. A berobbanó műtrágya- és egyéb inputanyagárak miatt hirtelen megugrottak a költségek, és a következő tavaszra sokan csak hitelből tudták elkezdeni az új mezőgazdasági évet” – összegzi a tapasztalatokat az aranyosszéki falugazdász.
A gazdatüntetéseknek három kézzelfogható eredménye született. Hektáronként százeurós plusztámogatást kapnak a gazdák; B-kategóriás járművezetői jogosítvánnyal lehet traktort vezetni, és több erőgép mentesül a műszaki vizsga alól.
Azonban a 2023-as esztendő sem ígért jobb fejleményeket. A közel két éve zajló ukrajnai háború más kellemetlenséget is okozott a gazdáknak. A gabona felvásárlási ára a felére, vagy a korábbi ár negyven százalékára csökkent. Hiába születtek jó terméseredmények – Aranyosszéken és a Mezőségen az ügyesebb gazdák tízezer kilogrammos vagy efölötti szemtermést értek el kukoricából –, mert az egy évvel korábbi 1,5 lejes felvásárlási árhoz képest tavaly ősszel már csak 60 banit kaptak a tengeri kilójáért.
Tavaly annak volt szerencséje, aki valamilyen zöldségfélével – hagyma, cékla, zeller, stb. – próbálkozott, így sikerült némileg ellensúlyozni a gabonatermesztés ráfizetését. A falugazdász szerint azonban a román kormány tovább tetézte a bajt a cégek adójának növelésével, illetve a gázolaj jövedéki adójának megemelésével. Nem véletlen, hogy „elszakadt a cérna”, mert ráfizetésből senki nem tud megélni. A mai tapasztalatok szerint a romániai mezőgazdaságban európai uniós támogatásokkal is nagyon nehezen tud talpon maradni a gazda.
Egy hektár kukorica minimális előállítási költsége 2021-ben 3500 lejbe került, egy évre rá már elérte a hétezer lejt
Fotó: Beliczay László
Egyre kevesebb támogatás jut kisgazdáknak
A detrehemtelepi gazdálkodáson kívül 2008 óta pályázatírással is foglalkozó Simon Zoltán Kolozs megyében elsők között indította el pályázatíró cégét. Elsőként saját gazdasága számára 25 ezer eurós pályázatot nyert el, és azóta több száz Kolozs megyei gazdának és polgármesteri hivatalnak állított össze sikeres pályázatokat.
Nagy gondnak tartja, hogy egyre kevesebb a kisgazdaságoknak, kistermelőknek szóló anyagi segítség. Míg korábban rengetegen hozzájutottak 7500 eurós kistermelői pályázathoz, és a nagyobb összegű gazdapályázatok esetében is az elmúlt ciklusban tíz százalékos volt az önrész, a tavaly indult új uniós ciklus drasztikusan megnehezítette a gazdák talpon maradási esélyeit.
A romániai mezőgazdaság jövedelmezősége közepette nagyon nehéz ennyi pénzt félretenni, összegyűjteni. Szaktanácsadóként arra intem a gazdákat, hogy többször is gondolják meg, mielőtt ezt az összeget bankhitelből fedeznék. Sajnos sok olyan gazdáról tudok, akinek ráment a háza és a birtoka is a bankkölcsönökre” – mutat rá a gazdákra leselkedő veszélyekre a pályázatíró szakember, akinek fia viszi tovább az általa elkezdett másfél évtizedes pályázatíró munkát.
de nincsenek jobb helyzetben a nagyobb agrárvállalkozások sem. Náluk is túl alacsony a jövedelmezőség ahhoz, hogy több százezer vagy millió eurós uniós pályázati önrészt tudjanak előteremteni.
Az immár kilencedik napja tiltakozó gazdák és közúti fuvarozók követeléslistáján szereplő jogszabályokat fogad el csütörtöki ülésén a kormány.
A zöldségpiac maradt a gazdák számára
Simon Zoltán úgy látja, a folyamatosan tanuló, megfelelően dokumentálódó, ügyes gazdák képesek talpon maradni, akik a legjobb minőségű vetőmaggal és a mezőgazdaságban használatos csúcstechnológiákkal próbálkoznak. Falujában és környékén több olyan gazdacsaládot említ, amelyek összefogva megkeresik a legjobb értékesítési lehetőségeket éttermek, feldolgozók, nagybani kereskedők irányába, és jó áron kiváló minőséget kínálnak. Tapasztalatai szerint a nagyáruházakkal nem működik az értékesítés, mert a multinacionális áruházláncok felvásárlói „csúfolkodnak” a hazai gazdákkal.
Aki megpróbálkozott, egy idő után felbontotta velük a szerződést. Csak a nagybani vagy a zöldségpiac marad a gazdák számára, itt kell megméretkezzenek és boldoguljanak.
Simon Zoltán falugazdász detrehemtelepi gyümölcsösében
Fotó: Makkay József
„Ha a kormány nem veszi komolyan a romániai gazdatársadalom gondjait, nem csak a drasztikusan meggyérült kisgazdatársadalom hagy fel a földműveléssel, hanem az agrárvállalkozások is kirostálódnak. Remélem, Bukarestből is látszanak ezek a gondok” – fogalmaz a detrehemtelepi falugazdász, pályázatíró szakember.
Nem tartja jó megoldásnak a négy legnagyobb gazdaérdekvédelmi szervezetet tömörítő Mezőgazdasági és Együttműködési Szövetség elnöke, Nicu Vasile, hogy a kormány a gazdatüntetések kapcsán külön-külön tárgyal számtalan gazdaszervezettel.
Huszonnégy órára őrizetbe vették a három évvel ezelőtt az autójába rejtett pokolgéppel megölt aradi üzletember, Ioan Crişan lányát és két feltételezett bűntársát.
Bár nem vett részt semmilyen szervezkedésben, a forradalom leverését követő kirakatperek során hamis tanúzásra akarták kényszeríteni, és mert nem vallott diáktársai ellen, negyedéven kicsapták a teológiáról. Ami ezután következett, maga volt a borzalom.
Idén is verses-zenés megemlékezést, fáklyás felvonulást szervezett a kincses városban a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére.
Érdemes a magyarokra figyelni, mert a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk: így volt ez 1848-cal, 1956-tal is, és így lesz 2024-gyel is – hangoztatta Lázár János szerdán a Kolozsvári Magyar Operában.
A kolozsvári magyar történelmi egyházak, intézmények, civil és ifjúsági szervezetek közös összefogással ismét több programpontból álló megemlékezést szerveztek az 1956-os magyar szabadságharc hőseinek tiszteletére a kincses városban.
Bár még csak október van, idén már másodszor szorul javításra a Nagyváradot az észak-erdélyi autópályával összekötő, idén március végén átadott gyorsforgalmi út.
A Fidesz politikusai azért kampányolnak, hogy minél több magyar vegyen részt a közelgő romániai parlamenti és államfőválasztáson, célkitűzés, hogy az RMDSZ visszakerüljön a bukaresti kormányba – jelentette ki Lázár János szerdán Kolozsváron. A magyar kormány építési és közlekedési minisztere szerint Románi&am
A kormány szerdai ülésén jóváhagyta két már megkezdett vasúti beruházás, a Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki és a Karánsebes–Temesvár–Arad, összesen több mint 320 kilométeres vasútvonal korszerűsítésének finanszírozását.
A román köztévé marosvásárhelyi stúdiójának munkatársa, Horațiu Sermășan ellen eljárást indított a csatorna fegyelmi bizottsága, amiért a helyhatósági választások eredményéről szóló tudósításában azon sajnálkozott, hogy „nem közülünk való” jelölt nyert.
Romániai magyarként, erdélyi románként az ember nap mint nap tapasztalhatja, hogy a nyelvi különbségek kényes, vicces, feszültséggel és nevetéssel teli pillanatokat is tudnak okozni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!