Sokat tehetünk az energiatakarékosságért: a háztartásokban is alkalmazható praktikákat ismertetett a kolozsvári vegyészmérnök

A napjainkban tapasztalható energiaválság, a hő- és villamos energia jelentős drágulása takarékosságra int mindenkit. Európa-szerte, köztük Romániában is az önkormányzatok intézkedéseket foganatosítanak annak érdekében, hogy csökkentsék az energiafogyasztást.

Több helyen szűkített programmal működnek a kulturális intézmények, wellnessközpontok és uszodák zárnak be, és karácsony közeledtével az ünnepi díszvilágításra is kevesebbet költenek a települések.

Az élet minden területén drágulásokat eredményező energiaválságot a lakosság érzi meg leginkább, sokakat aggodalommal tölt el a téli időszakban a havonta növekvő fűtésszámla, így felmerül, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy a háztartásban csökkenjen az energiafogyasztás. Erre a többeket foglalkoztató kérdésre kívánt választ adni László Kálmán kolozsvári vegyészmérnök Energiatakarékosság a háztartásban című vetített képes előadása kedden este az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Jókai utcai székházában.

A téma aktualitását jelezte, hogy a Kolozsvár Társaság szervezte eseményre többen kíváncsiak voltak, az előadást követő beszélgetésből is kiderült, a legtöbb háztartásban gyakorlatba ültethető praktikák sokak érdeklődését felkeltették. A kolozsvári vegyészmérnök – akinek nevéhez több szabadalmaztatás és tanulmány is fűződik – kémiai és fizikai folyamatokat részletesen ismertető előadásában hangsúlyozta, az energiaválság közepette a kulcsszó a takarékosság, spórlás, fő cél, hogy a gáz- és villamosenergia-fogyasztást alacsony szinten tartsuk anélkül, hogy az befolyásolná a komfortérzetünket.

A háztartások energiacsökkentésének több módja van, ezek közül vannak olyanok, amelyek nagyobb beruházásokat igényelnek, míg mások bárki számára könnyen hozzáférhetőek. A vegyészmérnök a nagyobb beruházások között említette a hőszivattyúk és hőpumpák felszerelését, amelyek arra szolgálnak, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből (például a 6 fokos kútvízből) hőt vonjanak ki, és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítsák, és leadják az ottani környezetnek.

Szintén a hőenergiával való gazdálkodást segítik a lemezes hőcserélők, ezekben a készülékekben az áramló nagyobb hőmérsékletű közeg a hő átadásával felmelegíti a kisebb hőmérsékletű köze­get – magyarázta a vegyészmérnök. Hozzátette,

ezek a rendszerek hatékonyak, viszont sokba kerülnek, ezért mérlegelni kell, hogy megéri-e egy adott háztartásban alkalmazni, vagy sem.

Hosszú távon kifizetődő beruházás a napelemek felszerelése, ugyanis egy jó irányultságú, tájolású és dőlésszögű szerkezet költségei 6–8 év alatt megtérülnek. Figyelni kell arra, hogy ezek csak napsütésben működnek, lehet akkumulátort is felszerelni, azonban ez többletköltséget jelent. Nyári hónapokban túltermelés esetén a felesleg átadható az áramszolgáltatónak, és év végén elszámolható az összeg – részletezte a vegyészmérnök.

Kitért arra is, hogy a napelemek kiválasztásánál fontos a minőség, ezért csak olyan céggel érdemes szerződést kötni, amely legalább tíz évre garanciát vállal a termékre. Ugyancsak a napenergiát hasznosítják a napkollektorok, melyek vízmelegítésre is alkalmasak, ezért főként hétvégi házak esetében lehet ez szerencsés választás.

Az energiaspórlás másik módja a házak szigetelése lehet. Ma már rengeteg szigetelőanyag közül lehet választani, az egyik leghatékonyabbak a külső vagy belső falakra is felhelyezhető polisztirollemezek – mondta László Kálmán. Hozzátette, a házak esetében sok helyen gondot okoz a vizes fal, szigetelés előtt mindenképp érdemes ezt a problémát megszüntetni, ugyanakkor a pincét vagy a padlást is érdemes szigetelni, mert ezeken a helyeken is nagy mennyiségű hő távozik.

Egy háztartás hőenergia-fogyasztása mérsékelhető továbbá a megfelelő kazánok, illetve a dupla üvegű termopánablakok felszerelésével. Utóbbiak nagyon jó hőszigetelők, az élettartamuk is hosszú, és ahol a hagyományos nyílászárókat ezekre cserélik, lényegesen csökken a lakás vagy ház hővesztesége – sorolta az előnyöket a vegyészmérnök. Megjegyezte,

érdemes feltérképezni továbbá termofényképpel, hogy az adott épületnek hol nagy a hővesztesége, a réseket pedig a barkácsáruházakban is beszerezhető, különböző vastagságú öntapadó szalagokkal lehet tömíteni.

A vegyészmérnök arról is beszélt, hogy a villamosenergia-számla csökkenését eredményezi a volfrámszálas égők lecserélése is. Ezek az izzók helyettesíthetők neoncsövekkel vagy napelemek működési elvén alapuló LED-égőkkel, utóbbiak pozitívuma az alacsony fogyasztás mellett, hogy ki-be kapcsolás esetén sem mennek tönkre.

A nagyobb beruházások mellett számos más praktikával, apró erőfeszítésekkel is csökkenthető a háztartások energiafogyasztása – mondta László Kálmán. „Érdemes odafigyelni, ha elmegyünk otthonról, ne hagyjuk bekapcsolva a számítógépet, a légkondicionáló berendezést, illetve állítsuk a központi fűtést nappali-éjszakai üzemmódra.

Ugyancsak jó, ha a mosó- és mosogatógépeket nem működtetjük félig üresen, és a programokhoz hideg vizet használunk, ezáltal óvjuk a gépet is. Porszívó kiválasztásakor is érdemes 800 wattos, alacsony teljesítményű eszközt választani, mert az is ugyanolyan hatékony. Törekedjünk arra, hogy a hűtőszekrényt minél kevesebbszer nyissuk-csukjuk, a tetejére pedig ne tegyünk semmit” – tanácsolta a vegyészmérnök.

Rámutatott,

a felsoroltak mellett, a falvédők, a múlt századok nehezen kifűthető épületeiben használt baldachinos ágyak, a fűtőtesteket nem eltakaró függönyök is mind a lakások energiafogyasztását segítik.

Az előadást követően a témához és a magyar tudomány ünnepéhez kapcsolódóan szó esett arról is, hogy a napenergia felhasználása magyar tudósok nevéhez is fűződik. Az 1900-as években az Amerikában élő, „napkirálynőként” ismert Telkes Mária volt a napkollektorok használatának úttörője. A második világháború idején pedig elterjedtek a napenergiával működő vízsótalanító berendezések, amelyek szabadalmaztatása pedig szintén a magyar származású Váradi Péter és Lindmayer József nevéhez kapcsolódnak.