Gortvay István (állva) szerint Trianon megítélése nem kellene politikai hovatartozás kérdése legyen
Fotó: Balázs Katalin
Trianon olyan trauma minden magyarnak, ami kibeszélést, feldolgozást igényel, a Magyarországon élőknek pedig mindent meg kell tenniük azért, hogy az anyaországi és külhoni magyarok közötti különbségek eltűnjenek – jelentette ki lapunknak Gortvay István, a Székely Nemzeti Tanácsot megalapító Urmánczy Nándor néhai országgyűlési képviselő unokája. A Budapesten élő ügyvéd szerint Trianont lehetetlen feszültség nélkül kezelni magyar–román viszonylatban.
2020. június 07., 10:292020. június 07., 10:29
2020. június 07., 10:362020. június 07., 10:36
– Száz évvel ezelőtt minden magyar ember életét érintette, megváltoztatta a trianoni döntés. Urmánczy Nándor esetében ez hogyan történt?
– A helyzet egy kicsit összetettebb volt nagyapám esetében. Ezer szállal kötődött az országhoz és szűkebb pátriájához, Erdélyhez. A család Örményországból származik. Háromszáz éve jöttek Magyarországra. Erdélyben telepedtek meg. Erdély volt a kis haza, a gyerekkor, az iskolák, az utazások, az irodalmi és színi próbálkozások helye. Minden készen állott, hogy Erdély érdekében a politika mezsgyéjére lépjen.
Ez 1902-ben történt meg. Tizenhat éven keresztül országgyűlési képviselő és függetlenség párti. Az I. világháborúban 47 évesen önkéntes. Publicisztikáiban a magyar katona folyamatos és kérlelhetetlen védelmezője.
Az országot megcsonkították, Erdély elveszett, az erdélyi képviselőség megszűnt. Minden, amiért harcolt, amit képviselt – az ország függetlenségén és családján kívül – eltűnt. További életének, munkásságának kizárólagos célja a revizionizmus lett. Jelszava: Nem, nem soha!
– Ha ma valaki revizionista mozgalomról hall, valamiféle szélsőjobboldali szervezet jut az eszébe. De mit jelentett a magyar revizionizmus a Trianon utáni években Urmánczy Nándor és az ő kortársai számára?
– Miért gondoljuk azt, hogyha valakitől valamit elvesznek, és azt vissza akarja venni, az kizárólag jobboldali szélsőségesség? Mitől lenne ez más a politikában? Lásd Elzász Németországhoz csatolása 1870-ben és a franciák küzdelme a visszaszerzéséért. A vesztes oldaláról nézve, történelmileg, politikailag és lelkileg ez teljesen érthető hozzáállás. Nagyapám lelkiállapota, akarata és célja nem lógott ki a sorból.
– Ön sokat jár Erdélyben. Mit gondol, a nagyapja milyennek látná szülőföldjét?
– Erre nagyon nehéz válaszolni. Mindennek a viszonyítás és a realitás lehet az alapja. Nagyapám haláláig – negyven éven át – politikus volt. Látta és megélte a változásokat. Szerencsés időben halt meg, amikor Észak-Erdély visszatért. Ha most kilépne sírjából, nyilvánvalóan nem örülne.
– Ma Magyarországon milyen a viszonyulás Trianonhoz? Lehet-e egyáltalán erről politikai felhang nélkül beszélni?
– A normális az lenne, ha Trianon megítélése nem politikai hovatartozás kérdése lenne. Sajnos még a koronavírus kérdésében sem lehet a mai ellenzékkel egy platformra kerülni. Trianon olyan traumája minden magyarnak, amit ki kell beszélni, fel kell dolgozni. Ugyanakkor nekünk, Magyarországon élőknek mindent meg kell tenni azért, hogy az anyaországi és külhoni magyarok közötti különbségeket mérsékeljük, eltüntessük. Az utóbbiak kisebbségi létét a történelem okozta. Felelősek vagyunk értük.
– Magyar–román viszonylatban hogyan lehetne feszültség nélkül kezelni Trianon tematikáját?
– Nem lehet. Ez feszültség nélkül nem megy.
Lehet erre azt mondani, hogy ez naivitás, irrealitás, de a világ mai tendenciáit, a jövőképeket figyelembe véve, összefogás és kölcsönös megértés nélkül a kis kelet-közép-európai országok már középtávon is kiírják magukat mint entitásokat a történelemből.
Szoborépítés és országzászló-mozgalom
A Topliczán – a mai Maroshévízen – született Urmánczy Nándor (1868–1940) tizenhat éven keresztül volt tagja a magyar képviselőháznak a szászrégeni választókerület küldöttjeként. 1918 októberében kormánybiztossá nevezték ki, majd ugyanez év novemberében többekkel megalapította a Székely Nemzeti Tanácsot. Trianon után a nevéhez fűződik a Védőligák Szövetségének megalapítása, amelynek egyik kezdeményezése a békeszerződésre emlékeztető Észak, Dél, Kelet, Nyugat szoborcsoport felállítása volt a budapesti Szabadság téren. 1925-ben meghirdette az országzászló-mozgalmat, megteremtve a két világháború közötti irredenta kultusz egyik legfontosabb elemét.
Oláh Emese személyében marad a magyar alpolgármester Kolozsváron, miután a pénteken megalakult új közgyűlés újabb négy évre bizalmat szavazott az RMDSZ politikusának.
Őzgidát szabadítottak ki egy portáról a Máramaros megyei rendőrök, az orgazda ellen eljárást indítottak.
Wittner Mária 1956-os szabadságharcos emléke előtt tisztelegtek, kiállítást is megnyitottak Marosvásárhelyen.
Templomokat lehet meglátogatni egy új kezdeményezés keretében, amit a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) indított a múzeumok éjszakája mintájára.
A súlyos pénzbüntetés és a hatósági tilalom ellenére továbbra is üzemeltettek egy homok- és kavicsbányát az Arad megyei Újpanád (Horia) környékén. A környezetvédelmi felügyelőség újabb bírságot szabott ki, és elrendelte a tevékenység felfüggesztését.
Napjaink Európájában – így Romániában és Magyarországon is – nincs fontosabb kérdés, mint a népesedés ügye, hogy mi, magyarok, románok, európai emberek, be tudjuk-e lakni ezt a földet – jelentette ki Kövér László házelnök Kolozsváron.
Beiktatták tisztségébe pénteken Soós Zoltánt, Marosvásárhely újraválasztott polgármesterét, és a helyi közgyűlés is megalakult, melyben az RMDSZ-nek van a legtöbb képviselője. Soós a parttalan vitáktól hangos képviselő-testület támogatását kérte.
A brassói regionális kórház projektjét az USR-s önkormányzat „túlméretezte”, amikor módosított az eredeti terven – jelentette ki Brassóban tartott pénteki sajtótájékoztatóján az egészségügyi miniszter.
Az új, szakmai kutatások fényében fogalmaz meg javaslatokat a kisebbségi diákok románnyelv-oktatására összpontosító, szakmai szempontú beadvány, amellyel az oktatási minisztériumhoz fordult a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).
Köröz a rendőrség egy ismeretlen gépkocsivezetőt, aki csütörtök este halálra gázolt egy 67 éves gyalogost Aranyosegerbegy (Viişoara) község területén, majd elhajtott a baleset helyszínéről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!