Fotó: Facebook/Gheorghe Sucaciu
Visszakapta régi pompáját az idők során fegyverrel bevehetetlennek bizonyuló fogarasi vár a napokban lezárult felújítási munkálatoknak köszönhetően. A több mint 5 millió eurós beruházás során a vízzel telt várárok fölött, történelmi kutatómunka alapján újraépítettek egy felvonóhidat is, amely az ország egyetlen hasonló jellegű, működőképes építménye. Miközben a magyar múlt egyre inkább elhomályosodik, a jelenlegi „várurak” remélik, a turisták nemzetiségtől függetlenül „behódolnak” a látványosságnak.
2023. december 08., 19:062023. december 08., 19:06
Befejeződött a fogarasi vár felújítása. A Brassó megyei város legfőbb turisztikai látványossága Erdély és Románia egyik legjobban konzervált középkori erődítményének számított a napokban lezárult korszerűsítési munkálatok előtt is, amelyet nemzetközi elismerések is bizonyítanak: például 2014-ben az amerikai Hopper utazástervezési portál a világ második legszebb várának titulálta (a Huffington Post által közölt rangsor élén a németországi Füssen melletti Neuschwanstein kastély állt, a fogarasi műemléket az észak-angliai Durham kastély, majd az írországi Blaney kastély követte). Más források is a kontinens egyik legjobban karbantartott váraként emlegetik, azt is kiemelve, hogy fegyverrel sohasem tudták bevenni.
A mai „várurak” a napokban vették át a kivitelezőtől az erődítményt, amelynek megújultak védfalai és egyik bástyája, illetve belső udvara és a vársánc. De újjáépítették a várőrök útját (egy kis belső várfalat) és egy kutat is. Ugyanakkor két új fahíd is megépült a vizesárok fölött, mely eddig is egyedi volt az országban. Azonban immár még különlegesebbé teszi az ország egyetlen, működőképes várbeli felvonóhídja, amely az egyik új, jó ideje nem létező átkelő része: hat méter hosszú, több mint két tonnát nyom, és 70 fokos szögig emelhető fel. Azt tervezik, hogy időnként a várőrök látványos ceremónia keretében vonják fel.
Fotó: Codlea-info.ro
„Bár soha nem hódították meg, reméljük, hogy a fogarasi vár meghódítja majd a turisták szívét, akik idelátogatnak” – adott hangot lelkesedésének Gheorghe Sucaciu polgármester.
Akinek egyébként az eredeti tervek szerint már egy éve be kellett volna számolnia a 31 millió lejbe, azaz több mint 5 millió euróba kerülő (ebből 21 millió lej vissza nem térítendő támogatás) felújítás befejezéséről, de a munkálatok elhúzódtak. Viszont így is jó volt az „időzítés”, hiszen nagy része a koronavírusjárvány okozta megszorításokkal esett egybe.
Amely persze nem csak turistákat látott az évszázadok folyamán. Egyes történészek szerint a vár alapjait már 1227–1233 között lerakták. A tatárjárás után a havasalföldi vajdák Fogaras vidékének betelepítése során olyan érdemeket szereztek, hogy a várat a királytól 1464-ig hűbérül kapták, és attól kezdve hol az erdélyi fejedelemség, hol a királyi udvar, hol örökösök és vajdák, de fejedelmi feleségek és még a törökök kezén is volt.
A 17. században a várat a fejedelmi igényeknek megfelelően alakították át, hiszen itt élt és halt meg 1690-ben I. Apafi Mihály, Erdély fejedelme. Az északi fal középső szakaszán képezték ki a várkápolnát, a kastély déli szárnyának első emeletén pedig, a nagyterem közelében, a fejedelmi lakosztályt. A faragott ajtókon kőcímerek és zárókövek díszlenek. A várban történelmi múzeum, népművészeti műhely és könyvtár is működik.
Azonban – amint az Erdélyi Napló korábbi riportjából kiderül – egyre csak olvad a magyar múlt, akár nyár derekán a hó a közeli hegyek ormain. Fogarason Apor László, a Hunyadiak, Bethlen Gábor, Lorántffy Zsuzsanna, Apafi, Árva Bethlen Kata, Mikszáth, Babits neve legfeljebb az idősebb magyarok emlékeiben élnek. A vár ura rég kicserélődött, az utcák, terek neve megváltozott, a márványtábla lekerült, az iskola kiürült.
Olvad a magyar múlt, akár nyár derekán a hó a hegyek ormain. Fogarason Apor László, a Hunyadiak, Bethlen Gábor, Lorántffy Zsuzsanna, Apafi, Árva Bethlen Kata és Mikszáth neve legfeljebb az idősebb magyarok emlékeiben élnek. A vár ura rég kicserélődött.
Ahol az 1910-es összeírás szerint 6579 lakosából 3357 volt magyar, 2174 román és 1003 német, de 1930-ban 7841 lakosából már 4303 volt román, 2327 magyar és 1056 német anyanyelvű. Aztán 2002-ben a 36 ezer lelkes városban már csak 1643-an vallották magukat magyarnak, a fogyás pedig megállíthatatlannak bizonyult. A vár viszont állja a sarat, immár régi pompájában.
Nagyvárad szomszédságában szombaton felavatták az agglomerációs körgyűrű első szakaszát, amelynek az a szerepe, hogy a bihari megyeszékhely mellett a környező településeket is ki lehessen kerülni.
Romániában jelenleg a népességfogyás jelenti a legnagyobb kihívást – jelentette ki szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje.
Leszállópályának nézett egy lucernaföldet a pilóta, ezért következett be idén tavasszal repülőbaleset Fehér megyében.
Civil szervezet próbál meg keresztbe feküdni a veszélyes medvék kilövése előtt Kovászna megyében.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter követendő példának nevezte pénteken a nagyváradi kórházak összevonását, mert szerinte ez az intézkedés nemcsak az orvosi teljesítményt növelte, hanem a bevételeket is.
Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.
Minél jobb eredményt ér el az RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter Csíkszeredában.
Az iskola névadójára emlékeztek pénteken az aradi magyar főgimnáziumban. Idén a Magyar Szórvány Napján szervezték meg a Csiky-napot, jelezve: az iskola a nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.
Gábos Zoltán fizikus születésének 100. évfordulóját ünnepelték a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) pénteken, szobrot is avattak az emlékére.
A jelek szerint egy gyermek csontjai kerültek elő Temesváron a városközponthoz közel zajló építkezés során.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!