Télen akkor is ajánlott naponta többször szellőztetni, ha nem penészesek a lakás falai
Fotó: Barabás Ákos
Nem szabad sajnálni a fáradságot, hogy a lehető legtöbb erőfeszítést megtegyük az egészségre káros lakókörnyezet jobbítása érdekében – hívta fel a figyelmet lapunk megkeresésére Tóth Vajas Tímea háziorvos és Kopacz Hanna építész annak kapcsán, hogy egy felmérés szerint a romániai lakosság egyharmada nedves falú, penészes vagy hideg lakásban él.
2023. január 03., 08:492023. január 03., 08:49
Az egészségre veszélyes, nedves, penészes vagy hideg lakásban él minden harmadik romániai polgár – derül ki egy felmérésből. A Velux vállalat végezte el nemrég az Egészséges lakások barométere elnevezésű kutatást, amelyből az is kiderül, hogy minden harmadik romániai lakhelye azért sem megfelelő, mert túl zajos, vagy nem éri elég természetes fény. A lakosság kilenc százaléka nyilatkozta azt, hogy nedves a lakása, és mállik szét a padló, befolyik a víz, nem zárnak jól az ablakok. A témában megkerestük Tóth Vajas Tímea háziorvost és Kopacz Hanna építészt, akik kifejtették, hogy ezek az életkörülmények roppant károsak az egészségre, de arról is beszéltek, miként javíthatunk rajtuk, hogyan spórolhatunk hosszú távon egy alaposabb felújítással.
Tóth Vajas Tímea elmondta, a penész a spórákon keresztül terjed, azok ráadásul igen mostoha körülmények között is képesek túlélni, kivárni a megtelepedésre alkalmas időpontot. A penész nedves, magas páratartalmú, meleg helyeken érzi a legjobban magát – nem csoda, ha a téli hónapokban sok otthonban megjelenik, hiszen ilyenkor fűtünk és ritkábban szellőztetünk.
még akkor is, ha egyébként nem allergiás az ember. A háziorvos felhívta a figyelmet, a penészérzékenység hasonló tünetekkel járhat, mint bármilyen más allergia. Ezek közé tartozik az orrfolyás és orrdugulás, az orr- és torokviszketés, tüsszögés, fokozott könnyezés.
Nem ritka, hogy ilyen esetekben folyamatos, el nem múló köhögést, gyakori fejfájást, légzési nehézségeket, allergiás reakciókat, letargiát és fáradékonyságot, valamint arcüreggyulladáshoz hasonló panaszokat tapasztalhatunk. „Kritikus esetben a penész méreganyagaival való hosszú távú érintkezés során súlyos tünetek is kialakulhatnak, mint a koncentrációs zavar, a fényérzékenység, a szorongás, a hirtelen testsúlygyarapodás, memóriazavarok, izomgörcsök vagy a végtagok zsibbadása” – magyarázta a háziorvos.
A szakember felhívta a figyelmet, legfontosabb a gyakori, de gyors szellőztetés, minél nagyobb légcserével. A napi egyszeri szellőztetés ugyanis nagyon kevés. Kerülni kell az ablak túl hosszan nyitva tartását.
A magasabb páratartalmú kimegy a szabadba, helyette bejut az alacsony páratartalmú, de hideg levegő. Az ablak becsukása után felveszi a falaktól és a tárgyaktól a bennük tárolt hőt, gyorsan visszaáll a szobahőmérséklet, és mivel szárazabb, felveszi a falak külső felületéről a felesleges nedvességet. A szellőztetés után körülbelül egy órával ez ismét hasonló értékű lehet, mint a szellőztetés előtt, hiszen átvette a falaktól a nedvességet. Ilyenkor érdemes gyorsan újra szellőztetni. Bár esőben a kinti relatív páratartalom meghaladhatja a 75 százalékot, szellőztetni akkor is kell, mert a hideg kinti levegő relatív páratartalma a szobában átmelegedve csökken.
A páratartalom-mérő sokat tud segíteni a pára megfelelő szinten tartása érdekében.
Pince és szuterénhelyiségek esetén a szellőztetés nyáron nem ajánlott, mert a bejutó meleg levegő bent lehűl, és páratartalma a föld által hűtött falon lecsapódhat.
„A szekrényeket nem szabad a falhoz szorosan odatolni, legyen hely a levegő áramlásának. A hőszigetelt ablakok rétegei is azért vannak 2 centinél közelebb egymáshoz, mert ekkora távolságig még nem alakulnak ki légáramlatok, így a legjobb a szigetelés. A szekrényeket ezért érdemes 5–10 centire eltolni a faltól. Csökkentsük a lakásban a virágok mennyiségét. A lakásban száradó vizes ruha nagyon sok párát juttat a helyiségbe. Ha lehetőség van rá, teregessünk az erkélyen, vagy jól szellőző helyiségben” – javasolta a háziorvos.
Kopacz Hanna építész szerint nagy felelősség hárul az építészekre a tervezés és kivitelezés során, hogy egészséges, hosszú távon fenntartható megoldásokat alkalmazzanak. De a beruházóknak is nagy a felelőssége, ugyanis ha túl sok lakást zsúfolnak minél kisebb alapterületre, előbb-utóbb a minőség romlásához vezet.
Ha tehetjük, olyan megoldásokat keressünk, melyek hosszú távra szólnak, hiszen minden évben eljönnek a nagy esők, rekkenő hőségek, fagyok” – hívta fel a figyelmet az építész. Kifejtette, a fal ázása, nedves padló, penészesedés mind csak tünetei az összetettebb problémáknak, melyeket sajnos nem lehet egy festéssel megoldani, hanem alapos utánajárásra, akár szakértő bevonására is szükség lehet. A fal ázhat egy elmozdult tetőcserép miatt, vagy azért, mert egy cső megrepedt a falban a felső szomszédnál. Az építész szerint sokszor a nem megfelelő szellőztetés okolható a penészes falak miatt, szintén ok lehet a nem megfelelő falburkolat.
A hideg ellen legcélszerűbb hőszigetelni a házat, és figyelembe venni a ház hővesztési felületeit, azt, hogy például a legtöbb hőt nemcsak a falon keresztül veszíti a ház, hanem közel annyit veszít a tetőn, a rossz nyílászárókon, vagy a padlón keresztül is.
„Ha hirtelen megoldásokra vadászunk, belső térben használhatunk nagy és nehéz függönyöket, mellyel akár le is választhatunk külön fűthető tereket a ház többi részétől, vagy elővehetjük a nagyszüleink által előszeretettel használt textilkígyót a hőhidas ablakoknál. Hideg padló esetén választhatunk melegebb érzetű padlóburkolatot, például csempe helyett fa, parafa vagy akár egy szőnyeget. Ha a bejárati ajtó egyenesen a lakótérbe nyílik, ezt is leválaszthatjuk függönnyel, de hosszú távon akár egy fallal lezárt megoldáson is érdemes lehet elgondolkodni” – mutatott rá a szakember.
„Ha nem fognánk nagy építkezésbe, érdemes lehet a lakás átszervezésén gondolkodni, hátha van például lehetőség az út menti hálószobát a csendesebb oldalra költöztetni, és a zajosabb teret is elviselő tevékenységet, mint a konyhát „száműzni” a hangosabb részre” – mondta az építész. Arra is kitért, a napfény kérdése a legnehezebb, azt ugyanis leginkább az épület tájolása, magassága, a lakrész elhelyezése határozza meg. Akkor sem kell azonban kétségbeesnünk, ha nincs vagy kevés hozzáférésünk van a közvetlen napfényhez.
A fény visszaverődését segíthetik az olyan tükröződő vagy világos felületek, mint a tükör, világos bútor, padló, fal és lakástextilek.
Kopacz Hanna kifejtette, csak akkor előzhetjük meg, hogy egy kis probléma nagyobbá váljon, ha felismerjük, és megszüntetjük az okát. Ha csak a tünetet kezeljük, például lefestjük a penészes falat, de a valódi okot, mint a tető ázása, nem szüntetjük meg, a probléma lassacskán egyre nagyobbá válik, és akár teljes körű épületfelújításra is sor kerülhet.
Ilyen esetben azonnal cselekedni kell, és ha szükséges, szakértő beavatkozását kérni.
„A ház körüli állandó problémák bosszússá tehetnek minket, feszültséget kelthet az együtt élők között, a romló életkörülmények pedig hatással vannak az általános közérzetre és egészségi állapotra. Tehát inkább gyűrjük fel az ingujjunkat, és keressünk maradandó, hosszú távú megoldásokat már házunk első apró jelzéseinél, hogy elkerüljük a későbbi nemkívánatos kimenetelt” – magyarázta az építész. Hozzátette, akkor sem kell kétségbeesnünk, ha nem végezhetjük el a teljes körű felújítást egyszerre, jól tervezett stratégiával időben eltolhatóak és ütemezhetőek a munkarészek. Elsőbbséget élveznek az olyan sürgősen elhárítandó problémák, mint például a fal ázása, és csak később kerül sorra a nyílászárók cseréje vagy a zajszigetelés.
– mondta a szakember. Anyagiak tekintetében megemlített néhány „ökölszabályt”: ha jól hőszigetelt a házunk, kevesebbet költünk fűtésre; ha világosak a terek és energiahatékony izzókat, háztartási gépeket, netán napelemet használunk, jelentősen csökken a villanyszámla.
„Ha megszüntetjük az ázás vagy penészesedés okát, nem kell többé a helyrehozásra költenünk; na és persze, ha egészségesek vagyunk, nem kell gyógyszerekre és kezelésekre áldoznunk, helyette inkább ehetünk finomakat, vagy elutazhatunk nyaralni” – sorolta a szakember.
Az energiaválság és az egyre növekvő árak takarékosságra intik az önkormányzatokat és a lakosságot egyaránt. Ennek apropóján a háztartások energiacsökkentését szolgáló lehetőségekről tartott vetített képes előadást kedden a Kolozsvár Társaság.
Megpályázza ötödik mandátumát Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, aki közösségi oldalán posztolt élő videóban jelentette be döntését szombaton.
Biró Rozália parlamenti képviselő lett az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje a júniusi romániai helyhatósági választásokon – döntött a párt küldöttgyűlése. Csomortányi István személyében az Erdélyi Magyar Szövetség is indít saját polgármesterjelöltet.
Új Európai Bauhaus-díjat nyert a Bükk erdőpark – Kolozsvár zöld tüdeje elnevezésű projekt a természettel való kapcsolat helyreállítása kategóriában. Az elismerést péntek este adták át Brüsszelben.
Oláh Emese jelenlegi alpolgármester lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje a júniusi helyhatósági választáson, ugyanakkor a jelenlegi négy tanácsos közül három helyen változás lesz a szövetség jelöltjei között lebonyolított rangsorolás alapján.
Megérkezett a harmadik alagútfúró gép a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalra. Közben a Románia leghosszabb, 6,9 kilométeres alagútjainál már márciusban bevetett óriásgép egy hónap alatt csupán 50 métert haladt előre.
Szenvedélybetegek és hozzátartozóik számára szervez terápiás programot Magyarózdon a Bonus Pastor Alapítvány.
Fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai.
A közlekedési minisztérium kiadta az építési engedélyt az Arad és Temesvár közötti 48 kilométeres vasútvonal korszerűsítésére, valamint további 6 kilométernyi sínpár újul meg Arad térségében – jelentette be pénteken Sorin Grindeanu szaktárcavezető.
Ugrásszerűen megnőtt a kanyarós megbetegedések száma Arad megyében, a hatóságok azt javasolják a kisgyerekek szüleinek, fogadják meg szakembereknek a védőoltás felvételére, a fertőző betegség megelőzésére vonatkozó ajánlását.
Öttagú család – két felnőtt és három gyermek – került kórházba, miután a saját háztáji gazdaságukban nevelt sertés húsából ettek – közölte pénteken a Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!