Gortvay István (állva) szerint Trianon megítélése nem kellene politikai hovatartozás kérdése legyen
Fotó: Balázs Katalin
Trianon olyan trauma minden magyarnak, ami kibeszélést, feldolgozást igényel, a Magyarországon élőknek pedig mindent meg kell tenniük azért, hogy az anyaországi és külhoni magyarok közötti különbségek eltűnjenek – jelentette ki lapunknak Gortvay István, a Székely Nemzeti Tanácsot megalapító Urmánczy Nándor néhai országgyűlési képviselő unokája. A Budapesten élő ügyvéd szerint Trianont lehetetlen feszültség nélkül kezelni magyar–román viszonylatban.
2020. június 07., 10:292020. június 07., 10:29
2020. június 07., 10:362020. június 07., 10:36
– Száz évvel ezelőtt minden magyar ember életét érintette, megváltoztatta a trianoni döntés. Urmánczy Nándor esetében ez hogyan történt?
– A helyzet egy kicsit összetettebb volt nagyapám esetében. Ezer szállal kötődött az országhoz és szűkebb pátriájához, Erdélyhez. A család Örményországból származik. Háromszáz éve jöttek Magyarországra. Erdélyben telepedtek meg. Erdély volt a kis haza, a gyerekkor, az iskolák, az utazások, az irodalmi és színi próbálkozások helye. Minden készen állott, hogy Erdély érdekében a politika mezsgyéjére lépjen.
Ez 1902-ben történt meg. Tizenhat éven keresztül országgyűlési képviselő és függetlenség párti. Az I. világháborúban 47 évesen önkéntes. Publicisztikáiban a magyar katona folyamatos és kérlelhetetlen védelmezője.
Az országot megcsonkították, Erdély elveszett, az erdélyi képviselőség megszűnt. Minden, amiért harcolt, amit képviselt – az ország függetlenségén és családján kívül – eltűnt. További életének, munkásságának kizárólagos célja a revizionizmus lett. Jelszava: Nem, nem soha!
– Ha ma valaki revizionista mozgalomról hall, valamiféle szélsőjobboldali szervezet jut az eszébe. De mit jelentett a magyar revizionizmus a Trianon utáni években Urmánczy Nándor és az ő kortársai számára?
– Miért gondoljuk azt, hogyha valakitől valamit elvesznek, és azt vissza akarja venni, az kizárólag jobboldali szélsőségesség? Mitől lenne ez más a politikában? Lásd Elzász Németországhoz csatolása 1870-ben és a franciák küzdelme a visszaszerzéséért. A vesztes oldaláról nézve, történelmileg, politikailag és lelkileg ez teljesen érthető hozzáállás. Nagyapám lelkiállapota, akarata és célja nem lógott ki a sorból.
– Ön sokat jár Erdélyben. Mit gondol, a nagyapja milyennek látná szülőföldjét?
– Erre nagyon nehéz válaszolni. Mindennek a viszonyítás és a realitás lehet az alapja. Nagyapám haláláig – negyven éven át – politikus volt. Látta és megélte a változásokat. Szerencsés időben halt meg, amikor Észak-Erdély visszatért. Ha most kilépne sírjából, nyilvánvalóan nem örülne.
– Ma Magyarországon milyen a viszonyulás Trianonhoz? Lehet-e egyáltalán erről politikai felhang nélkül beszélni?
– A normális az lenne, ha Trianon megítélése nem politikai hovatartozás kérdése lenne. Sajnos még a koronavírus kérdésében sem lehet a mai ellenzékkel egy platformra kerülni. Trianon olyan traumája minden magyarnak, amit ki kell beszélni, fel kell dolgozni. Ugyanakkor nekünk, Magyarországon élőknek mindent meg kell tenni azért, hogy az anyaországi és külhoni magyarok közötti különbségeket mérsékeljük, eltüntessük. Az utóbbiak kisebbségi létét a történelem okozta. Felelősek vagyunk értük.
– Magyar–román viszonylatban hogyan lehetne feszültség nélkül kezelni Trianon tematikáját?
– Nem lehet. Ez feszültség nélkül nem megy.
Lehet erre azt mondani, hogy ez naivitás, irrealitás, de a világ mai tendenciáit, a jövőképeket figyelembe véve, összefogás és kölcsönös megértés nélkül a kis kelet-közép-európai országok már középtávon is kiírják magukat mint entitásokat a történelemből.
Szoborépítés és országzászló-mozgalom
A Topliczán – a mai Maroshévízen – született Urmánczy Nándor (1868–1940) tizenhat éven keresztül volt tagja a magyar képviselőháznak a szászrégeni választókerület küldöttjeként. 1918 októberében kormánybiztossá nevezték ki, majd ugyanez év novemberében többekkel megalapította a Székely Nemzeti Tanácsot. Trianon után a nevéhez fűződik a Védőligák Szövetségének megalapítása, amelynek egyik kezdeményezése a békeszerződésre emlékeztető Észak, Dél, Kelet, Nyugat szoborcsoport felállítása volt a budapesti Szabadság téren. 1925-ben meghirdette az országzászló-mozgalmat, megteremtve a két világháború közötti irredenta kultusz egyik legfontosabb elemét.
Megérkezett a harmadik alagútfúró gép a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalra. Közben a Románia leghosszabb, 6,9 kilométeres alagútjainál már márciusban bevetett óriásgép egy hónap alatt csupán 50 métert haladt előre.
Szenvedélybetegek és hozzátartozóik számára szervez terápiás programot Magyarózdon a Bonus Pastor Alapítvány.
Fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai.
A közlekedési minisztérium kiadta az építési engedélyt az Arad és Temesvár közötti 48 kilométeres vasútvonal korszerűsítésére, valamint további 6 kilométernyi sínpár újul meg Arad térségében – jelentette be pénteken Sorin Grindeanu szaktárcavezető.
Ugrásszerűen megnőtt a kanyarós megbetegedések száma Arad megyében, a hatóságok azt javasolják a kisgyerekek szüleinek, fogadják meg szakembereknek a védőoltás felvételére, a fertőző betegség megelőzésére vonatkozó ajánlását.
Öttagú család – két felnőtt és három gyermek – került kórházba, miután a saját háztáji gazdaságukban nevelt sertés húsából ettek – közölte pénteken a Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA).
Csoma Botond RMDSZ-es parlamenti képviselő lesz a szövetség jelöltje a Kolozs megyei tanácselnöki tisztségért folyó küzdelemben a június 9-ei helyhatósági választásokon – döntött csütörtöki ülésén Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa.
Tizennégy prefektust és tizenegy alprefektust váltott le csütörtök este a kormány.
Hetvenöt éves korában, gyors lefolyású, súlyos betegség következtében szerda este elhunyt Almási Vince, az Arad megyei Kisiratos község volt polgármestere.
Felszámolták a temesvári C.D. Loga Főgimnáziumban kialakult norovírusgócpontot, a fertőzés forrását azonban nem azonosították – közölte csütörtökön Cornelia Bubatu, a Temes megyei közegészségügyi igazgatóság (DSP) sajtószóvivője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!