A mai „várurak” a napokban vették át a kivitelezőtől az erődítményt, amelynek megújultak védfalai és egyik bástyája, illetve belső udvara és a vársánc. De újjáépítették a várőrök útját (egy kis belső várfalat) és egy kutat is. Ugyanakkor két új fahíd is megépült a vizesárok fölött, mely eddig is egyedi volt az országban. Azonban immár még különlegesebbé teszi az ország egyetlen, működőképes várbeli felvonóhídja, amely az egyik új, jó ideje nem létező átkelő része: hat méter hosszú, több mint két tonnát nyom, és 70 fokos szögig emelhető fel. Azt tervezik, hogy időnként a várőrök látványos ceremónia keretében vonják fel.

„Bár soha nem hódították meg, reméljük, hogy a fogarasi vár meghódítja majd a turisták szívét, akik idelátogatnak” – adott hangot lelkesedésének Gheorghe Sucaciu polgármester.

Akinek egyébként az eredeti tervek szerint már egy éve be kellett volna számolnia a 31 millió lejbe, azaz több mint 5 millió euróba kerülő (ebből 21 millió lej vissza nem térítendő támogatás) felújítás befejezéséről, de a munkálatok elhúzódtak. Viszont így is jó volt az „időzítés”, hiszen nagy része a koronavírusjárvány okozta megszorításokkal esett egybe.

Amely persze nem csak turistákat látott az évszázadok folyamán. Egyes történészek szerint a vár alapjait már 1227–1233 között lerakták. A tatárjárás után a havasalföldi vajdák Fogaras vidékének betelepítése során olyan érdemeket szereztek, hogy a várat a királytól 1464-ig hűbérül kapták, és attól kezdve hol az erdélyi fejedelemség, hol a királyi udvar, hol örökösök és vajdák, de fejedelmi feleségek és még a törökök kezén is volt.

A 17. században a várat a fejedelmi igényeknek megfelelően alakították át, hiszen itt élt és halt meg 1690-ben I. Apafi Mihály, Erdély fejedelme. Az északi fal középső szakaszán képezték ki a várkápolnát, a kastély déli szárnyának első emeletén pedig, a nagyterem közelében, a fejedelmi lakosztályt. A faragott ajtókon kőcímerek és zárókövek díszlenek. A várban történelmi múzeum, népművészeti műhely és könyvtár is működik.

Azonban – amint az Erdélyi Napló korábbi riportjából kiderül – egyre csak olvad a magyar múlt, akár nyár derekán a hó a közeli hegyek ormain. Fogarason Apor László, a Hunyadiak, Bethlen Gábor, Lorántffy Zsuzsanna, Apafi, Árva Bethlen Kata, Mikszáth, Babits neve legfeljebb az idősebb magyarok emlékeiben élnek. A vár ura rég kicserélődött, az utcák, terek neve megváltozott, a márványtábla lekerült, az iskola kiürült.

korábban írtuk

Fogaras, a bevehetetlen erődítmény meghódítása

Olvad a magyar múlt, akár nyár derekán a hó a hegyek ormain. Fogarason Apor László, a Hunyadiak, Bethlen Gábor, Lorántffy Zsuzsanna, Apafi, Árva Bethlen Kata és Mikszáth neve legfeljebb az idősebb magyarok emlékeiben élnek. A vár ura rég kicserélődött. 

Ahol az 1910-es összeírás szerint 6579 lakosából 3357 volt magyar, 2174 román és 1003 német, de 1930-ban 7841 lakosából már 4303 volt román, 2327 magyar és 1056 német anyanyelvű. Aztán 2002-ben a 36 ezer lelkes városban már csak 1643-an vallották magukat magyarnak, a fogyás pedig megállíthatatlannak bizonyult. A vár viszont állja a sarat, immár régi pompájában.