Erről beszélgettünk Simon Zoltán falugazdásszal, aki a Kolozs megyei Detrehemtelepen él, és innen látja el szaktanáccsal az aranyosszéki falvak magyar gazdáit. Elöljáróban leszögezi, hogy természetes körülmények között is mindig rizikót jelentett a mezőgazdasági termelés, most azonban az ukrajnai válság okozta gazdasági nehézségek tetézték a szokásos gondokat. Példaként egy négy növényből – kukorica, búza, krumpli és valamilyen zöldség – álló szántóföldi farmot elemez, ahol rendszerint az egyik haszonnövény soha nem hoz kielégítő termést, így ennek ráfizetését a másik három növényi kultúra fedezi.

Egy hektár kukorica minimális előállítása 2021-ben 3500 lej volt, egy évre rá már elérte a hétezer lejt, vagy még nagyobb összeget. Ráadásul jött egy kemény aszály, és szinte semmi kukoricatermés nem lett. A nagy többletkiadás ősszel még nagyobb mínusszal ért véget.

Az uniós támogatás sem ellensúlyozza a ráfizetést

„2022 telére a mezőgazdasági termelők felélték tartalékaikat. A berobbanó műtrágya- és egyéb inputanyagárak miatt hirtelen megugrottak a költségek, és a következő tavaszra sokan csak hitelből tudták elkezdeni az új mezőgazdasági évet” – összegzi a tapasztalatokat az aranyosszéki falugazdász.

korábban írtuk

Százeurós plusztámogatást kapnak a gazdák, megkönnyítik a traktorvezetői jogosítvány megszerzését

A gazdatüntetéseknek három kézzelfogható eredménye született. Hektáronként százeurós plusztámogatást kapnak a gazdák; B-kategóriás járművezetői jogosítvánnyal lehet traktort vezetni, és több erőgép mentesül a műszaki vizsga alól.

Azonban a 2023-as esztendő sem ígért jobb fejleményeket. A közel két éve zajló ukrajnai háború más kellemetlenséget is okozott a gazdáknak. A gabona felvásárlási ára a felére, vagy a korábbi ár negyven százalékára csökkent. Hiába születtek jó terméseredmények – Aranyosszéken és a Mezőségen az ügyesebb gazdák tízezer kilogrammos vagy efölötti szemtermést értek el kukoricából –, mert az egy évvel korábbi 1,5 lejes felvásárlási árhoz képest tavaly ősszel már csak 60 banit kaptak a tengeri kilójáért.

Tavaly annak volt szerencséje, aki valamilyen zöldségfélével – hagyma, cékla, zeller, stb. – próbálkozott, így sikerült némileg ellensúlyozni a gabonatermesztés ráfizetését. A falugazdász szerint azonban a román kormány tovább tetézte a bajt a cégek adójának növelésével, illetve a gázolaj jövedéki adójának megemelésével. Nem véletlen, hogy „elszakadt a cérna”, mert ráfizetésből senki nem tud megélni. A mai tapasztalatok szerint a romániai mezőgazdaságban európai uniós támogatásokkal is nagyon nehezen tud talpon maradni a gazda.

A romániai mezőgazdaság jövedelmezősége közepette nagyon nehéz ennyi pénzt félretenni, összegyűjteni. Szaktanácsadóként arra intem a gazdákat, hogy többször is gondolják meg, mielőtt ezt az összeget bankhitelből fedeznék. Sajnos sok olyan gazdáról tudok, akinek ráment a háza és a birtoka is a bankkölcsönökre” – mutat rá a gazdákra leselkedő veszélyekre a pályázatíró szakember, akinek fia viszi tovább az általa elkezdett másfél évtizedes pályázatíró munkát.

de nincsenek jobb helyzetben a nagyobb agrárvállalkozások sem. Náluk is túl alacsony a jövedelmezőség ahhoz, hogy több százezer vagy millió eurós uniós pályázati önrészt tudjanak előteremteni.

korábban írtuk

Ciolacu: betartjuk a szavunkat – A gazdák és a fuvarozók által kért jogszabályokat fogad el a kormány

Az immár kilencedik napja tiltakozó gazdák és közúti fuvarozók követeléslistáján szereplő jogszabályokat fogad el csütörtöki ülésén a kormány.

A zöldségpiac maradt a gazdák számára

Simon Zoltán úgy látja, a folyamatosan tanuló, megfelelően dokumentálódó, ügyes gazdák képesek talpon maradni, akik a legjobb minőségű vetőmaggal és a mezőgazdaságban használatos csúcstechnológiákkal próbálkoznak. Falujában és környékén több olyan gazdacsaládot említ, amelyek összefogva megkeresik a legjobb értékesítési lehetőségeket éttermek, feldolgozók, nagybani kereskedők irányába, és jó áron kiváló minőséget kínálnak. Tapasztalatai szerint a nagyáruházakkal nem működik az értékesítés, mert a multinacionális áruházláncok felvásárlói „csúfolkodnak” a hazai gazdákkal.

Aki megpróbálkozott, egy idő után felbontotta velük a szerződést. Csak a nagybani vagy a zöldségpiac marad a gazdák számára, itt kell megméretkezzenek és boldoguljanak.